Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

Természetvédelem és gazdálkodás

Jelentős jövedelemkieséstől tartanak azok a magán-földtulajdonosok – különösen az erdőtulajdonosok –, akiknek gazdálkodási területe a jövő év közepétől a Natura 2000 hálózat részévé válik. Pedig nem kell ettől tartaniuk: kétféleképpen is kompenzálja az esetleg kieső jövedelmeket az unió.
Ártéri erdő. A Natura 2000-es területeken gazdálkodók megkapják az anyagi ellentételezést. Illusztráció: Tésik Attila
„Magyarország megfelelő kiterjedésű és mennyiségű területet jelölt ki az uniós jelentőségű állatfajok, illetve az élőhelyek védelmére" – állapította meg az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága; az uniós természetvédelmi szakemberek a közelmúltban jártak hazánkban.

Tulajdonosok aggodalmai

A földtulajdonosok – akár magánemberek, akár cégek – legtöbbjének körében a Natura 2000 hálózat létrehozása nem népszerű. Attól tartanak: területeiken nem folytathatják az eddigi tevékenységet, és jövedelemtől esnek el.

Kell-e a gazdálkodóknak tevékenységkorlátozástól, jövedelemkieséstől tartaniuk?
– Olyan tevékenységek, amelyek nem veszélyeztetik a védelemre kijelölt élőlényfajokat, illetve az élőhelyeket, korlátozás nélkül folytathatók a hálózat részévé lett területeken – mondja Sipos Ferenc, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának ökológiai felügyelője. A legtöbb föld-magántulajdonos e nemzeti park hatáskörében a Balástya–Szatymaz környéki homokvidéken van; ez esetben az ugartyúk, a szalakóta és a kis őrgébics védelme indokolta a terület Natura 2000 hálózatba való bevonását. De ha valaki rendelkezik egy akácerdővel, amelyben nem fészkel szalakóta, a tulajdonos az erdőt ugyanúgy hasznosíthatja, mint azelőtt – teszi hozzá a szakember. A korábban is védett, s most a Natura 2000-be is bekerülő területekkel kapcsolatban az előírások nem változnak.

Támogatásra számíthatnak

Az unió kétféleképpen is gondoskodik a felmerülő pluszköltségek és az elmaradó bevételek kompenzációjáról. Az egyik: alanyi jogon 2007-től kompenzáció jár majd a tulajdonosnak – hasonló a szintén megmaradó földalapú támogatáshoz, csak épp az összeg annál magasabb. A másik: a pályázni lehet termelésönkorlátozások vállalásával. Az ökológiai felügyelő hozzáteszi: magánemberként megérti a gazdálkodók aggodalmát, hisz mindkét támogatási forma a jövőben lép életbe, a pénz pedig mindig jelen időben kellene.

Azt is megtudjuk: a Dalerd Rt. észrevételeket tett a nemzeti park igazgatóságánál, kérve, bizonyos területeket vonjanak ki a jelölés alól. Az igazgatóság két területtel kapcsolatban vissza is vonta a jelölést, s voltak esetek, ahol a területmegosztást javasolta. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatósága még nem bírálta el a hozzá tartozó, jelölt területekkel kapcsolatos erdőgazdasági észrevételeket, mert azok nagyon sok helyrajzi számra vonatkoznak.

Az erdőgazdaságot éppúgy megilleti a kompenzáció, mint a magán-erdőtulajdonosokat. Az e tárgyban frissen elkészült uniós jogszabályoknak megfelelően a kompenzációt azok a gazdálkodók is megkapják, akik hálózatba bekerült területe már korábban is védett volt, például nemzeti parki keretek közt – tudtuk meg Tóth Pétertől, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tanácsosától.

Maradni az eddigi módszereknél

Egyébiránt – mutat rá a minisztérium egyik szakembere – a természeti értékek eddig is azért maradhattak fönn, mert a gazdálkodók nem károsították az adott területek állat- és növényvilágát. Például, ahol gólya él, ott a gazdálkodó meghagyta a nedves rétet, nem szántotta föl – egyébként is csak kevés jövedelmet hozott volna, vagy még annyit sem. Tehát a tulajdonosoknak az esetek egy részében semmit sem kell tenniük – csak éppen maradni az eddigi gazdálkodási formánál.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fürdés helyett befürdött

Százezer forintért vásárolt gyapjútakarót a Richter Gold Kft.-től Bakacsi Sándorné. A sándorfalvi… Tovább olvasom