Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Többnyire magányosak vagyunk – vagy mégsem?

Sokan barátaikkal, szomszédjaikkal sűrűbben találkoznak, mint a családtagjaikkal. A Tárki legújabb felmérései szerint ápoljuk meglévő kapcsolatainkat, annak ellenére, hogy a szakértők szerint a magyarok a legmagányosabbak közé tartoznak Európában. A Szegedi S. O. S. Lelkisegély-szolgálat vezetőjének tapasztalata szerint sok a magányos szegedi.
– A barátokkal és a szomszédokkal sokkal többet találkozom, mint a rokonaimmal. A körülöttem élőkkel szinte napi kapcsolatban vagyok, a barátaimmal pedig körülbelül kéthetente találkozunk. A tágabb családommal ritkábban, havonta egyszer jövünk össze – mesélte a 47 éves Oláhné Süli Rózsa, aki fontosnak tartja, hogy ha személyesen nem is, de legalább telefonon hetente beszéljen a testvérével, unokatestvéreivel.

A Tárki legfrissebb kutatásai szerint az emberek zöme hetente, fele naponta szót vált szomszédjaival, s kétharmaduk a rokonokkal és a barátokkal is beszél hetente telefonon. A felmérés azt is kimutatta, hogy személyes találkozásokra sokkal ritkábban kerül sor, de azért az emberek kétharmada megpróbál havonta találkozni rokonaival, barátaival. A munkatársi kapcsolatokat munkahelyen kívül is körülbelül ilyen gyakorisággal ápolják.

A felmérés szerint a férfiak és a nők másképpen kezelik kapcsolataikat. Míg a nők inkább a közvetlen környezetükkel – családtagjaikkal, szomszédjaikkal – tartják a kapcsolatot, a férfiak munkatársaikkal és barátaikkal szeretnek összejönni.

A személyes találkozások és a telefonálás gyakoriságát az is befolyásolja, ki mekkora településen él. Minél nagyobb a település, annál nagyobb baráti és rokoni telefonos listával rendelkezünk. A kisebb falvakban, városokban pedig gyakrabban találkoznak rokonaikkal és szomszédjaikkal az emberek, talán azért, mert szinte elkerülhetetlen.

A felmérés ellenére sok szakember nem cáfolná azt a megállapítást, hogy Európa egyik legmagányosabb népe vagyunk. Megkérdeztük a szegedi lelkisegély-szolgálat vezetőjét, mit tapasztal, a hozzájuk forduló emberek hány százaléka magányos. – Pontos statisztikánk nincsen, de a szegedi telefonálók körülbelül 40-60 százaléka tekinthető magányosnak, nem fizikai értelemben. Ez annyit jelent, hogy család, barátok veszik körül őket, kapcsolataikban azonban nem kapják meg azokat a lelki szükségleteket, amire igazán vágynak. Ennek különböző okai lehetnek: a kommunikáció hiánya, a rohanó életmód, a depresszió és a neveltetés – magyarázta Hevesiné Kratochwill Katalin. Hozzátette: – A türelmetlenség és a tolerancia hiánya miatt elveszíthetjük jó kapcsolatainkat, ami miatt szintén magányossá válhatunk. Napjainkban a fiatal férfiak és a nők egyre önállóbbak, sokan komoly egzisztenciával rendelkeznek, emiatt gyakran inkább egyedül próbálják megoldani az életüket, ahelyett, hogy alkalmazkodnának társukhoz.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ásványvízteszt a Sajtóházban

Az újból kitört hőségriadó adta az apropót: végigkóstoljuk, milyen palackos vízzel olthatja szomját,… Tovább olvasom