Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

Tisztázatlan változások

Csongrád megye - A kormány november végén fogadta el a KRESZ módosítását: 2010. január elsejétől több mint hatvan ponton változtattak a közúti közlekedés szabályain. A módosítások alapvetően a gyalogosok és a kerékpárosok védelmében születtek, de több pontban kitértek az autósokra is. Sikerül-e a változtatásokkal elejét venni az autós-kerékpáros ellentétnek – majd kiderül.
Megszűnik a számszerűsített sebességkorlátozás a vasúti átjárókban: feloldották a 30-as sebességkorlátozást. Így nem büntethet a rendőr, ha valaki ötvennel közelíti meg a síneket. A jogszabály ezentúl csak fokozott óvatosságra szólítja fel az autósokat, azaz elegendő a vasúti sínek előtt 10–15 méterrel lelassulni, és meggyőződni a szabad útról – az autósokat érintő változások között ez a KRESZ-módosítás is életbe lépett január elsejével. Kormányos Árpád szegedi oktató örül az új szabálynak, hiszen tapasztalatai azt bizonyítják: a tanuló vezetőkön kívül csak kevesen tartották be az eddigi korlátozást.

– Sok jó változás megvalósult az idén. Segítségükkel kicsit életszagúbbá válik a közlekedés. Bár szerintem az lenne a legjobb, ha a KRESZ teljesen leegyszerűsödne: Magyarországon túltáblázottak az utak. Az, hogy egységesülnek 3500 kilogrammig a sebességhatárok – a kisteherautókra és a személygépkocsikra ugyanazok a sebességhatárok vonatkoznak – csökkenti a balesetveszélyt, amely az előzések miatt eddig igen gyakran kialakult – taglalta az oktató a módosítások egyik előnyét.

A visszásságokra is felhívta a figyelmet. Azt, hogy a motorkerékpárok és a segédmotorok ezentúl ráhajthatnak a buszsávra, veszélyesnek találja: minél nagyobb ugyanis egy jármű, annál nagyobb a holttere, a buszok ezáltal nehezebben veszik észre a náluk sokkal kisebb járműveket. Azzal viszont egyetért, hogy a piros lámpánál a kerékpárok és a motorkerékpárok előresorolhassanak az álló járművek mellett. Görögországban és Olaszországban például, ahol az emberek nagy százaléka kétkerekűvel közlekedik, ez már régóta így működik.

Fotó: DM/DV
Január elsejével hatvan ponton módosult a KRESZ.
Fotó: DM/DV

– A bicikliseket érintő módosítások közül többet tisztázatlannak és haszontalannak tartok. Például, hogy azokon az közutakon is felfestenének kerékpársávot, amelynek mentén a gyalogosokkal megosztott bicikliút is működik. Ha nem muszáj nem kell egymás útját akadályozni – mondta a szakember. A kerékpárosok egyirányú utcába történő behajtásával kapcsolatban is akadnak kételyei, hiszen sajnos sok biciklis nem ismeri a KRESZ-t, ezáltal veszélyes szituációkba kerülhet.
Véleménye szerint már az általános iskolában oktatni kellene a helyes közlekedést. A biciklisek is vizsgázhatnának KRESZ-ből, és csak engedéllyel róhatnák az utakat. Ezáltal velük is könnyebb lenne betartatni a szabályokat, és lehet, hogy az autós-kerékpáros feszültségre is ez szolgálna megoldásul.

A változtatásokkal még most barátkoznak az érintettek. Bizonytalanok: hogyan tanítsák meg a tanuló autóvezetőkkel. Jelenleg is tart az egyeztetés a vizsgabiztosokkal.

Eredetiségvizsgálat: hiába vették szalonban az autót. Az új szabályozás szerint a műszaki vizsgával párhuzamosan azokat a járműveket is ellenőrzik, amelyeket a központi adatbázis szerint még soha nem vetettek alá ilyen ellenőrzésnek, derült ki az MTV Az este című műsorából. A 2006 előtt vásárolt autókat hiába vették újonnan autószalonban tulajdonosaik, mégis kérik a vizsgálatot. Ez 17–20 ezer forintos plusz terhet jelent az autósnak, aki a zöldkártyával immár összevont műszaki vizsgára viszi járművét. Ma legalább 300 ezer autó van forgalomban, amit 2006 előtt vásároltak szalonból. Akkor ezek nem estek át az úgynevezett integrált vizsgán, vagyis adataikat nem rögzítették a számítógépes adatbázisban.

A tulajdonosoknak így, ha az esedékes műszaki vizsgára mennek, most kell kifizetniük az ellenőrzést és az adatrögzítést. A műszaki vizsgával egybekötött eredetiségvizsgát azonban nem fogadják el az okmányirodában, ha az autó gazdát cserél. Az új tulajnak másféle eredetiségvizsgát kell kifizetnie, mivel az okmányirodában egy másik adatbázist kezelnek. Akiknek 1998 és 2001 között volt eredetiségvizsgálatuk, azok autóit is újra vizsgálják, mert az adatok akkor nem kerültek be a Belügyminisztérium szerverére. 

KRESZ-történelem

Az első autósiskola 1909-ben nyílt, az első KRESZ-tábla a kürtölést tiltotta: a közlekedési szabályok magyarországi történelmében Csizmadia János, a Magyar Autóklub Csongrád megyei iskolájának vezetője segített eligazodni.

– Az első engedélyezett autósiskolát Magyarországon Csermely Károly nyitotta Budapesten, a Teréz körúton, „Hölgy- és úrvezető autósiskola" néven. Az első zártkörű tanfolyamot viszont, ahol közlekedési szabályokat is oktattak, már 1900-ban megszervezte a Magyar Posta – tudtuk meg Csizmadia Jánostól, a Magyar Autóklub Csongrád megyei iskolájának vezetőjétől, aki segített nekünk összeállítani a rövid KRESZ-történelmet. Ekkor még elsősorban a jármű ismeretén, kezelésén volt a hangsúly – mondta el a szakember, aki 1979 óra foglalkozik vezetők oktatásával. Ekkoriban írtak le először tankönyvben módszertani dolgokat is az oktatásról. Az első KRESZ-táblát pedig egy budapesti rendőr dandártábornok állíttatta a fővárosban: dudálási tilalmat jelzett a kör alakú, pirossal szegélyezett tábla, amelyen egy pirossal áthúzott postakürtöt láthattak az akkori sofőrök.

A jobb oldali közlekedést már az első világháború idején is forszírozták a németek, véglegesen 1941-ben tértünk át a mai haladási irányra. Az oroszok bevonulása később közlekedési káoszt okozott, kezdeményezték is: tanítsák meg a megszállókat az akkori közlekedési szabályokra.

A közlekedés szabályozása folyamatosan fejlődött, az 1960-as évek végétől kellett lovas kocsira is fogathajtó vizsgát tenni. 1970-ben vezették be a szóbeli helyett az írásbeli vizsgát. Az igazán nagy, átfogó reform 1976-hoz köthető. Mivel 1975-re 1 millió 400 ezerre nőtt a forgalomban használt gépjárművek – motorkerékpárok, gépkocsik – száma az 1962-es 400 ezerhez képest, 76-ban mindenkinek újra le kellett vizsgáznia a módosított KRESZ-ből, akinek jogosítványa volt. A szabályokat a megváltozott közlekedési viszonyokhoz igazították, és elindult az igazodás a nyugati, fejlettebb közlekedési kultúrához – a reform jó része Moharos Kálmán gépészmérnök addigi munkásságához köthető.


Baloldalt praktikusabb

Az 1700-as évekig mindenütt baloldali közlekedés volt jellemző, ami mára elsősorban Angliában és egykori gyarmatain maradt meg. 

Míg nálunk a körforgalomba való bekanyarodásnál a bent haladók részére kell elsőbbséget adni, Kazahsztánban a bent haladók adnak elsőbbséget. Amerikában piros lámpánál lehet jobbra kanyarodni, Németországban kiegészítő tábla engedi a jobbra kanyarodást pirosnál – osztott meg velünk Csizmadia János néhány szabályt, amelyek eltérnek a magyar KRESZ-től. Hozzátette: a különböző nemzetek mentalitása is rányomja a bélyeget a vezetési stílusra. Az olaszok temperamentumosak, az északi népek higgadtak. Bizonyos fejlődő országok kimaradtak az egyeztetésből, amely során az alapszabályokat hangolták össze. Ha például Iránba, Irakba, Észak-Afrikába megyünk, nem elég az uniós jogosítvány, nemzetközi jogosítványt kell készíttetni – de alapvetően a megszokott szabályok érvényesek ezekben az országokban is.

Talán a legszembetűnőbb különbség az országok közlekedési rendjében a hajtási irány: körülbelül a világ lakosságának 34 százaléka vezet a bal oldalon, 66 százalék a jobb oldalon. Annak ellenére, hogy az 1700-as évekig szinte az egész világon bal oldali közlekedés volt. Mára elsősorban az egykori brit gyarmatokon maradt a bal oldali közlekedés.

Az ókori Rómában bal oldali közlekedés volt érvényben. A lakók rendszeresen magukkal hordták fegyvereiket. Mivel az emberek nagy többsége jobbkezes, biztonságosabbnak érezte, ha egy ismeretlennel szemben a bal oldalon halad, így a rosszindulattal közeledőre gyorsabban ránthatta a kardját. A középkorban a hintók, szekerek szintén a bal oldalon közlekedtek.


Könnyebb a kerékpárosoknak

– Összességében jónak találjuk a hatályba lépett KRESZ-módosításokat: megkönnyíti a kerékpárosok közlekedését. Bizonyos szabályokat azonban félreértenek az emberek, ezért kialakulnak tévhitek, tovább ronthatják az autósokkal való kapcsolatot. Sokan például azt gondolják, hogy a biciklisek szoros jobbra tartási kötelezettségének feloldása miatt ezután majd az úttest közepén fognak kacsázni. Erről szó sincs, hiszen az általános jobbra tartási kötelezettség változatlanul érvényes minden közlekedőre. Pont az a lényeg, hogy a kerékpárosok ezután nem kényszerülnek az úttest szélén csellengeni, miközben kerülgetik a kátyúkat vagy az aknafedőket – érvelt az életszerűbb szabályok mellett ifj. Nagy Gábor, a Magyar Kerékpárosklub Szegedi Alapszervezetének vezetője, aki azt is hasznosnak tartja, hogy a közösen használt gyalog- és kerékpárutakra vonatkozó szabályokat módosították, ezzel növelték a közlekedés biztonságát. Ezután 20 kilométer/órával haladhatnak a biciklisták.

Nagy Gábor elmondta: természetesen szervezetüknek is az a célja, hogy a kerékpárosok is tudatosabban és felelősségteljesebben közlekedjenek. A távolabbi tervek között szerepel, hogy a gyerekek az általános  és középiskolában elsajátítsák az alapvető közlekedési ismereteket, és vizsgázhassanak is belőle. Ehhez azonban a közoktatásban még nagy változások bevezetésére lesz szükség.

Olvasóink írták

  • 17. nyomdasz63 2010. január 12. 18:32
    „Senki nem írt a "villanybiciklikről" ? Ők is 20km/h-val ??? Egy makói ismerősnek "komolyabb"van!Megmérette a szomszéd trafis rendőrrel>>>Sík út,enyhe hátszél- 43! km/h a max,amit tud ! Ez ugye több,mint 100% = 300ezer ???”
  • 16. baja2005 2010. január 11. 20:51
    „ÉN ABBAN AZ IDŐBEN VETTEM A KOCSIMAT, MIKOR MÁR VOLT REGISZTRÁCIÓS DÍJ. AKKOR MI <moderálva> REGISZTRÁLTAK, KÉRDEM ÉN.
    MÁSNAK EZ NEM JUTOTT MÉG ESZÉBE??????????????”
  • 15. micsibucsi 2010. január 11. 20:28
    „Ezzel az új eredtvizsgával nem sz@rtak a kútba! Kérdem én ettől a sok bürökrata vadb@romtól, hogy egy dolog miatt hányszor lehet emberekről a bőrt lenyúzni, a saját felelőtlen utólagosan kitalált <moderálva> miatt???????
    Még egy ilyen ország a Világon nincs ahol így lehet szórakozni a néppel.”
  • 14. Neszemetelj! 2010. január 11. 19:20
    „Szegény motorosok szinte csak magyarországon kellett nekik hátul kullogniuk, és szívni az autósok kipufogóját. A napokban szemtanúja voltam, amikor egy motoros előrement a lámpánál, és egy majom autós kiordított neki hogy álljon a sor végére, mert átmegy rajta!
    Sok primitív állat majom..., nemhogy örülne hogy ül az autóban, és a segge izzad a melegben.

    Érdekes engem soha nem zavar amikor látom a tükörből, hogy jön egy motoros. Sőt segítek egy enyhe kormányzással, hogy biztos elférjen mellettem, és haladjon a dolgára!
    Olaszországban öröm nézni, amikor a motorosok előre mennek a zebránál, és elfoglalnak 2-3 "sort" is..., közben megy a beszélgetés. Az autósok pedig nyugodtan szemlélik, és eszük ágában sincs a zebráig gurulni, hiszen tudják hogy az a hely a motorosoknak jár!!!

    Sírnom kell, amikor azt látom hogy a primó szándékosan belehajt a víztócsába, hogy biztosan lecsapja a járókelőt.

    Tavaly szándékosan feltartottam a körforgalmat a Dugonics téren, mert egy kb.: 90 éves bácsit egyik bunkó sem volt hajlandó átengedni a zebrán, szakadó esőben! Kiszálltam az autómból, és átvezettem. A dudálásokat meg leszartam nagy ívben :)”
  • 13. Ineen 2010. január 11. 19:08
    „ma:
    kerékpáros az autos mellet: (A-autos)-(K-Kerékpáros).
    a:"mivan bunko,hova tolakszól, nem látod hogy piros hova mész?"
    k: "elöre jöttem kicsit mivel engedélyezett"
    a: "fejbe váglak azis engedélyezett lesz"
    k:"uram, ne velem vitatkozon, nem én szabályzom a kreszt"
    a:"van bicikli út oda menjen vagánykodni, vagy a nyakán megyek át"

    erre a kerékpáros, leszállt a bicikliről áttolta az utesten a biciklit a kerékpár utra ami lezárt volt, és felbontott.
    kérdés?
    kresz szabályzat ide oda..senki sehol nem tud rendesen közlekedni, mivel fel van turva a város-igy megférni egymás mellet?”
  • 12. rozator 2010. január 11. 18:05
    „Ennyit az egyablakos ügyintézrésről!”
  • 11. papsajt 2010. január 11. 17:14
    „"Akiknek 1998 és 2001 között volt eredetiségvizsgálatuk, azok autóit is újra vizsgálják, mert az adatok akkor nem kerültek be a Belügyminisztérium szerverére. " - és erről ki tehet ? talán fizesse ki az a vizsgámat legközelebb.”
  • 10. papsajt 2010. január 11. 17:11
    „"A műszaki vizsgával egybekötött eredetiségvizsgát azonban nem fogadják el az okmányirodában, ha az autó gazdát cserél. Az új tulajnak másféle eredetiségvizsgát kell kifizetnie, mivel az okmányirodában egy másik adatbázist kezelnek."- vajon meddig tartana 300000 rendszámot összefésülni 2 adatbázis között? 2 embernap? max”
  • 9. maz 2010. január 11. 17:03
    „es ha 30 biciklizek lefenykepez a rendor akorr sok mosojgos kepekbol egyszer a dm kialitast rendezhet”
  • 8. forgne 2010. január 11. 16:44
    „Miért kell egy szalonból kihozott, 0 km-es autónak eredetiségvizsga?? Főleg, ha még ugyanaz a tulaj,mint aki kihozta a szalonból. Még egy bőr az autósokról!!! Szégyeljék magukat, akik kitalálták!!!!”
  • 7. nyomdasz63 2010. január 11. 16:03
    „Anno/hú de rég volt már/én is "Csizinél"-Csizmadia János -tanultam.Volt egy jó módszere vezetésoktatás elején: Az első órában az öreg skodában a sebességek keresése /és megtalálása/után: csak ballábbal-kuplunggal-semmi gázpedál-el kellett indulni 1és2 fokozatban ! Így tanulta meg a delikvens,hogy használja a lábát,hol "fog" a kuplung,"érezze" az autót.!”
  • 6. ja 2010. január 11. 15:50
    „A nem használt vasutvonalak kereszteződésénél mikor szerelik le a 30-as táblákat???”
  • 5. nyugdíjas 2010. január 11. 15:08
    „Az ereditég vizsgálatot nem az ´eladónak´ kell elvégeztetni, igazolni a vevő felé?”
  • 4. cimet53 2010. január 11. 13:55
    „Eredetiség vizsgálat!Ki hibázott?Ne tán humánus megoldás nem volt?Kis Ember fizess!!!!!!!!!!!”
  • 3. CsImre 2010. január 11. 12:51
    „"A biciklisek is vizsgázhatnának KRESZ-ből, és csak engedéllyel róhatnák az utakat. Ezáltal velük is könnyebb lenne betartatni a szabályokat, és lehet, hogy az autós-kerékpáros feszültségre is ez szolgálna megoldásul."

    1-2 oktatónak, meg vizsgabiztosnak szolgálna megoldásul, meg a hivatalnak. Amúgy meg semmit nem érne, vagy elenyészően keveset.”
  • 2. szatyi 2010. január 11. 12:10
    „Az azért szemétség, hogy amit annak idején nem dokumentáltak, azért most én fizessek!
    Húszezerért nem rossz "bót"!
    Ha meg szalonból való "0 km-es" a kocsi, akkor miért kérdőjeleződik meg az eredete?”
  • 1. atomboy 2010. január 11. 12:08
    „"Például, hogy azokon az közutakon is felfestenének kerékpársávot, amelynek mentén a gyalogosokkal megosztott bicikliút is működik. Ha nem muszáj nem kell egymás útját akadályozni "

    1. Nem tudom, hogy Kormanyos Arpad ur vagy az ujsagiro irta igy, de javitanam: nem kerekparsavot, hanem kerekparos nyomot lehet festeni.

    2. Nem haszontalan. A kerekparosok egy resze 20 kmph felett halad, a gyalogkerekparuton viszont 20 kmph az engedelyezett maximalis sebesseg, ami nem kedvezo. Emellett a gyalogosokat is kerulgetni kell, ami rontja a haladast. Sot, a gyalogosok sebessege kiszamithatatlan, barmikor hirtelen iranyt valthat, es ez balesetveszelyes. Kulonosen kisgyerekek eseteben.
    Ezzel szemben az uttesten a kerekparos folyamatosan haladhat, nem kell minden alarendelt ut-keresztezodesen lassitani, aztan ismet gyorsitani. Es meg egy fontos tenyezo: bar a gyuton elsobbsege van a kerekparosnak, nem adjak meg. Ezzel szemben az uttesten eszreveszik a kozeledo kerekparosokat. A kerekpar jarmu, es a jarmuveknek az uton van a helyuk.

    Es meg egy megjegyezes, amit nagyon szeretnem, ah mindenki eszebe vesne: A kerekparos nem akadalyozza az autosokat, hanem reszt vesz a kozlekedesben!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elbukták a pert a patikák - marad a forgó ügyeleti rend Szegeden

Forog a beteg Szegeden: fél éve 23, zömmel belvárosi patika közül kell megtalálnia az éppen ügyeletest. Tovább olvasom