Délmagyar logó

2018. 09. 25. kedd - Eufrozina, Kende 8°C | 16°C Még több cikk.

Több lábon állás kell a sikerhez

Gazdasági, társadalmi és szociális hatásait tekintve is jelentős eredményekre lehet számítani a Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) támogatásainak köszönhetően. Például a foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a termelői struktúra átalakítása és a jövedelmezőség stabilitása terén várhatóak kedvező változások a következő esztendőkben – az előrejelzések szerint.
Az agrárium terén – a Nemzeti vidékfejlesztési tervnek köszönhetően – gazdasági, társadalmi és szociális téren is javulás jósolható. Az unióból származó támogatások felhasználási módját és céljait összehangoló NVT forrásai hozzájárulhatnak az agrárium versenyképességének javításához. Így a magyar gazdálkodóknak nagyobb esélyük lehet, hogy megállják helyüket az unió kibővített piacán.

Alkalmazkodás a környezethez

A támogatások a környezeti kihívásokhoz való alkalmazkodást segítik elő. De ezenkívül kedvező irányú elmozdulást jelenthetnek a foglalkoztatás, a jövedelmezőség, illetve az állatjóléti követelményeknek való megfelelés terén is.

A vidékfejlesztési források felhasználási szempontjainak kijelölésekor nagyjából ugyanabból a megközelítésből indult ki hazánk az NVT esetében, mint a most készülő Nemzeti agrár- és vidékfejlesztési program összeállításakor – tudtuk meg az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) Vidékfejlesztési Igazgatóságának vezetőjétől. Dorgai László leszögezte: az irányvonal ugyanaz maradt.

Az NVT hatásai közül a foglalkoztatás terén tetten érhető hatások a legfontosabbak – szögezte le a szakember. Nem elsősorban a gazdálkodók számának a növelése a cél, hiszen a probléma ennél bonyolultabb, összetettebb. Leginkább a foglalkoztatási feszültségek csökkentésében kell kézzelfogható eredményeket elérni vidéken. Azok ugyanis, akik terményeiket közvetlenül szeretnék értékesíteni, gyakorta kudarcot vallanak. Sikereket azok könyvelhetnek el, akik valamilyen módon hozzájárulnak a piacra vitt áru minőségi jellemzőinek kialakításához, vagyis feldolgozzák azt.

Tartani az arányokat

A mezőgazdasági diverzifikáció, a több lábon állás lehet a jövő sikerének kulcsa – tette hozzá Dorgai László. A statisztikai adatok szerint egyébként az összes foglalkoztatott 6 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, s az NVT már elérte célját, ha ez az arány így marad a következő esztendőkben is. Nagy valószínűséggel helyenként csökken, másutt viszont növekszik majd a gazdálkodók száma. Ám jó lenne, ha összességében sikerülne szinten tartani a mostani arányokat – magyarázta a kutató.

Az uniós forrásokat nem kis részben az intervenciós támogatásokra fordítják Magyarországon. Nem lehet azonban hosszú távon arra építeni, hogy a nem kelendő gabonát termesztő gazdák az értékesítésből származó bevétel helyett támogatásból tartják fenn magukat – hívta fel a figyelmet az egyik legjelentősebb napi gondra az AKI Vidékfejlesztési Igazgatóságának vezetője. Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy a termelési struktúra legalább valamelyest megváltozzon hazánkban. Ezt az NVT forrásai is elősegíthetik.

Struktúraváltás: energianövény

A gabonát vagy más terményt értékesíteni képtelen gazdáknak egy idő után érdemes átgondolniuk, folytatják-e eddigi tevékenységüket vagy váltanak. Ha az utóbbi mellett teszik le a voksukat, akkor az egyik lehetséges irány az energianövények termesztése – mondta Dorgai László. Szóba kerülhet például a repce, az energiafű vagy más olajos növény is. Nyilvánvaló: arra továbbra sem kell felkészülnie az országnak, hogy tömegesen hagynak fel a búza- vagy kukoricatermesztéssel a gazdák, erre valószínűleg már csak az óvatosság miatt is kevesen vállalkoznak.

Pénzforrások

A 2007 és a 2013 közötti időszakban évente 130-140 milliárd forintnyi támogatást kap hazánk az Európai Uniótól, ami a hazai társfinanszírozással kiegészítve 150-160 milliárd forintot tesz majd ki. Viszonyításként: tavaly valamennyi vidékfejlesztési forrás együttesen 400 milliárd forint volt, beleértve az uniós támogatásokon kívül mindenfajta hazai támogatást is.

Ha tehát változnak is a mai arányok, óriási mértékben nem csökken a jelenleg a vetésterület 60-65 százalékát kitevő gabonatermelés. Pár éven belül legfeljebb 5-10 százalékkal, körülbelül 300-500 ezer hektárral lehet kisebb az ekként hasznosított mezőgazdasági terület nagysága. A vidékfejlesztési források felhasználásának egyik legfontosabb célja a következő időszakban a strukturális feszültségek enyhítése, amit jelez az is, hogy a következő hét évben erre költi majd Magyarország az uniós támogatások 35-40 százalékát.

A vidékfejlesztési források ezenkívül hozzájárulhatnak a jövedelmezőség stabilizálásához is. Dorgai László felhívta a figyelmet: alaptalan lenne abban bízni, hogy az uniós támogatások hatására javul majd az ágazat jövedelmezősége. Az sem elhanyagolható siker azonban, ha ez nem változik kedvezőtlen irányba ez a folyamat.

Az NVT által kitűzött célok csak akkor valósulhatnak meg, ha a jövőbeni forrásokat is a mostani időszak támogatási rendjének folytatásaként használja majd fel Magyarország. Ezzel akár látványos javulás is érzékelhető lesz az agráriumban.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Emléktáblát avattak Gregor Józsefnek

Domborműves emléktáblát avattak az október végén elhunyt Gregor József tiszteletére az ünnepek… Tovább olvasom