Délmagyar logó

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 14°C Még több cikk.

Tízmilliókat bukhatnak a színházak

Szeged - A társasági adóból leírható támogatásokból elsősorban a labdarúgás profitál, de százmilliókra számítanak a kulturális intézmények is. Egyre nehezebben jutnak pénzhez: kevesebb a nyereséges cég, milliókat visznek el a rendszerbe ékelődött közvetítők.
A látványcsapatsportokon túl is van élet a társasági adóból (tao) leírható támogatások területén. A szabályozás 2013-as változásait követően elvileg jobban megéri kulturális és előadó- művészeti szervezeteket támogatni. Valójában a cégek előszeretettel fordulnak a sport felé – a pénzükért cserébe ott reklámfelületet kaphatnak. A rendszer tehát korántsem tökéletes. Az általunk megkérdezett szegedi kulturálisintézmény-vezetők szerint a bizonytalanság jelenti a legnagyobb problémát. Szegeden bankok, távközlési, energetikai és mezőgazdasági cégek is vannak a kulturális élet mecénásai között, de a vállalkozások többsége leghamarabb december elején véglegesíti támogatói szerződéseit. A patronáltak számára ezután derül ki, megérkezik-e számlájukra a beígért taós pénz. Így nagyon nehéz színházi repertoárt, koncertnaptárt tervezni.

Küzdelem és bizonytalanság

Ezt tapasztalja Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója is, aki szerint a bizonytalanság mellett további nehézség, hogy sokan élősködnek a rendszerben. – Egyrészt közvetítő cégeknél landol a pénzek egy része, másrészt vannak olyan előadó-művészeti szervezetek, amelyek ugyancsak jogosultak taós támogatásokra, miközben mű-
vészeti tevékenységük abban merül ki, hogy lemezlovasokat szerveznek falunapokra és fesztiválokra. Meggyőződésem, az állam eredetileg nem ezt hivatott támogatni – mondta Gyüdi Sándor. Hozzátette: mivel a támogatást tilos reklámmal vagy más ellenszolgáltatással viszonozni, egyre több vállalkozás fordul a sport felé, ahol ezt megteheti.

A kulturális és előadó- művészeti szervezetek nettó árbevételük 80 százalékáig fogadhatnak taós támogatásokat. A színháznál az elmúlt években minden alkalommal a keret 95-98 százalékát sikerült lefedni, ami a jegybevétel növekedésével párhuzamosan 80-85 millió forintot jelentett. Idén is hasonló összegre számítanak, bár eddig a taós pénzek fele folyt be, mintegy 40 millió forintra még vár a színház.

Jutalék a közvetítőknek

– A kulturális intézmények megijedtek, amikor a sportegyesületek korlátlan támogatása is része lett a szabályozásnak – vallja Kövér László, a szegedi Kövér Béla Bábszínház igazgatója. A bábszínház költségvetésében 5 millió forintot jelent a tao, amit 2013-ban a Kereskedelmi és Hitelbanktól kaptak. – Ebben az évben még inkább rá lennénk szorulva erre a támogatási formára, de mivel bizonytalan, hogy kapunk, a gazdálkodásunk is a levegőben lóg – fogalmazott.

Az idei szabadtéri játékok megnyitóján. Szegeden a nyári fesztivál számíthat a legnagyobb támogatásra a társasági adóból. Fotó: Frank Yvette
Az idei szabadtéri játékok megnyitóján. Szegeden a nyári fesztivál számíthat a legnagyobb támogatásra a társasági adóból. Fotó: Frank Yvette

A rendszerben mozgó közvetítő cégek 10-20 százalékos jutalékért vállalják, hogy biztosítják a taós pénzek érkezését. Kövér László szerint ugyanakkor több művészeti szervezet is azt szeretné, hogy a bizonytalan helyzet megszüntetése érdekében ne a cégektől, hanem az államtól érkezzen a támogatás, mert így a közvetítő cégeket is ki lehetne iktatni.
A Pinceszínháznál eddig mindig sikerült megszerezni a lehetséges maximális összeget. Esetükben a támogatás a költségvetés 30-40 százalékát fedezi, 25 millió forint körül van. Mecénásaik között találjuk a Szegedi Vízmű Zrt.-t, a Molt, az EDF DÉMÁSZ-t és az SKF-et. – Olyan kis színházaknak, mint a mienk, hatalmas segítséget jelent a tao. Nem kapunk állami támogatást, jegybevételeinket pályázatokból és szponzorok segítségével kell kiegészítenünk – mondta Kancsár Orsolya színművész, gazdasági igazgató.

100 millióra vár a szabadtéri

A megyeszékhelyen a Szegedi Szabadtéri Játékok számíthat a legnagyobb támogatásra – idén a 2013-as alapot kellett továbbvinniük, jövőre viszont a 2014-es jegybevétel alapján számíthatják ki a mértékét. Az idei jegybevétel valamivel több mint 353 millió forint volt, ami közel 283 milliós támogatási lehetőséget biztosít számukra. – Ezért lett a korábbinál jegyárbevétel-központúbb a szegedi szabadtéri, hiszen minden 1000 forint után még 800 forint bevételre kapunk lehetőséget – tájékoztat Herczeg Tamás igazgató. Komoly problémát jelent a cégnek, hogy 100 millió forintnyi taós támogatás beérkezése még bizonytalan.

– Kiéleződött a verseny sport és kultúra között. Előbbi társadalmilag nagyobb presztízzsel bír vállalkozói körökben. Eközben a társaságiadó-kötelem alá tartozó nyereséges cégek száma jelentősen csökkent, elég, ha csak a bankokra és az energiacégekre gondolunk. Ilyen körülmények között meglehetősen nehéz pénzhez jutni. Ha ebben a történetben elvérzünk, akkor csak önkormányzati és állami támogatásból nem tudjuk biztosítani a korábbi színvonalú működést – fogalmazott az igazgató. Úgy látja, jogászok és pénzügyi vállalkozások érdekeltek a közvetítői cégekben, az intézmények egy része pedig kénytelen velük üzletelni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tovább menetel a Tha Shudras

Az X-Faktor harmadik adásában, halottak napján a megemlékezésé volt a főszerep. Minden döntős egy elhunyt énekes emlékét idézte meg produkciójával. Tovább olvasom