Délmagyar logó

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -7°C | 0°C

Temesvár szárnyakra kap

Temesvár önkormányzata olcsón adja az ipari parkokban a területet, olcsó és képzett a munkaerő is, miközben jó az infrastruktúra, kedvező a vállalkozói környezet. Ez a Bánát fővárosának nagy előnye. Elektronikai és járműalkatrész-üzemek sora telepedett meg a városban.
A belga Megaprofil építőelemgyár Temesváron és környékén is működtet üzemeket, ahol szendvicspalát, különböző lemezeket készítenek Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Olcsó ipari park, olcsó, de szakképzett munkaerő, befektetésbarát gazdasági környezet. Temesvár alpolgármestere szerint ez kell városa sikeréhez. Adrian Orza büszkén mondja: ötször annyi külföldi tőke áramlott Temesvárra, mint az országos átlag. A temesvári ipari parkot a város még 1999-ben létrehozta, az ott található területek jelképes áron bérbe vehetők. Ma már a város három pontján kínálnak ipari telket, négyzetméterenként legföljebb néhány ezer forintért. Szegedi szemmel meglepő: a felújított nemzetközi repteret 2003-ban adták át, naponta indul járat Budapestre, Bécsbe, három német és kilenc olasz városba.

Az átlagos bér átszámítva 25-35 ezer forint körül van, ennyit kap egy szakképzett munkás, de 35-40 ezer forintért már felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalót találni. A munkanélküliség 3 százalék alatti. Az alacsony bérköltség azonban nem minden: a befektető összes többi költsége is kevesebb, mint nálunk. Így például a külföldi vezetők lakása, ellátása, utazása sem kerül sokba.
Mobiltelefonokat, kábelkötegeket, antennákat, vezérlőberendezéseket, járműalkatrészeket gyártanak. Temesváron működik Délkelet-Európa legnagyobb gumigyára, a Continental is, a Siemens szoftvereket fejleszt. A külföldi befektetések összege forintban kifejezve 100 milliárdot tesz ki.

Eközben a városi költségvetés főösszege körülbelül 25 milliárd forintnak felel meg, 90 százaléka működésre megy el, a városi felújítások jó része így hitelekből valósul meg. A villamosvonalak újjáépítésére az Európai Beruházási Banktól átszámítva közel 12 és félmilliárd forintnyi hitelt vettek föl. Körülbelül ugyanekkora összeget kaptak csatornázásra, az Európai Unió ISPA-alapjától.

Különleges forrás a német állam vissza nem térítendő támogatása, melyből mostanában durván 675 millió forintnyi összeget a nagybani piacra, 1 milliárd 250 millió forintnyit pedig a belvárosi műemlék épületek tatarozására költenek.

A város egyik fő problémája az, hogy az utak rossz állapotban vannak, ezért nagy útépítési projekteket indítottak – magyarázta Adrian Orza. A polgármesteri hivatalban pedig azon dolgoznak, hogy kellemes legyen a környezet a befektetők számára. A különböző engedélyeket kiadó iroda működését gyorsították, egyszerűsítették.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bakfittyek a közgyűléseken

Hingl László, Kenderesi-Szabó Mihály és Kormos Tibor nem volt szószátyár a szegedi… Tovább olvasom