Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

Telt ház a jégpályán

Az iskolaszünet miatt Szegeden a napokban többen mennek ki korcsolyázni a megszokottnál. Jégen sikló unokák, a palánk mellett beszélgető nagymamák, kamerával és forralt borral felvértezett apukák özönlik el a korcsolyapályát.
Fotó: Segesvári Csaba
A téli szünidőben a megszokottnál többen látogatnak ki a szegedi korcsolyapályára. Vannak, akik gyalog jönnek, vannak akik busszal, akadnak olyanok is, akik autóval tesznek meg több mint száz kilométert csak azért, hogy kipróbálhassák új korcsolyájukat.

A Zombor család Szolnoktól utazott idáig, hogy néhány feledhetetlen órát töltsenek el a gyerekekkel. – Karácsonyra az egész család korcsolyát kapott a Jézuskától, most fogjuk kipróbálni először – mondta Zombor Imre, a családfő. – Sajnos Szolnokon nincs korcsolyapálya, így Debrecen, Pest és Szeged közül az utóbbit választottuk. Összepakoltuk a kis uzsonnánkat, megtöltöttük a termoszt, beültünk az autóba, és most itt vagyunk. Már alig várjuk, hogy felavathassuk az ajándékot.

Nem csupán a Zombor család érkezett ilyen messziről. Egy nagymama két kisunokáját hozta ki a jégre, akik a téli szünidőt töltik Szegeden. – Gödöllőn lakunk, ott nincs koripálya, így nagyon örülünk, hogy a nagymamánk kihozott minket. Csak néhány alkalommal jártunk itt, de még soha nem láttunk ennyi embert.

A pálya túlsó sarkában két fiatal lány piruettezik. Ügyesen siklanak, mintha súlytalanok lennének. Kérdésemre, hogy műkorcsolyázók-e, mosolyogva válaszolnak. – Nem, de nagyon szeretünk korizni.

Autodidakta módon, könyvből tanultuk meg a forgások technikáját. Mivel Amerikából kaptuk a kézikönyvet, még le is kellett fordítanunk angolról ahhoz, hogy megtanuljuk a műkorcsolya alapjait – jegyzi meg büszkén a két barátnő, majd tovább suhannak.

A palánk mellett nagymamák beszélgetnek, óvó pillantásokat vetve unokáikra. Büszke apukák kamerázzák csetlő-botló fiaikat, akik először lépnek picike korcsolyájukban a jégre. Az élelmes szülők forralt bort kortyolgatva teszik még kellemesebbé a családi délelőttöt.

– Most vagyok kint először a gyerekekkel, nagyon élvezem. Hétköznap sajnos nem tudok kijönni velük. Az ünnepek miatt van egy kis szabadidőm, így kikísértem őket – meséli Bonifert Domonkos kosárlabdaedző, miközben perecet nyújt át a palánkon csüngő fiainak.

– Kedves vendégeink, a menetirány megváltozott! – szakítja félbe egy férfihang a kellemes zenét. A tömeg lassan megfordul, és az ellenkező irányba hömpölyög tovább.

Bobkó Anna
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csongrád megyei szónoklatok a parlamentben

Csongrád megyéből a legaktívabb országgyűlési képviselőnek Ujhelyi István, a legpasszívabbnak pedig… Tovább olvasom