Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Téli vadetetés az őzek honában: Őszeszéken

Hogy a téli vadetetés mennyire fontos, jelzi: a kilencvenes évek utolsó esztendejében öt őzbakot lőttek az őszeszéki vadászterületen – az idén pedig hatvanötöt. Farkas István kilencvenkilencben került ide hivatásos vadásznak, és többek közt épp a komoly téli vadtakarmányozás bevezetésével sikerült ennyire fölfejlesztenie az őzállományt.
Illusztráció: DM/DV
Nemcsak sok az őz Őszeszéken – de sok közöttük a kapitális trófeájú is. Az agancsok minőségét pontozással állapítják meg, a legjobbak arany-, illetve ezüst- vagy bronzérmet kapnak – és az összes elejtett bak között az idén itt a legnagyobb az érmesek aránya Csongrád megyében.

Spanyol pénz a vadakra

Főleg spanyolok járnak Őszeszékre őzbakra vadászni. – Egy ötszáz grammos trófeáért már el lehet kérni hat-hétszázezer forintot. Azaz ennek megfelelő mennyiségű eurót. De lövettem én már olyat is, amiért 1 millió 200 ezer forintot fizettek – mondja Farkas István, az Őszeszék és Környéke Földtulajdonosok Vadászegyesületének hivatásos vadásza. Mindez azért is fontos, mert a téli vadetetés költségeit a bérvadásztatásból fedezik.

Miközben beszélünk, Farkas Istvánék megérkeznek a Balástya melletti, Monostori-erdő nevű területrészhez. Tritikálét, kukoricát helyeznek el az etetőben, de etetnek búzával, cirokkal, napraforgóval, kölessel is.

Agancsfejlesztő sózás

Sózóhelyeket is létrehoznak a vadászok: a só megkönnyíti az állatok számára az emésztést, nélkülözhetetlen kémiai anyagokat juttat be szervezetükbe. És ez is hozzájárul a minél kapitálisabb őzagancsok kifejlődéséhez.

Sok helyen etetnek


A hatezer hektáros őszeszéki területen összesen hetven helyen etetik télen a vadat. – Kevés vadásztársaság akad a megyében, ahol ekkora területre ennyi etetőhely jut – halljuk a hivatásos vadásztól. Márpedig lényeges, hogy az etetés sok helyen történjen, hiszen úgy az állatok kevesebb energia felhasználásával szerezhetnek élelmet, mint amennyihez az ott fogyasztott táplálékból jutnak. Nemcsak a területen élő jó négyszázötven őz keresi föl az etetőhelyeket – persze –, hanem az ezer nyúl és másfél ezernyi fácán is, és akkor az etetőket szintén látogató apró madaraktól még nem is szóltunk.

Lábon álló takarmány

A táplálék mellett a búvóhely is fontos a vadaknak, madaraknak – s az úgynevezett vadföldek mindkét követelménynek eleget tesznek egyszerre. A vadföldek olyan területek, ahol a takarmánynövényeket – például cirok, napraforgó – nem takarítják be, lábon hagyják, így az állatok fokozatosan fogyasztják el a tél folyamán a termést – miközben ki sem kell mozdulniuk a sűrűből.

Olvasóink írták

  • 1. vaniszka 2008. november 05. 18:01
    „:-)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vitorlázással indították az évet

Az új esztendő első napján sokan maradtak délutánig az ágyban, kipihenni a szilveszteri mulatozás… Tovább olvasom