Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 16°C Még több cikk.

Többletpontok: előnyök, hátrányok, dokumentumok

Újabb kedvezmények segítik a hátrányos helyzetű fiatalok egyetemre, főiskolára jutását. A szabályok változása ellenére előfordulhat, hogy a legrászorultabbak kimaradnak a felsőoktatásból.
– Egyik kezével ad, a másikkal elvesz az állam – összegzi véleményét a szegedi Radnóti gimnáziumban tanuló Kinga. A nagyvároshoz közeli községben élő diáklány a szegedi egyetemre jelentkezik: első helyen a munkaügyi és társadalombiztosítási szakot jelöli meg. Édesanyja őt és fölsőiskolás bátyját egyedül neveli, ezért számít a négy többletpontra. De az ehhez szükséges dokumentumok begyűjtése nem várt nehézségekbe ütközik: a községházi, de az államkincstári hivatalnokok is tanácstalanul hallgatták, amikor kért és kérdezett.

– A középiskolai években kinyitja a világot az Arany János tehetséggondozó program a hátrányos helyzetű diákok számára – jelenti ki Fabulya Andrea. A Radnóti e végzős csapatának osztályfőnöke hosszan sorolja, hogy tanítványainak a kollégiumi díj egy részének átvállalásától kezdve a nyelvvizsgán át a jogosítvány szerzéséig és a külföldi utakig mi mindent nyújtott a program.

Katapult

Előnyben részesítési kötelezettségnek nevezik, hogy idén először a hátrányos helyzetű jelentkezők 4 vagy 8 többletpontra jogosultak minden általuk megjelölt alapszakon. Az, hogy félárva, vagy hogy édesanyja egyedül neveli, önmagában még nem jogosítja a felvételizőt a 4 többletpontra – értelmezi kérésünkre a rendelkezést a szegedi polgármesteri hivatal aljegyzője. Herédi Edit hangsúlyozza: a kiskorú védelembe vételéről, illetve a megítélt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozat másolatát a szülő lakóhelye szerinti polgármesteri hivatal jegyzője adhatja ki. A tartós nevelésbe vételt, vagyis az „állami gondozott" létet a városi gyámhivatalok igazolhatják. A 8 többletponthoz az szükséges, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű diák azon nevelője, szülője, aki tanulmányai során legfeljebb az általános iskola nyolcadik évfolyamát fejezte be, erről a tényről két tanú által is igazolt nyilatkozatot tegyen. További részletek a tájékoztató füzetben, melynek címe: Katapult 2007.

Örül, hogy az így megszokott háló immáron kiterjed az egyetemistákra is: a többletpont a bejutásukat, a szaktárca támogatását élvező Feketén fehéren mentorprogram pedig a bent maradásukat segíti. Úgy tudja, a mentorok felsőbbéves hallgatók, akik rendszeres, személyes és szakmai segítői tevékenységet folytatnak.

Ellentmond a minőségi felsőoktatásról szóló kormányrendeletnek az olyan többletpont, ami mögött nincs valós és mérhető teljesítmény – véli a magát megnevezni nem akaró szegedi oktatási szakértő. Szerinte az ilyen kedvezménnyel egyetemre jutók egy része végül mégsem szerez diplomát, mert képtelen kifizetni a képzési költségeket. Így például az évi minimum 105 ezer forintos tandíjat. Szerinte sok jelentkező nem tudja, hogy csökkentek a bent lévők kedvezményei, így például már nem kapnak képzési támogatást a gyesen lévő hallgatók. De Nagy Attila, a felsőoktatási mentorprogram vezetője is azt nyilatkozta: a szabályok változásával a leghátrányosabb helyzetű fiatalok bekerülési esélyei romlanak. Például a 8 pontos kedvezmény jóval kevesebb, mint az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés felvételi pontszámai közötti különbség.

Nem retten vissza Kinga: arra számít, hogy egyetemistaként szociális helyzete miatt is különböző ösztöndíjakat és juttatásokat kaphat, így a diákhitel fölvétele nélkül is megbirkózik a kiadásokkal, de a mentorprogram lehetőségeivel is élni kíván. Ő biztos abban, hogy végül diplomásként kerül a munkaerőpiacra.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szenzációs lelet a pincében

Szenzációs leletre bukkantak a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei. A volt Juhász Gyula művelődési… Tovább olvasom