Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Tetszhalott űrutasok és más szenzációk

Mindent meg lehet írni, a kérdés csak az, hogy miképp. Puskás László, az SZBK tudományos főmunkatársa mindenki számára érthető, figyelemfölkeltő – az angolszász ismeretterjesztő irodalomból honosított – stílusban olyan eredményekre is fölhívja a figyelmet most megjelent könyvében, melyekkel a hivatalos tudomány is még csak most ismerkedik.
A Nanobionták című könyv szerzője, Puskás László nemcsak műveli, hanem népszerűsíti is a tudományt. Fotó: Schmidt Andrea
Olvasmányos, könnyed, a hatásos elemeket kiemelő írásmóddal minden megírható, a köztudatba beemelhető – még az is, ami rendkívül szakmai. Sőt, ami egyelőre mintegy „szakmán túli".

Az ilyen témákkal kapcsolatban a szerző könnyen megkaphatja a tudománytalanság vádját, de ez Puskás Lászlóval kapcsolatban föl sem merülhet. A Japántól és Ausztráliától az Egyesült Államokig ismert kutató ugyanis nem laikus, hanem az MTA Szegedi Biológiai Központ tudományos főmunkatársa, a funkcionális genomikai laboratórium csoportvezetője, aki a közelmúltban védte meg akadémiai doktori értekezését.

Hogyan keletkezett a Nanobionták című könyv? Az előzmény: az 1990-es években finn, majd ausztrál kutatók nanométeres nagyságrendű – a mikrométeres méretű, „hagyományos" baktériumoknál akár százszor is kisebb – baktériumokat találtak. Puskás László Japánban járva találkozott a finn kutatókkal, akik fölhívták figyelmét: e szervezetek – melyek meszes vázat választanak ki maguk körül – a vesekőképződésben fontos szerepet játszhatnak. A szegedi kutató ekkor határozta el: amikor hazatér Japánból, ő is elkezd foglalkozni ezzel a területtel.

Sikerült is csoportjával emberi érmintákból kitenyésztenie ezeket a szervezeteket – melyek egyébként, véleménye szerint, nem is baktériumok, hanem azoknál sokkalta egyszerűbb, az élő és az élettelen határán lévő részecskék; az általa alkotott szóval: nanobionták. Azt is kimutatták, hogy nanobionták sokkal nagyobb mennyiségben vannak jelen az elmeszesedett érben, mint egészségesben. Amikor Puskás László tudományos fórumokon közzé akarta tenni ezeket az eredményeket, tapasztalta: annyira újak, hogy óriási velük szemben az ellenállás. – Egyes tudományos eredmények, vagy eredményt hozható folyamatok egyszerűen nem juthatnak be a köztudatba, legalábbis nem egykönnyen, mert a hivatalos tudományosság sokáig hallani sem akar róluk – mondja.

Ilyen témákat gyűjtött össze könyvében, amely a napokban került ki a nyomdából, és a karácsonyi könyvpiac szenzációjának ígérkezik. A kötet egyik vezető témája épp az érelmeszesedéssel kapcsolatos újdonság – a címlap elmeszesedett, emberi eret ábrázol, benne a nanobiontákkal; szót ejt a könyv arról is: olyan betegségeket is fertőzések okozhatnak, mint például a rák, vagy egyes pszichiátriai megbetegedések. – Hogy az ezzel kapcsolatos legújabb eredményeket legtöbbször még mindig csak föltételezések szintjén kezeli a tudomány, a gyakorlati orvoslás gátja is lehet – hívja föl a figyelmet a kutató.

A nanobionták – melyek a világegyetemben sok helyen előfordulhatnak – egyébként már régebb óta létezhetnek, mint maga a Föld. Ha ez így van, a Földre is máshonnan kerültek – mintegy ufóként más bolygókról, meteoritokba zártan –, de nemcsak ők, hanem a náluk jóval bonyolultabb baktériumok is. E nézet szintén már régóta ismert, de még mindig nem fogadták el hivatalosan. Holott kísérletek világosan bizonyítják: a baktériumok, átmenetileg élettelenné válva átvészelhetik az űrutazást. Alkalmas helyre kerülve új életre kelnek, benépesítik a bolygót, s egyre magasabb rendű élőlények alakulhatnak ki belőlük.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megszűnő járatok az új vasúti menetrendben

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium döntésétől függ, megmarad-e a Vásárhely–Makó… Tovább olvasom