Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 19°C | 33°C Még több cikk.

Tizenegymilliárd forintnyi tengeri szárad el

Nem is annyira a szárazság, mint inkább a 42 fokos hőség az oka annak, hogy tönkrement a várható kukoricatermés fele. A kár Csongrád megyében lapunk becslése szerint 11 milliárd forint. A takarmányárak a csillagos eget súrolhatják majd, és padlóra kerülhetnek az állattartók is.
Nem is annyira a szárazság, mint inkább a 42 fokos hőség az oka annak, hogy tönkrement a várható kukoricatermés fele. A kár Csongrád megyében lapunk becslése szerint 11 milliárd forint. Mivel elfogyott a raktárakból a tavalyi kukorica, a takarmányárak a csillagos eget súrolhatják majd, és padlóra kerülhetnek az állattartók is.

A kukoricatáblákon nem a meteorológiai állomások által mért 42 fokot, hanem legalább 50-et mértek július közepe és vége között. Ez a hőség tette tönkre a kukoricát, a szárazság csak a második helyen áll, vélik szakemberek, akik szerint idén nem esett kevesebb eső, mint a hasonló időszakokban megszokott átlagos mennyiség. A megye 54 ezer hektárnyi kukoricásán alig négytonnás átlagtermés várható a szeptemberi betakarításkor, ami nagyon gyenge eredménynek számít. A táblákon a megszáradt, tönkrement kukorica – amely még csövet sem hozott – egy részét már be is silózták a gazdák – mondta Cserjési Lajos, a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal növénytermesztési főfelügyelője.
A csapadék vagy az öntözés nyilván javított volna a helyzeten. Sajnos Csongrád megye mintegy 200 ezer, mezőgazdasági művelés alá eső területének csak egytizedén öntöznek, azért, mert nem olcsó mulatság.

Többet öntözhetnek?

Mint lapunkban megírtuk, Nógrádi Zoltán ellenzéki országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere szerint 85 milliárd forintra lenne szükség a Homokhátság megmentésére, szemben az uniós forrásokból hamarosan rendelkezésre álló több mint négymilliárddal, amit ráadásul zömmel Bács-Kiskunban költenek majd el. A vízkészletek megőrzése a politikus szerint azért nélkülözhetetlen, mert máskülönben rövid időn belül sivataggá változik át a térség.

 
Akkor is fizetni kell az úgynevezett vízkészlet-használati díjat, amikor a termelő nem öntöz, ha meg hozzáfog az öntözéshez, köbméterenként fizeti meg a víz árát. Ezeket a költségeket az is befolyásolja még, milyen messze fekszik a terület a csatornától, s hogy abból hányan merítenek: átlagosan 60 ezer forint/hektáros kiadással kell számolni. Az öntözött területeken egyébként 8-9 tonnás átlagtermés várható kukoricából. (Hogy hány hektárról van szó, nem tudjuk, a megyei összesítésben az összes öntözött terület – szántó, gyep, gyümölcsös – együttesen szerepel.) Idén először mondhatjuk, hogy megérte önözni, végre busásan megtérül. Ám ennek az volt az ára, hogy a „szomszéd rétjén" minden kipusztult, hiány keletkezett a takarmánynak való szemes termésből.

De hiány támadt azért is, mert az intervenciós raktárakban tárolt kukoricát eladta az állam, szinte az utolsó szemet is kiseperték: bajban lesznek az ősszel az állattartók. S hogy mennyire jó bolt az öntözött területek magas átlagtermése? Számoljunk: jelenleg 200-210 euró – több mint 52 ezer forint – egy tonna kukorica ára. Egy hektárról az öntözött területen minimum 8 tonna, vagyis 416 ezer forint ára kukoricát takarítanak be. Ennek fele, mintegy 200 ezer forint értékű a becsült hektáronkénti átlagtermés. De fordítva is számolhatunk: 200 ezer forint körüli a veszteség egy hektáron, emiatt Csongrád megyében körülbelül 11 milliárd forintnyi takarmány veszett oda, „sült meg" alig két hét alatt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi ünnepségek: székház, kenyér és koszorúk

Szeged - Tegnap felavatták a Szegedi Szimfonikus Zenekar új székházát. Ezt követően a Széchenyi… Tovább olvasom