Szeged - delmagyar.hu

Néha, annyira elképesztő számunkra az igazság, hogy azt hisszük csak ugyanolyan hazug reklám, mint amihez hozzászoktunk. Dr. Kalmár Gergely és az ő munkássága, valóban ennyire elképesztő. A tiszta tönköly valóban ilyen tulajdonságú. Az Eu-ban már arra a lisztre is rá lehet írni hogy tönköly liszt ami csak 15% ban tartalmazza. Valamint az a 15% is egy más fajjal keresztezett nem tiszta tönköly, ezt megengedik a szabályozások sajnos. Így nem szabad Dr. Kalmár búzáját, lisztjét, kenyerét egy kalap alá venni ezekkel. Reklámszagú lehet, de ez valóban igaz. Ez privát véleményem, és tudom ha megvéd valami jót az ember az nem biztosan népszerű hozzászólás, de ezt ide le kellet írnom.

Egy több oldalas cikknek én is jobban örültem volna a témáról.

erről volt szó a tv ben hogy nem kell hozzá élesztő?

pardon, ez nem is a TVE, elnézést.
Akkor hozzászólásomból csak a reklámízt tartom meg. De gondolom, úgysem érdekes az ember véleménye, ha ilyen cikk egyáltalán napvilágot lát.

Valóban reklámízű, egyszerűcske cikkecske... :(

Pedig én is tönkölyt eszem...

legalább a TVE lapjain ne jelenjen meg ilyen cikk, SZERKESZTŐK!!! hol a NÍVÓ???

Tisztelt Olvasók!
Jobb lapoknál a "munkatársunktól" kifejezést akkor használják, ha ugyanazon az oldalon több cikket publikál a szerző. A Délmagyarnál azonban nem ez a jellemző, hanem akkor fordul az újságíró e kifejezéshez, ha nem meri felvállalni tulajdon írását, saját gondolatait. A fenti "cikk" pedig elég rossz ahhoz, hogy ne lehessen felvállalni. Ismét egy olyan írás jelent meg, amelynek csupán helykitöltő szerepe van, értelme azonban nincs. Miért van ezekből egyre több a Délmagyarban? Lassan a bulvárlapokban több értékes információt fogunk találni. A fenti mű szakmai szempontból erősen kifogásolható, sőt olyan megállapításokat tesz, amelyek kimondottan hátrányosak más hasonló termékek piaci forgalmára. A szerző állítása szerint csak egy bizonyos búzafajta "nem sugározott és genetikailag nem károsodott" Csernobil idején. Van fogalma az írónak, mi is az a genetikai károsodás? Jómagam genetika szakon végzett agrármérnök vagyok, ezért bizton állíthatom,… Tovább olvasom »

Tisztelt Olvasók!
Jobb lapoknál a "munkatársunktól" kifejezést akkor használják, ha ugyanazon az oldalon több cikket publikál a szerző. A Délmagyarnál azonban nem ez a jellemző, hanem akkor fordul az újságíró e kifejezéshez, ha nem meri felvállalni tulajdon írását, saját gondolatait. A fenti "cikk" pedig elég rossz ahhoz, hogy ne lehessen felvállalni. Ismét egy olyan írás jelent meg, amelynek csupán helykitöltő szerepe van, értelme azonban nincs. Miért van ezekből egyre több a Délmagyarban? Lassan a bulvárlapokban több értékes információt fogunk találni. A fenti mű szakmai szempontból erősen kifogásolható, sőt olyan megállapításokat tesz, amelyek kimondottan hátrányosak más hasonló termékek piaci forgalmára. A szerző állítása szerint csak egy bizonyos búzafajta "nem sugározott és genetikailag nem károsodott" Csernobil idején. Van fogalma az írónak, mi is az a genetikai károsodás? Jómagam genetika szakon végzett agrármérnök vagyok, ezért bizton állíthatom, hogy az illetőnek halvány lila gőze sincs erről az egész témáról. Az utolsó előtti bekezdés első mondata azt sugallja, hogy csak a tönköly génmanipuláció-mentes, tehát a szerző olvasatában a többi magyar búza génmanipulált. Ez kérem óriási hazugság, már csak azért is, mert a parlamentben tegnap született ötpárti egyetértés arról, hogy hazánknak továbbra is génmanipuláció-mentes övezetnek kell maradnia. Továbbá a tönkölykenéyr a cikk szerint nem tartalmaz nehézfémeket. Nos, biztosak lehetnek benne az olvasók, hogy a többi kenyér sem tartalmaz. Ugyanez a helyzet a "csillapítja az éhségérzetet" szókapcsolattal. Ami különösen felháborító, hogy a szerző buta növénynek nevezi a közönséges búzát, amellyel csak elrontani lehet valamit. A fogyasztók félreinformálása pedig éppen az ilyen cikkek által valósul meg. Sokkal bölcsebb dolog lett volna, ha a szerző ellátogat Szeged nagymúltú nemesítőintézetébe, a Gabonatermesztési Kutató Kht-ba és a cikk megírása előtt kikéri az ottani kutatók véleményét.

A tönkölybúzának kétségtelenül ilyen tulajdonságai vannak, és valóban (ha a bio és élesztőmentes változatot vesszük) mivel nem egy mindenféle szinetikummal felfújt pékáru állagánál fogva jobban is laktat. Az addig rendben is van hogy a búza alapanyag klassz. Csakhogy abból kenyeret is kéne csinálni és az ehető, sőt ízletes és egészséges formában, ami Magyarországon csak két cégnek sikerült.(ATA és Piszkei)A többi EHETETLEN, szódabikrabóna és sütőpor ízű keletlen sz**!!! Én kb. 3 éve fogyasztok rendszeresen tönköly kenyeret,és csak mióta (Szegedről ) Pestre költöztem tudok csak a fent említett két termékhez hozzájuni... erről ennyit

A cikk (és anonim írója) két dologgal vádolható:
- Alaptalan vádaskodással, butítással
- REKLÁÁÁÁÁM! Már ha Dr. Kalmár Gergely létezik egyáltalán...

Istenem, még ilyen cikkeket, mééééég!

Csatlakozom El Nyomottkához, bár lehet, hogy az összehasonlítása már a Blikkre nézve is sértő...
A Délmadártól mindenesetre szégyen ilyen silány vackot lehozni.

"Így becsapják az embereket azok, akik nem vagy félreinformálják a fogyasztókat."
Pontosan azt teszi ez a cikk is, amivel másokat vádol.

"csillapítja az éhségérzetet"
Nahát, tényleg???
Mert a többi kenyér nyilván nem, azok csak arra valók, hogy legyen mire rárakni a parítert...

Ráadásul elég sok szegedi búzanemesítőt ismerek, Dr. Kalmár Gergely még véletlenül sincs közöttük.

Sok sületlen, felszínes általánosítás, és sehol semmi forrásmegjelölés, vagy infó az ellenőrizhetőségről.
Munkatársunknak nincs neve; a nemesítőnek munkahelye, weboldala, vagy egyéb infó róla; nincs forrás részletesebb adatokhoz, tájékozódáshoz, csak egy sekélyes reklámgagyi az egész.

Érdeklődőknek:
Teljeskiörlésű és fehér tönkölybúzaliszt , dél-békési 40 Ak -ás földekben termett búzámból őrölt, kapható. schullera@gerend.hu
De tényleg jobb a házi sütésű kenyér. Tapasztalatom van.
Cukorbetegeknek nagyon ajánlott.

Bíró Icának megnőttek a mellei! Hogy csinálta?
Egyen Ön is atomsugárzásásálló tönkölybúzát!
http://www.borsonline.hu/news.php?op&hid=5680