Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Templomok, bazársorok a keresztúton: a bibliai tájakat ma már hiába keressük

Keresztény zarándokok tízezrei járják a Szentföldet ma is, hogy felkeressék a Jézus életéhez, halálához és feltámadásához kötődő emlékhelyeket. Dr. Juhász Árpád geológus útifilmet forgatott a Szentföldön: arról faggattuk, vajon milyen képet mutat ma ez a vidék ahhoz képest, amit Jézus láthatott?
Máté, Márk és Lukács evangéliuma szerint az emberek felsőruháikat az útra terítették, és gallyakat vágtak a fákról, János szerint pálmaágakat terítettek elé, amikor Jézus az Olajfák hegyén és a Kedron patak völgyében vezető országúton, az Aranykapun keresztül bevonult Jeruzsálembe, a hagyomány szerint virágvasárnapon. A Koponyák hegyére vezető úton már töviskorona szúrta a homlokát, és nehéz keresztet vitt a hátán. A bibliai Szentföldön, a mai Izrael és Ciszjordánia területén zarándokok milliói keresik fel a Krisztus életéhez, tetteihez, halálához és feltámadásához köthető helyszíneket, amelyekről legfeljebb régi térképek, vagy festők alkotásai alapján lehet képünk. Dr. Juhász Árpád geológus a TV2-nek forgatott útifilmet a Szentföldön. Járt Jeruzsálem mellett Názáretben és Betlehemben – Jeruzsálemtől körülbelül 10 kilométernyire délre –, végiglátogatta a pontokat a Názárethez közeli Genezáreti-tó partján, amelyek Jézus életéhez kapcsolódnak. Arra kértük, élményei alapján meséljen róla, mennyire lehet még felfedezni a nevezetes helyeken az akkori idők arculatát.

A Jordán szinte patak


– Két részre kell választani a Jézussal kapcsolatos emlékhelyeket – magyarázta dr. Juhász Árpád. A keresztre feszítés előtti vagy a halála, a temetése előtti helyszínek közé tartozik a názáreti Angyali üdvözlet temploma, amelynek a helyén az angyal hírül hozta Máriának, hogy gyermeket fog szülni: először Krisztus után 44-ben épült itt templom. Ide tartozik a betlehemi Születés temploma is, Jeruzsálem, a Golgota, de az Olajfák hegye is a Getsemáne-kerttel, a Jordán partja, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte Jézust. A Genezáreti-tó közelében csoportosulnak azok az emlékhelyek, ahol Krisztus később megjelent az apostoloknak: például Szent Péter primátusának a helyszíne.

Annyit általánosságban elmondhatunk, hogy a környezet a sivatagosodás szempontjából már Krisztus korában is elég rossz állapotban volt – és a helyzet azóta csak romlott. Szinte egész Izrael csontszáraz. – Alapvetően a vizeken lehet észrevenni a változásokat. A Holt-tenger hihetetlen mélyen, 420 méterrel a tenger szintje alatt van, és minden évben tovább csökken a vízszintje legalább egy méterrel. A sivatagos, sós partvidék egyre terebélyesebb lesz. Maga a Jordán folyó is lassan szimbolikus kis patakká válik, annyira lecsökkent a vízhozama. Befogják öntözésre, elvezetik a vizét – írta le a jelenlegi természeti állapotokat az útifilmkészítő, útikönyvíró geológus: a bibliai Kánaán termékeny területe ugyanis ma öntözésre szorul. – A zarándokok már nem is pontosan azon a helyen emlékeznek meg Krisztus megkereszteléséről, ahol az annak idején megtörtént. Egy újonnan kialakított helyről nézhetik végig az odalátogató zarándokok Jardenitben a kereszteléseket, és maguk is megkeresztelkedhetnek ott.


Jeruzsálem: több vallás szent helye

Jeruzsálemet a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás is szent helynek tekinti. Itt tevékenykedtek mindhárom vallás prófétái, szent emberei, mint Ábrahám, Dávid, Salamon, Zakariás és mások – Mohamed próféta azt vallotta, hogy e városban voltak az őt megelőző próféták. A Wikipédia szerint Jeruzsálem területén 1204 zsinagóga, 158 templom és 73 mecset található. A vallási mozgalmak közül a zsidóságon belül kiemelkednek az ultraortodox nem cionista és az ortodox cionista csoportosulások, az iszlám irányzatok közül a szunniták, a síiták, az aleviták és a drúzok, a kereszténységen belül a görög ortodoxok, az orosz ortodoxok, a szír ortodoxok, a kartvél ortodoxok, a római és a görög katolikusok, az ókatolikusok, az evangélikusok, az anglikánok, örmények és etiópok képviseltetik magukat. Mennyire érezheti a vallási feszültségeket egy zarándok vagy egy turista? – tudakoltuk dr. Juhász Árpádtól. – A lényeg az, hogy mindegyik helyen tartsa be az ember a kötelező előírásokat – akár turista, akár valamelyik másik valláshoz tartozik –, amelyet ezek a vallások megkövetelnek és előírnak. Ez vonatkozik arra is, hogy az ember leveszi a cipőjét, ha a sziklamecsethez megy, imitálja a rituális mosdást: megmossa ő is a kezét-lábát, fedetlen fővel nem megy be, és egy nőnek hosszú ruhát kell viselnie, amelyik eltakarja a karját és a lábát is. Ha az előírásokat betartja, az atrocitásoktól, esetleges megjegyzésektől kíméli meg magát az ember.

Mindenütt templomok

Szárazság Jézus korában, még nagyobb szárazság most: a Szentföld emlékhelyein azonban szembetűnőbb az épített környezet átalakulása. – Az ember agyában élnek emlékképek különböző festmények, bibliaillusztrációk alapján, hogy nézhetett ki Krisztus idejében az Olajfák hegye vagy a Golgota. A bibliai tájakat azonban hiába keressük, az ember ma ezeket a helyeket szinte be sem tudja azonosítani – mondta Juhász Árpád. Jézus megfeszítésének idején mind az Olajfák, mint a Koponyák hegye a tulajdonképpeni városon kívül feküdt: a zsidó szabályok tiltották, hogy a kivégzéseket és a temetéseket a városon belül hajtsák végre. A Via Dolorosa, a keresztút ma tökéletesen be van építve, egyetlenegy stáció nincs a szabadban. A zarándok sikátorokban, különösen arabok vagy palesztinok kezében lévő boltok között kanyarog felfelé a Golgotára, azaz a Koponyák hegyére. Azokon a helyszíneken, ahol a keresztre feszítés vagy a sírba tétel történt, mindenütt templomok állnak, amelyeken általában több keresztény felekezet osztozik. A templomokon belül jelölték meg azokat a helyszíneket, amelyeket az ember a tizennégy stáció alapján elképzelt. Az utolsó stációk a Szent Sír-bazilikán belül vannak, a kereszthalál helyét ezüstkorong jelzi.

Betlehemben hasonló a helyzet a Születés templománál, amelyet a legenda szerint Jézus születésének helyén emeltek. Ráadásul a város megközelítése – ahol nemcsak Jézus, hanem Dávid király is született egykor – sem egyszerű. Mivel palesztin fennhatóság alatt áll, formaságokra számíthat az utazó. Dupla acélkerítésen, többszörös védvonalakon keresztül lehet csak bejutni, és az izraeli idegenvezetőket többnyire nem engedik belépni a csoportokkal. Helybeli paraszti vezetőket kell felfogadni, akik a turistákat, zarándokokat bevezetik a Születés templomába, amely a világ egyik legrégebben működő keresztény temploma, Krisztus után 326-ban épült. Érdemes megemlíteni, mennyi idő alatt tehetjük meg ma a Názáret és Betlehem közötti távolságot: Mária néhány nappal a szülés ideje előtt indult el Józseffel a 160 kilométerre fekvő Jeruzsálembe, majd szállást keresve tovább Betlehembe. – Akkoriban semmiféle infrastruktúra nem volt, sok esetben még a víznyerés is problémát jelentett egy ilyen hosszú vándorút alatt. Ma autóval, miután mindenütt lakott településeken kell keresztülmenni, minimum két óra a távolság a nagy dugók miatt – jellemezte Juhász Árpád a mostani állapotokat.

Kivágták az olajfákat


Ami Jeruzsálemet illeti, egy dologban az Aranykapun át érkező Jézus számára is hasonlított a látkép: a muzulmánok harmadik legszentebb helye Mekka és Medina után, a Sziklamecset helyén ugyanis már akkor – tehát évszázadokkal az iszlám hódítás előtt – is templom állt a Mória-hegy egy sziklatömbjén, ahol a hagyományok szerint Ábrahám feláldozta volna Izsákot. Az óvároson belül különböző negyedekben élnek a zsidók, a keresztények és a muzulmánok: érdekes, hogy a mohamedánok sziklamecsete igen közel esik a Siratófalhoz, a zsidók legszentebb helyéhez. Az Olajfák hegye, amelynek tövében Szűz Mária sírja is található, a Getsemáne-kertről nevezetes, amely a Biblia szerint Jézus kedvenc helye volt. – Itt virrasztott tanítványaival az utolsó vacsorát követő éjszakán, és itt árulta el Júdás csókkal Krisztust a római katonáknak. A kertben azonban már nem ugyanazok az olajfák állnak, mint akkor – tudtuk meg a geológustól: bár a maiak is hatalmasak és öregek, jóval a krisztusi idők után ültették az ezeréves fákat. A rómaiak ugyanis az olajfák ligetének minden fáját kivágatták. Itt épült fel a Nemzetek temploma tizenkét nemzet adományából, a hegytetőn pedig ma is építkezés folyik.

A Genezáreti-tó partján fekvő Kapernaumhoz kötődik Jézus csodatételeinek egy része, és itt láthatóak még ma is Péter házának maradványai. Jézus első tanítványai halászok voltak, akik a tavon dolgoztak. Tabgában, ahol a csodálatos kenyér- és halszaporítás történt, kis templom áll a tóparton. A Szent Péter elsősége templomban sziklatömböt talál a zarándok a felirattal: Mensa Christi, azaz Krisztus asztala. Jézus itt jelent meg a tanítványainak halála után harmadszor. Együtt ettek, és itt nevezte ki Pétert elsőségi tisztségbe, mondván: legeltesd bárányaimat! A hegyoldalban, ahol Krisztus elmondta a Hegyi beszédet, ma az Üdvösség temploma áll.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Izzasztják a diákokat

Országos felmérést tesz kötelezővé a közoktatásban tanulók fizikai állapotának vizsgálatáról a következő tanévben a minisztérium. Tovább olvasom