Délmagyar logó

2017. 04. 23. vasárnap - Béla 5°C | 14°C Még több cikk.

Tönkölybúzából készült, gyógyító kenyér

Szeged - Dr. Kalmár Gergely, szegedi kutató által nemesített tönkölybúzából készült kenyér ásványianyag-tartalma 15-20-szorosa, vitamintartalma pedig 20-25-szöröse a hagyományos búzából készült kenyérnek.
Dr. Kalmár Gergely növénygenetikus több mint húsz éve foglalkozik a tönköly újraélesztésével. Az 1986-os csernobili atomreaktor-robbanás után a magyar gabonák hatását megvizsgálva egyedül az általa fenntartott tönkölybúza nem sugározott és genetikailag nem károsodott. A szegedi kutató akkor felismerte, hogy ez a tulajdonság óriási jelentőségű.

Elhatározta, hogy a tönköly eredeti, ősi genetikai tulajdonságait megőrzi, és ennek a növénynek szenteli élete további jelentős részét. A nevéhez köthető tönkölykenyér pedig egészségi szempontból nagyon fontos anyagokat tartalmaz, például aminosavakat, összetett szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagot és növényi rostot.

A tönkölybúzából készült kenyér ásványianyag-tartalma 15-20-szorosa a búzából készült kenyérének. Fotó: DM/DV

Ez a tönköly több mint 20 százalék fehérjét tartalmaz, melynek szerkezete az emberi fehérjéhez nagyon hasonló, génmanipuláció-mentes. Az aminosavak életünk fehérjéinek építőkövei, fontos energiaforrások és biológiailag fontos molekulák előanyagai, melyeket szervezetünk nem képes raktározni. Ha kiürülnek, komoly betegségeket idézhetnek elő.

A tönkölybúzából készült kenyér ásványianyag-tartalma 15-20-szorosa, vitamintartalma 20-25-szöröse a búzából készült kenyérének. Nem tartalmaz nehézfémeket, és E-vitamin-tartalma még kisütés után is csúcsértékben található a tönkölybúzakenyérben. Emellett igen magas a teljes B csoportú vitaminok aránya is. Javítja a fizikai és a szellemi teljesítőképességet, csillapítja az éhségérzetet. Erősíti az immunrendszert, lassítja az öregedést, a test szöveteit rugalmassá teszi, javítja a sejtek stabilitását. A tudatos vásárló megvásárolja és fogyasztja a kommersz tönkölykenyeret, mert ismeretei szerint jó. Azonban csak a Dr. Kalmár tönkölykenyérre jellemzők ezek a gyógyhatások. A többi tönkölyt közönséges búza keresztezésével elbutították. Így becsapják az embereket azok, akik nem vagy félreinformálják a fogyasztókat.

Olvasóink írták

  • 14. xSPIRITx 2009. november 06. 19:02
    „Néha, annyira elképesztő számunkra az igazság, hogy azt hisszük csak ugyanolyan hazug reklám, mint amihez hozzászoktunk. Dr. Kalmár Gergely és az ő munkássága, valóban ennyire elképesztő. A tiszta tönköly valóban ilyen tulajdonságú. Az Eu-ban már arra a lisztre is rá lehet írni hogy tönköly liszt ami csak 15% ban tartalmazza. Valamint az a 15% is egy más fajjal keresztezett nem tiszta tönköly, ezt megengedik a szabályozások sajnos. Így nem szabad Dr. Kalmár búzáját, lisztjét, kenyerét egy kalap alá venni ezekkel. Reklámszagú lehet, de ez valóban igaz. Ez privát véleményem, és tudom ha megvéd valami jót az ember az nem biztosan népszerű hozzászólás, de ezt ide le kellet írnom.

    Egy több oldalas cikknek én is jobban örültem volna a témáról.”
  • 13. BM 2008. április 20. 20:28
    „erről volt szó a tv ben hogy nem kell hozzá élesztő?”
  • 12. varkerti 2008. április 03. 21:58
    „pardon, ez nem is a TVE, elnézést.
    Akkor hozzászólásomból csak a reklámízt tartom meg. De gondolom, úgysem érdekes az ember véleménye, ha ilyen cikk egyáltalán napvilágot lát.”
  • 11. varkerti 2008. április 03. 21:56
    „Valóban reklámízű, egyszerűcske cikkecske... :(

    Pedig én is tönkölyt eszem...

    legalább a TVE lapjain ne jelenjen meg ilyen cikk, SZERKESZTŐK!!! hol a NÍVÓ???”
  • 10. Gyapesz 2008. április 02. 09:01
    „Tisztelt Olvasók!
    Jobb lapoknál a "munkatársunktól" kifejezést akkor használják, ha ugyanazon az oldalon több cikket publikál a szerző. A Délmagyarnál azonban nem ez a jellemző, hanem akkor fordul az újságíró e kifejezéshez, ha nem meri felvállalni tulajdon írását, saját gondolatait. A fenti "cikk" pedig elég rossz ahhoz, hogy ne lehessen felvállalni. Ismét egy olyan írás jelent meg, amelynek csupán helykitöltő szerepe van, értelme azonban nincs. Miért van ezekből egyre több a Délmagyarban? Lassan a bulvárlapokban több értékes információt fogunk találni. A fenti mű szakmai szempontból erősen kifogásolható, sőt olyan megállapításokat tesz, amelyek kimondottan hátrányosak más hasonló termékek piaci forgalmára. A szerző állítása szerint csak egy bizonyos búzafajta "nem sugározott és genetikailag nem károsodott" Csernobil idején. Van fogalma az írónak, mi is az a genetikai károsodás? Jómagam genetika szakon végzett agrármérnök vagyok, ezért bizton állíthatom, hogy az illetőnek halvány lila gőze sincs erről az egész témáról. Az utolsó előtti bekezdés első mondata azt sugallja, hogy csak a tönköly génmanipuláció-mentes, tehát a szerző olvasatában a többi magyar búza génmanipulált. Ez kérem óriási hazugság, már csak azért is, mert a parlamentben tegnap született ötpárti egyetértés arról, hogy hazánknak továbbra is génmanipuláció-mentes övezetnek kell maradnia. Továbbá a tönkölykenéyr a cikk szerint nem tartalmaz nehézfémeket. Nos, biztosak lehetnek benne az olvasók, hogy a többi kenyér sem tartalmaz. Ugyanez a helyzet a "csillapítja az éhségérzetet" szókapcsolattal. Ami különösen felháborító, hogy a szerző buta növénynek nevezi a közönséges búzát, amellyel csak elrontani lehet valamit. A fogyasztók félreinformálása pedig éppen az ilyen cikkek által valósul meg. Sokkal bölcsebb dolog lett volna, ha a szerző ellátogat Szeged nagymúltú nemesítőintézetébe, a Gabonatermesztési Kutató Kht-ba és a cikk megírása előtt kikéri az ottani kutatók véleményét.”
  • 9. theli86 2008. március 31. 15:57
    „A tönkölybúzának kétségtelenül ilyen tulajdonságai vannak, és valóban (ha a bio és élesztőmentes változatot vesszük) mivel nem egy mindenféle szinetikummal felfújt pékáru állagánál fogva jobban is laktat. Az addig rendben is van hogy a búza alapanyag klassz. Csakhogy abból kenyeret is kéne csinálni és az ehető, sőt ízletes és egészséges formában, ami Magyarországon csak két cégnek sikerült.(ATA és Piszkei)A többi EHETETLEN, szódabikrabóna és sütőpor ízű keletlen sz**!!! Én kb. 3 éve fogyasztok rendszeresen tönköly kenyeret,és csak mióta (Szegedről ) Pestre költöztem tudok csak a fent említett két termékhez hozzájuni... erről ennyit”
  • 8. FossiL 2008. március 19. 16:10
    „A cikk (és anonim írója) két dologgal vádolható:
    - Alaptalan vádaskodással, butítással
    - REKLÁÁÁÁÁM! Már ha Dr. Kalmár Gergely létezik egyáltalán...

    Istenem, még ilyen cikkeket, mééééég!”
  • 7. Arth_ur 2008. március 19. 08:34
    „Csatlakozom El Nyomottkához, bár lehet, hogy az összehasonlítása már a Blikkre nézve is sértő...
    A Délmadártól mindenesetre szégyen ilyen silány vackot lehozni.

    "Így becsapják az embereket azok, akik nem vagy félreinformálják a fogyasztókat."
    Pontosan azt teszi ez a cikk is, amivel másokat vádol.

    "csillapítja az éhségérzetet"
    Nahát, tényleg???
    Mert a többi kenyér nyilván nem, azok csak arra valók, hogy legyen mire rárakni a parítert...

    Ráadásul elég sok szegedi búzanemesítőt ismerek, Dr. Kalmár Gergely még véletlenül sincs közöttük.

    Sok sületlen, felszínes általánosítás, és sehol semmi forrásmegjelölés, vagy infó az ellenőrizhetőségről.
    Munkatársunknak nincs neve; a nemesítőnek munkahelye, weboldala, vagy egyéb infó róla; nincs forrás részletesebb adatokhoz, tájékozódáshoz, csak egy sekélyes reklámgagyi az egész.”
  • 6. Schuller Aladár 2008. március 19. 08:24
    „Érdeklődőknek:
    Teljeskiörlésű és fehér tönkölybúzaliszt , dél-békési 40 Ak -ás földekben termett búzámból őrölt, kapható. schullera@gerend.hu
    De tényleg jobb a házi sütésű kenyér. Tapasztalatom van.
    Cukorbetegeknek nagyon ajánlott.”
  • 5. El Nyomottka 2008. március 18. 13:57
    „Bíró Icának megnőttek a mellei! Hogy csinálta?
    Egyen Ön is atomsugárzásásálló tönkölybúzát!
    http://www.borsonline.hu/news.php?op&hid=5680”
  • 4. El Nyomottka 2008. március 18. 13:48
    „Kedves "MUNKATÁRSUNK"!

    Az írásod információtartalma megegyezik a Blikk magazinéval, és persze azt is kifelejtetted, hol vásárolható ilyen termék.”
  • 3. xyy 2008. március 18. 12:13
    „Egy "Dr." ha már nevét adja a cikkhez, legalább átolvasná a hozzá nem értő újságíró zagyvaságait.............!”
  • 2. Tikviczky 2008. március 18. 11:39
    „"Az 1986-os csernobili atomreaktor-robbanás után a magyar gabonák hatását megvizsgálva egyedül az általa fenntartott tönkölybúza nem sugározott és genetikailag nem károsodott."

    Kimeríti a szándékos népbutítás (mai szóhasználattal élve: parasztvakítás) tényállását”
  • 1. Kühnné Judit 2008. március 18. 08:30
    „Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hol lehet a cikkben szereplő kenyeret megvásárolni. Én ugyanis rendszeresen tönkölyből készült kenyeret vásárolok, de meglepődve olvastam, hogy az nem is igazán jó, amit veszek.
    Tájékoztatásukat előre köszönöm.

    Kühnné Judit”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Húsvétkor kisöprik a gyógyszert is

Szeged - Évek óta speciális dobozokba gyűjtik a veszélyes hulladéknak számító lejárt gyógyszereket minden patikában. A nagykereskedő elviszi, és továbbadja megsemmisíteni. Tovább olvasom