Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 6°C | 12°C Még több cikk.

Több ezren énekeltek Mórahalmon az Eddával

Megtelt vasárnap este a mórahalmi Aranyszöm Rendezvényház udvara: a tíznapos Homokháti Sokadalom záró rendezvényét, az Edda-koncertet ezrek tapsolták végig, ki szolidan, lábát rázva, ki televarrt karral tombolva. Akadt, akinek az Irigy Hónaljmirigy hiányzott, néhányan pedig csak a kocsmát keresték.
A színpadon már peregnek az Edda feliratú dobok fél nyolckor, zajlik a hangpróba – az Aranyszöm Rendezvényház udvarán felállított sátorban még az Aranyeső szól. – Csak a mulatós zene érdekel, Pataky-számot csak az Irigy Hónaljmirigytől hallgatok – jelzi finoman Kertész Attila, hogy az elkövetkező másfél órát inkább söre és munkatársai körében tölti majd.

15 ezren a sokadalmon

Nógrádi Zoltán elmondta: mintegy 15 ezren fordultak meg a tíznapos Homokháti Sokadalmon, amelyet hat és félmillió forintból rendezett meg a város és szponzorai. Minden korosztály találhatott számára kedves programot: a város köszöntötte 80 éves polgárait és díjazta virágos portáit, játszóházat, nemzetközi néptáncfesztivált, színielőadásokat szervezett. Pécsről, Székesfehérvárról, Miskolc, Budapestről is jöttek a vendégek – a fürdőben például vasárnap négyezren szórakoztak. – Nem véletlen, hogy Mórahalom a megyében a második legtöbb szálláshelyet értékesítő város, augusztus végéig foglaltak vagyunk – mondta a polgármester.

Véleménye azonban úgy látszik, kisebbségi: a tíznapos IV. Homokháti Sokadalom vasárnapi záró rendezvényére, az Edda-koncertre rengetegen kíváncsiak.

– Momentán aggódom – jelzi Nógrádi Zoltán, hogy egy polgármester ilyenkor sem lazíthat, majd indokol is: – Volt már nekünk Csipánk és Endink is – utal a két évvel ezelőtti balhéra, mikor a Hooligans csak másfél órás késéssel állt színpadra. Ezúttal csupán egy petárda pukkanása okoz némi riadalmat a sátorban, de emiatt senki sem menekül: magunk is itt kóstoljuk az eperfahordóban tárolt almapálinkát.

– Azért kell kettőt inni, hogy egymást marják, ne a gyomrot – halljuk a jó tanácsot, s úgy látjuk, ezt sokan meg is fogadják. – A kocsma felé menjünk, az a biztos – biztatják egymást mögöttem a fiatalemberek. Majd versenyt hirdetnek: egy kézbe vajon hány üveg sör és feles Unicum fér? Sajnos az utóbbi kilöttyen.

Amint az 56 éves Pataky Attila hangja felcsendül, taps kezdődik: őrület az Aranyszöm amúgy békés udvarán. – Gyertek, innen lehet látni is! – biztatja családját egy férfi. Ha lenne csillár a sátorban, arról is lógnának. Nem véletlen, a kemény mag már fél nyolckor beült a színpad mellé. Zúzós a zene, a legnagyobb slágereket halljuk és Pataky sem spórol az energiával. Az első két sorban tombolnak, tapsolnak, mögöttük inkább kamerás mobil, nézelődés a program. Tele a rendezvényház udvara, karonülőktől a tisztes korúakig mindenki itt van: konszolidált szülők, strandpapucsos lazák, napszemcsis diszkósok, szolid rockerek, agyonvarrt Edda-sálasok.

Harminc éve Edda

Az 1974-ben alakult Edda Művek nevében állított emléket annak, hogy Miskolcon, az „acélvárosban" kezdődött karrierje. Az eltelt 33 év alatt Magyarország legsikeresebb rockcsapatává vált Edda 29 lemezt készített, 27 bearanyozódott, négy a platina-, kettő pedig a gyémántstátust is elérte. Európában mintegy ötmillió Edda-album fogyott el.

Kiderül, a környező településekről is sokan érkeztek, Pintér Róbert például Domaszékről, Babarczi Róbert Ásotthalomról rándult át. Még „Szabadka" feliratú zászlót is látunk.

Eközben megkerüljük a rendezvényházat, s a nyugalom szigetén találjuk magunkat: a Kárász utcáról ismert indiánok fújják sípjukat, énekelnek. Előttük állatkoponya, aganccsal. Még „Hey ho, na iyo"-rigmusuk cseng fülünkbe, mikor visszatérünk az „Egyszer egy szép napon, tudom, hogy elhagyom a várost" refrénre. A mórahalmiak éneklik ugyan, ám láthatóan nem gondolják komolyan: eszükben sincs elmenni innen.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új főjegyző a megyei önkormányzatban

Három felnőtt lányát útjára indította, és eddigi életének talán legnagyobb szakmai kihívásával néz… Tovább olvasom