Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Tizenkét éve porosodó diploma a csúcstartó

Szeged - Diploma zárja és igazolja a felsőfokú tanulmányokat. Ám jó néhányan a még hiányzó nyelvvizsga miatt csak késve vehetik át ünnepélyesen e diplomát. A bölcsészeknél akad oklevél, mely 1995 óta gazdára vár, az orvosok negyedévente tartanak pótünnepséget.
– Végbizonyítványt az kaphat, aki teljesítette tanulmányi kötelezettségeit, sikeres záróvizsgát tett és a megfelelő számú és fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik – halljuk Kothencz Mihálytól, a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara tanulmányi osztályának vezetőjétől. A szükséges feltételeket késve teljesítő diákoknak a diplomáját is „késlekedve" állítja ki a tanulmányi osztály, majd minden hónap 15. napja után átadja az arra felhatalmazottnak. Ám néhány kész diploma több hónapja, a csúcstartó 1995 óta, porosodik a polcon, nem hiányzik gazdájának.

A szegedi bölcsészkar tanulmányi osztályán, Szélné Kafka Erika mutatja az át nem vett diplomákat. Fotó: Frank Yvette

– Pénzt visz, nem is keveset, a diploma megszerzésének alapfeltételéül szabott nyelvvizsga – magyarázza Kertész Gábor, hogy nem csak hanyagság lehet az oka annak, ha valaki késlekedik. Példának említi, hogy a vizsgadíj 20-25 ezer forint, míg az 50-60 órás felkészítő
Pótünnepség

Kézfogással válik hivatalossá a diploma – az SZTE orvoskari hagyományai szerint. Nem jellemző, hogy a végzős medikusok „pihentetik a diplomájukat". Ennek ellenére az idén végző 21 fogorvos közül három pótünnepségen vette át oklevelét. A doktoravató ünnepségen után ugyanis a késlekedőknek egy tanévben három alkalommal „kisavatást" tartanak.
tanfolyamon az óradíj 200-700 forint között mozog. A történelem–művelődés szervező szakos, de jelenleg a felsőfokú szakképzés megszerzéséért is dolgozó diák jogosnak tartja, hogy „kikényszerítik" a nyelvvizsgát.

– Nem volt meg egy nyelvvizsgám, ezért nem vehettem át a diplomaosztó ünnepségen a magyar–kommunikáció szakos oklevelemet. A családomnak hiányzott a ceremónia, nem nekem – mondja Kovács Kriszta, aki ennek ellenére el tudott helyezkedni – próbaidősnek. – A német középfok mellé december elején leteszem az angol alapfokú nyelvvizsgát – remélem, sikerrel. Így az új év elején kezembe lesz végre a diplomám. A család kívánságára: ünnepelünk!

Olvasóink írták

  • 1. István 2007. november 01. 10:56
    „Büntessük meg a magyart, amiért magyarnak született. Ha nem tud az anyanyelvén kívül papíron felmutatni középfokú államilag elfogadott nyelvvizsgát bármely más nyelvből, akkor biztos, hogy nem lehet például jó orvos, mérnök, pedagógus, jogász, és még sorolhatnám tovább. Ja, hogy ez egy rossz nyelvérzékű hallgatónak, illetve a szüleinek minimum 300 000 forintja bánja, ez nálunk Magyarországon ,, nem összeg ,, a külön időről, mentális fáradságról nem is beszélve. Lényeg az, hogy az alkotmányunk által biztosított munkához és egészséges életmódhoz való joga ne legyen, ha már hazájában szeretne dolgozni, amiért felsőfokú végzettség esetén minimum 17-18 évet tanult. A szülők közben nem dolgoztak, hanem ,,lógatták" a lábukat, hogy szerelmük gyümölcse ne tudja elkezdeni az életét, és ne tudjon önmagáról, és szeretteiről gondoskodni, számukra anyagi és erkölcsi biztonságérzetet nyújtani.
    Ha nem az országon belül dolgozik, akkor az adót sem ide fizeti, de ez szintén nem probléma. A lényeg, hogy a stúdiók a sok pénzt elkérjék, indíthassák a drága nyelvtanfolyamaikat és könyveiket, az elbírálás külföldön történik, így a felelősség, csak a pénz bevételéig terheli őket.
    Egyébként a piacgazdaság igénye az érvényesülés feltételeit megszabja, vagyis a munkaválla-
    ló dönti el, hogy akar-e nyelvismeretet, milyet, hogyan, és mennyiért szerzi meg, ha érvényesülni akar, és igazán úgy látja, hogy erre feltétlen szüksége van saját és szerettei biztonságérzetéhez.
    Nem kellene korlátozni a személyi szabadságot, ezzel büntetni a fiatal pályakezdőt, aki nem kap diplomát a kezébe, amivel munkába tudna állni. Inkább termeljünk munkanélküli, érzelmi és hivatástudatában megtört magyar embereket?
    A nyelvérzék olyan, mint a testi adottság, vagy van, vagy nincs, nem tehet róla, így született, több idő kell számára, vagy más módszer, amivel hatékonyabban tudja elsajátítani a nyelvet, mint amilyen módszerrel, eszközzel kérik tőle ezt, a nyelvismeretet oktatók.
    Valamelyik okos azt is kitalálhatná, hogy az, aki nem ugrik át 3m magas korlátot, az nem kaphat diplomát addig, míg ezt nem teljesíti, mert így biztos, hogy nem lenne jó orvos, tanár, mérnök. Ez erőszak, az egyetemes emberi értékek teljes megalázása!
    Ennek értelmében vissza kellene vonni az összes olyan diplomát, amihez nincs államilag elfogadott nyelvvizsga csatolva, hiába bizonyítja a piacgazdaság az érintett dolgozó személy megbecsült, szakmai érvényesülését, anyagi és mentális biztonságérzetét.
    Lehet, hogy a munkakör által igényelt konkrét nyelvi ismeretet, tevékenysége közben is el tudja sajátítani anélkül, hogy ez mások pénztárcáját gyarapítaná?
    Az alkotmánybíróság a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga feltételét felülvizsgálhatná, komoly igény lenne rá.
    Ez nagyon sok fiatal, és hazáját, szüleit szerető ember önbecsülését, erőfeszítését, élete értelmét adhatná vissza. A családi értékek, a szeretet, felelősségérzet, gondoskodás megerősítését szolgálná, ha a sok friss diplomás munkába tudna állni, kézbe kaphatná végzéskor a sikeres záróvizsgái után a diplomáját akkor is, ha nincs nyelvvizsgája, mert lehet, hogy egy ,, pohár vizet, vagy egy falat kenyeret" nyelvvizsga nélkül is oda tudna adni a rászorulónak.
    Tisztelettel: István”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Buszjáratok az ünnepeken

Szeged - A Tisza Volán Zrt. menetrend szerinti helyi, helyközi, távolsági és nemzetközi… Tovább olvasom