Délmagyar logó

2016. 07. 24. vasárnap - Kinga, Kincső 21°C | 30°C

Tízmilliónál is többe kerülhet a diploma

Csongrád megye - Közel egymillió forintos tandíj félévente. Ez nem egy külföldi magánegyetem, hanem az SZTE legdrágább önköltséges képzésének tarifája. A fővárosban pedig van olyan diploma, amit fizetős szakon minimum 13,5 millió forintért lehet megszerezni.
A legdrágább helyek, ahová gyermekedet egyetemre küldheted – ezzel a címmel tett közzé nemrég világméretű kutatást az Expert Market. Arra voltak kíváncsiak, hogy a fizetésekhez képest hol mekkora anyagi terhet jelent a fiatalok felsőfokú taníttatása.

Az eredmény elkeserítő: hazánknál nincs drágább ország e tekintetben. A bevétel 92 százalékát viszi el nálunk az egyetemi tandíj. Összehasonlításképpen: ez az arány a színvonalas egyetemeiről híres Egyesült Államokban 53, Angliában pedig 40 százalék.
 
Kálmán Melitta és Kiss Dóra a Gazdaságtudományi Kar hallgatói. Ha nem lennének ösztöndíjak, félévente 190 ezret fizetnének. Fotó: Schmidt Andrea
Kálmán Melitta és Kiss Dóra a Gazdaságtudományi Kar hallgatói. Ha nem lennének ösztöndíjak, félévente 190 ezret fizetnének. Fotó: Schmidt Andrea

Hogyan válasszunk szakot?

1. Ne kizárólag a kedvenc középiskolai tárgyunk alapján válasszunk. Egy jó fej tanár nem elég az elhivatottsághoz.
2. Ne hagyjuk, hogy a családi tradíciók befolyásoljanak. Attól, hogy apa jogász, nem biztos, hogy a fia is ezen a területen lesz a legjobb.
3. Tájékozódjunk előre. Vizsgáljuk meg, egyáltalán képesek leszünk-e teljesíteni a választott szak követelményeit.
4. Nézzünk utána, milyen eséllyel tudunk az adott diplomával elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
5. Csak azt jelöljük meg a felvételi lapon, ami valóban érdekel bennünket. Csak azért, hogy továbbtanuljunk, ne menjünk olyan helyre, amit igazán nem is szeretnénk.
Természetesen a fent említett számok az önköltséges képzésekre vonatkoznak. Szegeden a legolcsóbbak a felsőoktatási 4 féléves szakképzések, ezek ára félévenként 120–150 ezer forint. Az alapszakok ára viszont már nagy szórást mutat attól függően, hogy mennyire gyakorlatigényesek. Az olcsóbb szakok átlagosan 200 ezer forintba kerülnek, de van, ahol ennek többszörösét kérik el félévente. Utóbbi képzések főleg az egészségügy és a zeneművészet területén találhatók.

Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon például 300 ezer forintba kerül minden egészségügyi szakdolgozói képzés: ennyit kell fizetniük például a leendő ápolóknak is. Hat féléves képzésük így 1,8 millió forintba kerül, ami azért is érdekes szám, mert ha ezután munkába állnak, kezdő keresetük pótlékokkal együtt sem haladja meg a havi 180 ezer forintot.

A hangszeres zene még drágább mulatság: a zeneművészeti karon képzett előadóművészeknek önköltséges szakokon 450 ezer forintba kerül egy félév. Budapesten azonban majdnem kétszer ennyibe: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 800 ezer forintot kérnek.

A gyógyszerészhallgatóknak is mélyen zsebükbe kell nyúlni: egy félévért 750 ezer forintot kérnek az önköltséges képzésért. A rekorder azonban kétség kívül az orvosi, fogorvosi képzés. Szegeden mindkettő félévente 950 ezer forintba kerül, mivel azonban az általános orvosokat két félévvel tovább, összesen 10 féléven keresztül képzik, így az ő diplomájuk kerül a legtöbbe: legoptimálisabb esetben is 11,4 millió forintba. Lehet azonban ennél is több pénzért tanulni hazánkban: a fővárosi SOTE fogorvosképzése félévenként 1 millió 350 ezer forintba kerül, vagyis egy fogorvosi diploma „ára" 13 és fél millió forint.
 

Rögtönzött körkérdésünkből kiderült: a „legdrágább" karokon nincs rá példa, hogy magyar diák fizetős képzésen akarjon első diplomát szerezni.

– Nálunk mindig magas a jelentkezők száma, be tudjuk tölteni a helyeket, így nem vagyunk rászorulva önköltséges képzés indítására – fogalmazott Tóth Péter, az SZTE Zeneművészeti Kar dékánja. – A 230 hallgatónk közül általában 3-4 fizet, ők is leginkább azért, mert kicsúsztak az államilag finanszírozott félévek számából. Az ilyen diákok azonban általában le is morzsolódnak, hiszen nem véletlenül nem tudták adott időn belül elvégezni a szakot. Egyetlen fizetős képzésünk van, a fúvószenekari karnagy, amelyet csak minden második évben indítunk államilag finanszírozott formában. Erre azonban évek óta pályán lévő szakemberek jelentkeznek.

Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar diákjainak fél százaléka vesz részt fizetős képzésen – tudtuk meg Tulkán Ibolya ápolási tanszékvezető-helyettestől. Hozzátette: mivel a diákok jelentős része szerény anyagi körülményekkel rendelkezik, önszántából senki nem választja ezt a képzési formát – ők vélhetően mindannyian kicsúsztak a képzési időből.
 
Hétfőig lehet jelentkezni

A középiskolások február 15-én éjfélig adhatják le jelentkezésüket a felsőoktatási intézményekbe. A felvételizőknek a határidőig a személyes és kötelező adataik rögzítésével, a kiválasztott szakok megjelölésével és a szükséges, már rendelkezésre álló dokumentumok feltöltésével kell végezniük a felvi.hu oldal E-felvételi felületén. Aki a díjmentesen megjelölhető három jelentkezési helynél többet – maximum hatot – jelöl meg, annak szintén február 15-én éjfélig kell befizetnie a megjelölt további jelentkezési helyek alapján számított kiegészítő díjat. A jelentkezési határidő után több mint egy hét áll majd rendelkezésre a jelentkezés hitelesítésére. Hitelesíteni az Ügyfélkapun keresztül vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postára adásával lehet február 23-áig.
Bari Ferenc, az Általános Orvostudományi Kar dékánja is azt mondta: nincs magyar érdeklődő a fizetős szak iránt. – Korábban is csupán néhány magyar diák tanult önköltséges szakon, az utóbbi években azonban szinte már nincs is erre példa. Ha valaki nem kerül be államilag finanszírozott képzésre, 1-2 félév után jó tanulmányi eredményre hivatkozva kéri átvételét. Ha pedig azért kell fizetnie, mert elhasználta a 12 félévnyi állami finanszírozást, általában 3-4 évet addigra már elvégzett. Vagyis ha fizetnek is, csak néhány félévet.

Bari Ferenc hozzátette: bár drágának tűnhet a finanszírozási díj, ez még így sem fedezi a képzés teljes költségét. Bizonyos határ alá azonban nem tanácsos menni. – Sokan szándékosan alacsonyan szabják meg az önköltség összegét, hogy így csábítsák oda a hallgatókat. Ez azonban veszélyes, a kar ugyanis így könnyen veszteségessé válhat. Ezt pedig aztán egyetemi szinten olyan karoknak kell kompenzálniuk, amelyek jól gazdálkodnak.
 
Jogászok a diplomaosztón. Az ő képzésük nem sorolható a legköltségesebbek közé. Archív fotó: Kuklis István
Jogászok a diplomaosztón. Az ő képzésük nem sorolható a legköltségesebbek közé.
Archív fotó: Kuklis István

Nem kell persze közel egymillió forintos tandíj, hogy a családok életét megnehezítse az önköltséges képzés. Kálmán Melitta és Kiss Dóra a Gazdaságtudományi Kar hallgatói, mindketten 190 ezer forintos tandíjat kellene, hogy fizessenek minden félévben. A karon azonban különböző ösztöndíj-lehetőségek vannak: ennek köszönhetik, hogy egy fillérbe sem kerülnek tanulmányaik.

– Már a kezdetekkor pályáztam vállalati ösztöndíjra, egy cég fizeti a tanulmányaimat. Máskülönben nem is tudtam volna elkezdeni a képzést – mondta Melitta. Dóra pedig jó tanulmányi eredményének köszönhetően nem kell, hogy fizessen. – Ha ez a lehetőség nem lenne, valószínűleg munkát kellene vállalnom, hogy kifizessük, a családi kassza ugyanis ezt nem bírná el. Az a helyzet pedig biztosan hátrányt jelentene, nem tudnék minden erőmmel a tanulásra koncentrálni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hétfőre lehet új kancellárja a szegedi egyetemnek

Hétfőn kiderül, van-e új kancellárja a Szegedi Tudományegyetemnek. Tovább olvasom