Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

Templomok Csongrád megye doyenjei

Szeged - Alig néhány műemlék vészelte át a török dúlást Csongrád megyében, így legpatinásabb épületeink többsége is csupán 3-400 éves – a műemlékvédelmi világnap ürügyén készítettük el listájukat.
Ha Csongrád megye legidősebb épen maradt épületét keressük, rájöhetünk: nem csak a rossz szomszédság számít török átoknak Magyarországon. A félholdasok – s még előttük a tatárok – elleni küzdelemben ugyanis jórészt megsemmisültek a Dél-Alföld Árpád-kori építményei. „Az 1566-ik esztendőben ezen várost a török és tatár végképp elpusztította" – szól például Petrák Ferenc szentesi kéziratos krónikájának helyzetjelentése. Így alig találni a megyében 300-400 évnél régebbi, épen maradt építményt – listánkra a romos szőregi templom vagy a vásárhelyi román-gót, 13. századi templommaradvány sem került fel, mint ahogy kimaradt az 1500-as években készült szegvári várfal, amelyet a közeljövőben le is bontanak majd.

Az 500 éves ferences templom a 13.-tól a 16. századig épült Fotó: Segesvári Csaba
Az 500 éves ferences templom a 13.-tól a 16. századig épült
Fotó: Segesvári Csaba

Épen maradt viszont a kiszombori rotunda, amely éppen hazánkban szokatlan keleties, bizánci vonásainak köszönheti megmaradását. – „Ráismertek" a törökök, azért hagyták épen – meséli az épületről monográfiát jegyző Marosvári Attila. A történész szerint Csongrád megye legidősebb épségben megmaradt épülete a 12–13. század fordulóján keletkezett, erre következtethetünk az anyaghasználatból és az építőmesteri munkából. Ez a műemlék Európa legszebb hatkaréjú kőtemploma, s bár rendszeresen felázik, a szakember szerint elfogadható állapotban van.

Ugyancsak átvészelte a történelem viharait Szeged legpatinásabb építménye, a Dömötör-torony, amelyet először 1199-ben említenek a források. A dóm helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen megmaradt tornyát az évszázadok alatt több alkalommal átépítették, a 18. századra nyerte el végső formáját – 1709-ben például még hat ablaksora, emelete volt.

A Dömötör-tornyot többször is átépítették Fotó: Farnk Yvette
A Dömötör- tornyot többször is átépítették
Fotó: Farnk Yvette

A legidősebb lakóépületek

– A megye legpatinásabb lakóépülete az 1765–69 között épült derekegyházi kastély, amely 1949-től szociális otthonként működik. – Szeged épületeit nemcsak a középkor viszontagságai tizedelték meg, az 1879-es nagyárvíz sem kímélte – emlékeztet Mátyus Zoltánné, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szegedi intézményének irodavezető helyettese, utalva arra, hogy a lakóépületek közül csak néhány vészelte át a természeti katasztrófát, ezek közül a legidősebb polgárház a Kálvária sugárúton álló Dáni-ház, amely 1810 körül épült, Vedres István tervei alapján.
A megye harmadik épületdoyenje is Szegeden található: az 500 éves szegedi ferences templom és kolostor a pannonhalmi bencés apátság után Magyarország második legrégibb ilyen jellegű épületegyüttese. Több turnusban épült: a 13.-tól a 16. századig, 1509-ben szentelték fel. Ebben az időben épült a gótikus stílusú óföldeáki templom is, amelyet a 90-es években restauráltak.

A törökök kivonulása után, 1713-ban épült Hódmezővásárhelyen a református templom négyzet alaprajzú, hasáb formájú tornya, bejárata fölött a város címerét tartalmazó emléktáblával. Makó legpatinásabb építménye pedig a város ősi szakrális helyén, a Kálvária-dombon 1734-ben épült Kálvária-kápolna, amelyet a Boldogságos Szűz Mária hét fájdalmának tiszteletére szentelték fel.

Olvasóink írták

  • 1. mandy ;) 2008. április 21. 10:59
    „na ez egy jó cikk: izgi témával; egy kicsit jobban kifejthetted volna! (* *,)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegeden útlezárás, Deszknél felújítás

Szeged - Hétfőn megkezdődik a nagykörút felújítása, csak hajnalban döntenek a szombaton lezárt… Tovább olvasom