Délmagyar logó

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 15°C | 27°C Még több cikk.

Testvérháború után átírják a szótárt

Az oroszok és az ukránok tényleg nem egy nyelven beszélnek, de ha akarják, megértik egymást. Az utóbbi negyedszázad két szláv testvérháborúja közepette a nyelvek világában is hajmeresztő események zajlanak. Ezekre rálátni a szegedi egyetem Szláv Intézetéből, amely a béke szigete.
Horvát önkéntesek csatlakoztak a harcoló ukránokhoz – adta hírül az MTI. A jugoszláviai polgárháború horvát veteránjaiból álló húszfős csoport vezetője azt mondta, azért mennek, hogy segítsenek Ukrajnának az orosz agresszióval szemben. Korábban szerb önkéntesek álltak be az orosz szakadárokhoz, így húsz év után megint harctéren kerülhetnek szembe egymással szerbek és horvátok.

Mondd máshogy: vonat

Érthetetlen ez egy kívülállónak, aki legföljebb annyit tud, hogy világszerte 310 millióan beszélnek valamilyen szláv nyelven, és bár a lengyelek tartanak az oroszoktól, de a nyugati, a keleti és a délszláv népek fiai az ifjúsági táborokban, tengerparti nyaralás közben egész jól megértették egymást.

– A jugoszláv polgárháború kitöréséig a szerbek és a horvátok hivatalosan is egy nyelven beszéltek. Az irodalmi szerbhorvát úgy jött létre, hogy 1850-ben Bécsben horvát és szerb tudósok megállapodtak róla – emlékeztet Kocsis Mihály, a Szegedi Tudományegyetem Szláv Intézetének professzora. – Ez egy nyelv volt, csak az ortodox és a katolikus kultúra, valamint a cirill és a latin betűs írás és némi kiejtésbeli eltérés jelentette a különbséget. Ebből a bécsi megállapodásból a horvátok régen szerettek volna kihátrálni, egyre több német szót kezdtek használni. Aztán százötven év után fölrúgták a bécsi megállapodást. Ilyenkor megáll a tudomány, és jobb híján elfogadja, hogy nem a nyelvészek, hanem a nyelvet használók döntik el, hogy amit beszélnek, az különálló, vagy sem.

Oroszbarát szakadárok Donyecknél, gyakorlaton.Lenne mit megbeszélni. Fotó: MTI
Oroszbarát szakadárok Donyecknél, gyakorlaton.Lenne mit megbeszélni. Fotó: MTI

Horvátországban létre is hoztak egy akadémiai intézetet, azzal a feladattal, hogy régi nyelvemlékek alapján rekonstruáljon egy ősi horvát nyelvet, de a munka elhalt. Ha ma Horvátországban a vasútállomáson a külföldi megkérdezi, mikor indul a vonat, és a voz szót használja, talán kijavítják, hogy a vonat vlak, de megértik, és segítenek – teszi hozzá Bagi Ibolya docens.

Hasonló folyamat zajlik Bosznia-Hercegovinában: az ottani muzulmánok török szavakat is használnak, de a nyelvtan alapja ugyanaz, mint a szerbé és a horváté. Ami a macedónt illeti, ha 1945-ben ez a vidék nem kerül Jugoszláviához, akkor ez a nyelv sem létezne, mert a bolgárok sokáig úgy tartották, a macedón csak egy nyugat-bolgár nyelvjárás. Az országhatár azonban új nyelvet teremtett.

Gyönyörűen veszekedtek

Egy újságíró, egy politikus


Csütörtökön Kijev központjában, saját lakása előtt fényes nappal agyonlőtték Olesz Buzina újságírót. A tettesek egy sötétkék Ford Focusból tüzeltek. Az ukrán belügyminisztérium szerint a kocsinak lett vagy fehérorosz rendszámtáblája volt, „semmiképpen sem ukrán". Egy nappal korábban Oleh Kalasnyikovot, egy korábbi parlamenti képviselőt lőttek agyon ismeretlenek Kijevben. Miért? A hír a magyar médiában is megjelent, különösebb kommentár nélkül. A legbővebb magyarázattal az oroszhirek.hu szolgál. Eszerint Olesz Buzina 2012-ben indult Kijevben a parlamenti választásokon – az Orosz Blokk színeiben. Oleh Kalasnyikov pedig az Oroszországba menekült Janukovics elnök pártjának volt képviselője.

Végső soron az is a határoknak köszönhető, hogy az 1,2-1,5 millió ruszin még nem tudta eldönteni, hogy a kárpátaljai, a szlovákiai vagy a szerbiai nyelvjárásuk legyen a közös irodalmi nyelv. Mindhármon adnak ki újságokat, könyveket. A tragédia az, hogy ők nem rétorománok Svájcban, ahol van elég pénz egy nemzetiségi nyelv megőrzésére, hanem Európa szegényebb felén élnek. – Magyarországon Komlóskán beszélik a ruszin nyelvet. Mi voltunk ott kirándulni. Nem az iskolaigazgatótól és a helyi paptól, hanem a falu szélén, két veszekedő asszony szájából hallottuk megszólalni a nyelvet. Nekünk nagyszerű élmény volt, azóta is a fülemben cseng – mondja Bagi Ibolya. A fő kérdés ezekben a hónapokban az, hogy vajon az oroszok és az ukránok miért nem értik meg egymást.

– A két nyelv nagyon sokban különbözik egymástól. Amikor Odesszában jártam, az ukrán kollégákkal jól megértettük egymást, de ők beszéltek oroszul. A piacon aztán hiába hallgattam nagyon figyelmesen egy szárított gombát áruló nénit, egy szavát sem értettem. Gyönyörűen, ukránul beszélt, ő oroszul nem is tudott – mondja Ibolya. – A tatárjárásig, 1240-ig létezett egy állam, a Kijevi Rusz, a mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén, és ennek egy nyelve, egy kultúrája volt – magyarázza Kocsis Mihály, akinek ukrán és orosz diplomája is van. – Idővel a Moszkva környékén szerveződött állam vált dominánssá. Mi, magyarok oroszoknak a 19. században még azokat neveztük, akik a Kárpátokon túl éltek. Akik a mi 48–49-es forradalmunkat jöttek eltiporni, nem azok, hanem „muszkák" voltak, azaz moszkvaiak.

A magyarok Világosnál az oroszok előtt tették le a fegyvert. Ezek az oroszok azonban nem azok az oroszok, hanem muszkák voltak, azaz moszkvaiak
A magyarok Világosnál az oroszok előtt tették le a fegyvert. Ezek az oroszok azonban nem azok az oroszok, hanem muszkák voltak, azaz moszkvaiak

Törölte a Párt az egyik betűt

– Az ukrán területek egy része jó ideig a lengyelekhez, a másik fele a cárhoz tartozott. Az ukrán és az orosz régió és a két nyelv eltérő fejlődésére jellemző, hogy némely orosz drámákban egy időben a tanulatlan parasztok beszéltek ukránul. Az ukrán irodalmi nyelv létrejöttét 1798-tól számítjuk. Egy tanítványunk, akinek erdélyi magyar apja és orosz édesanyja van, azt mesélte, hogy amikor nyaranta a nagymamájánál ukránul beszélő embereket hallott, alig bírta visszafojtani a nevetését, és ez az inger sokáig megmaradt: ilyen hatást váltott ki belőle a szokatlan hasonlóság – mesélte Kocsis Mihály.

A Szovjetunió bukása után, amikor Ukrajna végre önálló állam lehetett, az ábécébe visszakerült az a ritkán használt G betű, amelyet még Sztálin idején, párthatározattal töröltek... A most zajló háború nyelvi vonatkozása, hogy tanult orosz emberek is nyilatkoznak úgy, hogy az ukrán csak az orosz nyelvjárása, a másik oldalon pedig Bulgakov és Gogol oroszságát teszik idézőjelbe. Abszurd élethelyzetekben Kelet-Európa mindig is jobb volt, mint a Nyugat.

A szegedi Szláv Intézetnél az utóbbi huszonöt év után már semmin sem csodálkoznak. Itt háborúk nincsenek, csak vitás kérdések, amelyeket meg lehet beszélni. Az egyetemen belül működő intézmény ebben a felfordulásban is a béke szigete maradt. Általános tanulság, ha kimondható, legföljebb annyi, hogy errefelé minden nép, amely saját államisághoz jut, egy ideig türelmetlen a többi néppel, a toleranciát idő és sok keserű tapasztalat szüli.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átveszi az egyház a középiskolát

Egy iskolát vesz át idén a Szeged–Csanádi Egyházmegye: a Pusztamérgesi középiskolát. Tovább olvasom