Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Thealter szubjektív: a 3. nap

Szeged - Kassák a Csillagban, kirakatelőadás, táncok Beckettre, Gyros-töredékek.
Harsányi Attila erős személyiség. Minimális díszlet között képes magával ragadni az embert. A nézőtéren ülőkkel már az első percekben szoros köteléket alakít ki – szinte a néző is belekerül a szerepbe. A fiatal színész a tavalyi Thealteren már letette névjegyét a Rudolf Hess tízparancsolata című mondrámával: a régi zsinagógában – gondolhatjuk ezt fricskának is – tartott előadásán szinte megállt a levegő.

Idén Kassákot választotta, a helyszín hasonlóan különleges volt: a szegedi Csillag börtön, ahol a darabra és a fegyházra egyaránt kíváncsi civilek a fogvatartottakkal együtt nézhették meg a darabot a Csillag színháztermében. A Thealternek nem első börtönkirándulása ez, tavaly Pogány Judit monodrámáját láthattuk ugyanitt Pedig én jó anya voltam címmel.

Mint mondtam, Harsányi Attila erős személyiség. Ülőhelyül egy rakás könyv szolgált, egy utcai lámpa alatt mondta el Kassák Lajos önéleltrajzi szabadversét. A ló meghal, a madarak kirepülnek Kassák utazása - pontosabban gyalogos vándorlása Párizsba majd haza. A szöveg nehéz, még annak is, aki korábban olvasta, de Harsányi Attila már az első pillanatokban hóna alá szorítja a nézőt, ha tetszik, kézen fogja, és mindannyian ott gyalogolunk Bajorországban, Belgiumban, Franciaországban Harsányi–Kassákkal. A feketébe öltözött, mezítlábas színész szuggesztíven mondja a szöveget, szinte érezzük meztelen talpunkon a hólyagokat, átéljük barátja halála miatt érzett bánatát, és fellélegzünk, ha egy-egy ironikus mondatnál mosolyra húzódhat a szánk.

Harsányi Attila a börtönelőadáson
Harsányi Attila a börtönelőadáson.

A börtön hangulata és a darab rányomja a bélyegét az emberre, kifelé menet a hosszú, rácsos ajtókkal elzárt folyosókon a szokásosnál kisebb a színházlátogatók moraja. Néhány órával később tanácstalanul álldogál az ember: hová menjen? Ígéretesnek tűnik Góbi Rita Társulata előadása – helyszíne egy Kárász utcai üzlet kirakata. De szintén hat órakor kezdődik a Figura Stúdió Színház Három tánc Beckettre című produkciója a Kisszínházban – melyik ujjamat harapjam?

Végül döntöttem: mindkettőt akarom, ami persze azzal jár, hogy mindkét darabból látok egy kicsit, de egyiket sem látom végig. Jobb, mint a semmi. A Kárász utcán hatalmas tömeg gyűlt össze: ott voltak azok, akik tudták, miért jönnek, és leragadtak azok is, akik csak arra sétáltak. Az üzlet teljes portálját birtokba vette a társulat: a két kirakatban a táncosok, a bejárattal szemben, az üzlet belső terében a zenész. A Tükör mögött alapját Hamvas Béla szövege adja: „A tükör ferde szög, sa mit megmutat, nem is az én, hanem a maszk. A maszk se nem az Én, se nem a Te. Nem az ember és nem a világ. De nem önmagát látja, hanem a maszkot. Mert a tükör nem igazat hazudik, hanem hazugot. Nem a tükört kell összetörni, hanem azt, ami a tükörben van: a maszkot."

Góbi Rita Társulata egy Kárász utcai kirakatban
Góbi Rita Társulata egy Kárász utcai kirakatban.

Góbi Rita és partnerei kiváló táncosok, ezt a specikfikus, szűk kis teret is úgy mozogják be, hogy minden négyzetcentiméterét magukénak tudják. Táncukban ott van az elmélyülés, a humor, a néha-néha kipillantás – vélhetően az előadás azoknak is sokáig érdekes élmény marad, akik nem is akarták őket megnézni, csak éppen arra jártak.

A felénél persze ott kellett hagynom Góbi Ritáékat, és irány a Kisszínház. Balog József jóvoltából volt szerencsém a gyergyószentmiklósi csoport darabját a színpad oldalából, az ügyelő mellől nézni. A Figura Stúdió Színház 3 tánc Beckettre című előadása számomra az idei Thealter legszínesebbje. Szellemes, fantasztikusan izgalmas díszletkép felaggatott kerékpárral és biciklikerekekkel, faágon szép ívben lógó villanykörték, gyümölcsök, káprázatos jelmezek és színkavalkád. Annyira, annyira színes, mégsem zavaró, mégsem jut eszembe most, hogy a kevesebb sokkal több lett volna. Vava Stefanescu rendező Samuel Beckett három szövegét – Némajáték I., II. és Jövés-menés – helyezik el, gyúrja össze egy darabba. A városi bohócok az eltárgyiasult ember jelképei, akik már elveszítették rendeltetésüket, így önmagukat is. A darabban sok az egymásra visszautaló ismétlődés, emiatt a játék monoton is lehetne, de a színészekből sugárzik a játék szeretete, a darab szeretete – monotonitásról nem beszélhetünk. Ennek a darabbal ugyan az a gondom, mint a tegnap látott összes darabbal: csak egyszer mutatják be a Thealteren. Mindegyiket megnézném újra.

A Figura Stúdió Színház 3 tánc Beckettre című előadása
A Figura Stúdió Színház 3 tánc Beckettre című előadása.

Este tízkor a budapesti Radikális Szabadidő Színház mutatta be a Gyros-töredékek trilógia második és harmadik részét. A 2.0, a Gyros galacsin már az elején bevonja a nézőt: a Jate klub folyosóján várakozva újságpapírt kaptunk, amit a nézőtérre beülve össze kellett gyűrnünk. Bedobtuk a színpadra a többi papírgalacsin közé - ezzel elkezdtük az előadást. Ez a történet Hamlet és Godot-ra várva – two in one. Rosencrantz és Guildenstern két nő – vagy három nő. Feladatuk van, ehelyett még is várnak. Godotra. Vagy Hamletre. Esetleg mindkettőre. És ott van Ophelia is, akinek kapcsán a három – egyébként nagyon szép hangú, a szöveget tisztán, érhetően ejtő (végre!) fiatal színésznő megosztja azt is velünk, milyen eszmék és téveszmék keringenek a világban – a nőkről. Hogy a nő szeszély és ösztön, vagy éppen rafinált, a világot irányító lény – azt a néző dönti el. A darab minimális díszlettel is nagyon jó, és ami még jobb volt, hogy egyszer sem néztem az órámra: mikor lesz már vége.

Webnapló és részletes program: thealter.hu

És ami ma jön...

17.00: Pályi János: Órajáték - Vasvári SZKI
17.00: Horváth Mihály Gimnázium Drámai tagozat: Színház a mellényzsebben - Klauzál tér
18.00: Aradi Kamaraszínház (Románia) - Szegedi Hetek Csoportja: Jean Cocteau: Emberi hang - Kisszínház
19.00: Ljud Színházi Csoport: Elektromos inváziók - Árpád tér
20.00: Kobez - Center Memoire du Corps - Nyári Mozi: Der Daphnisz - Döbrei Dénes: Ékezet (Accent aigu) - Régi Zsinagóga
21.00: Várszegi Tibor: A bot – A számonkérés kora II. - Vasvári SZKI
22.00: Janus Egyetemi Színház: Arthur Schnitzler: Körtánc - JATE-klub

Olvasóink írták

  • 5. lidi 2009. július 24. 15:03
    „a királyi televíziónak még a kulturális műsorai sem "látnak el" vidékre, egy ilyen - financiális hátterét és nem minőségét tekintve - kis fesztiválig. sajnos ott is a tömeges, a zenei, az agyonszponzorált a menő. Talán akkor lenne esélyük, ha valamelyik televíziós kolléga szívügyének tekintené ezt a fesztivált, de ebben sem vagyok biztos.
    (egyébként mostanában sok sznházi felvételt ismételnek, a hatvanas, hetvenes évekből - délelőttönként.... no comment)”
  • 4. theseus 2009. július 24. 09:38
    „A Magyar Televizióval nincs kapcsolat? Szerintem a közszolgálatisághoz tartozna, hogy a legalább néhány előadást felvegyenek és leadjanak. Ráadásul nem is lenne drága műsor, hiszen ők csak a felvételt készítenék, magát a produkciót nem.
    (Szerintem egyébként is kevés színházi előadás van a tévében, a hagyományos előadásokból is. Esetleg ezért is lehetne lobbizni és cikkezni. A lengyel tévében minden hétfő este színházi közvetítés van. Az előadásokat persze nem kell egyenesben közvetíteni, elég akkor, amikor már lekerülnek a műsorról.)”
  • 3. lidi 2009. július 23. 15:09
    „az elmúlt 2-3 évben készültek felvételek az előadésoról, riportok a fellépőkkel - ezek az anyagok megtekinthetők a fesztivál honlapján, illetve a szinhaz.hu-n a színháztévén.
    idén a büdzsé mindössze 5 előadás felvételét teszi lehetővé. (ezek természetesen nem televíziókba készülő, teljes felvételek)
    és 1-2 előadást mindig visszahoznak ősszel, vagy a következő tavasszal a régi zsinagógába, idén is vannak erre vonatkozó tervek. érdemes figyelni a maszk egyesület honlapját a programokkal kapcsolatban (www.maszk.hu)”
  • 2. theseus 2009. július 23. 13:19
    „Folytatva az előző felvetést, a tévéfelvételek azért is jók lennének, mert mindent képtelenség megnézni a fesztiválon, másrészt néhány darabot én is megnéznék újra.”
  • 1. theseus 2009. július 23. 13:14
    „Tényleg jó volt a Gyros, bár a Hamlet-illúziók persze még jobb.
    Jó lenne, ha a legjobb előadások szélesebb közönséghez is eljuthatnának, pl. a tévében. Kíváncsi vagyok, vannak-e ilyen tervek.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pesti srácok Szegeden: picsákra várva - videóval!

Vérmérséklet, kor és intelligencia kérdése is, hogyan tapasztaljuk meg Szegedet. Nekik így sikerült.… Tovább olvasom