Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Tomasevics Zorka Szegeden

A szegedi szinkronstúdió munkáját több hónapon át segíti Tomasevics Zorka. Az ismert szinkronrendező körülbelül kétezer filmben dolgozott eddig, s most az elmúlt 37 év tapasztalatát adja át szegedi kollégáinak.
A neves szinkronrendező munka közben szigorú, de a színészek ezt megbocsátják neki. Fotó: Segesvári Csaba
– A szegedi stúdió öt filmet kapott, ezen gyakorolunk. Most éppen egy francia életképszerű drámán, A nagy főnökön dolgozunk – mesélte Tomasevics Zorka. – Óriási dolog, hogy itt Szegeden a szellemi befektetésre is gondolnak: nagy örömmel vállaltam a feladatot, hogy segítsem a szinkronstúdió munkáját.

A szinkronrendező rengeteget „sztorizik" kollégáinak, felhívja a figyelmet a lehetséges buktatókra is. Idejének egy részét a szegedi színházban tölti: karaktereket keres. Megnézte A dzsungel könyvét, a Tartuffe-öt, mindkettőt nagyon jó előadásnak tartja. Figyeli a színészek játékát, hallgatja a hangjukat, és megpróbálja őket különböző karakterekben elhelyezni.

– Ahhoz, hogy a szinkronstúdióban jó munkát tudjunk végezni, tudni kell, melyik színész mire képes, hol tart. Egy színészt megkínálhatunk olyan szereppel is, amiről esetleg nem is tudja, hogy képes megcsinálni, de a hangjában benne van a lehetőség. És persze gondozni kell a színészt, hogy a hangi munkája fejlődjön. Egy filmben minden hang fontos: azé az ápolónőé is, aki csak annyit mond, hogy „Kérem, doktor úr!". Ennek a feladatnak is olyan rangja van, mint a főszereplő munkájának, hiszen ha ez nem sikerül jól, elronthatja az egész filmet.

Több film és tévéjáték

A Magyar Televízió új szinkronstúdióját 2005 szeptemberében avatta fel Rudi Zoltán, az intézmény elnöke. A stúdió a négy dél-alföldi színház (Békéscsaba, Szolnok, Kecskemét és Szeged), valamint Szabadka magyar anyanyelvű művészeinek ad munkát. Tavaly A tiroli vadászt szinkronizálták Szegeden. Folyamatosan dolgoznak a Kvartett című, négy közép-európai ország regionális műhelyeinek közös műsorán. Ebben az évben több film és tévéjáték szinkronizálásában is számítanak a szegediekre.

A szinkronizálás játékos munka, de a hangsúly a munkán van. Egy-egy filmmel időre kell elkészülni, ezért a szinkronrendező feszes tempót diktál. Tomasevics Zorka azt mondja magáról: munka közben szigorú. S még ha néha ezért meg is orrolnak a színészek, a végeredmény láttán megbocsátanak. Ő egyébként együtt él a filmmel, még sírni is szokott.
– Ha nagy érzelmek dúlnak a filmben, és nem tudom magam elsírni, akkor nem végeztünk jó munkát. Előfordul, hogy négyszer-ötször is megismételtetem a színésszel a szöveget.

A neves szinkronrendező eddigi filmjei közül – a mintegy kétezerből, amihez valamilyen módon köze van – csak néhány: Csengetett, mylord?, a Vészhelyzet első négy szériája, Ördögűző, Roger nyúl a pácban, Nyolcadik utas a halál és a Sivatagi show, amelyben Sztankay István volt a narrátor.

– Amikor a Vészhelyzetet szinkronizáltuk, az egyik hónom alatt orvosi kisszótárt, a másik alatt egy gyógyszerészeti könyvet vittem magammal. Ebben a sorozatban egy orvos szakértővel dolgoztunk együtt, aki azt mondta: ez a munka felért neki egy újabb diplomával.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az igazgatók szerint nem megy a javasolt ágyszámmal

Az egészségügyi miniszter által javasolt ágyszámmal lehetetlen a betegeket az eddigi színvonalon… Tovább olvasom