Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Tonnaszám pusztultak a halak Csanyteleknél

Csanytelek - Ammóniamérgezés miatt pusztulnak a halak a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozó csanyteleki halastavakban: eddig 160 mázsát szállítottak el a Silorus Kft. telepéről. A halászati cég szerint a Dong-érből kerülhetett be a méreg a tórendszerbe, ám ezt a hatóságok vitatják.
Február 19-e óta élő hal helyett döglött halat gyűjtenek hálójukba a Csanytelek melletti Csaj-tó halászai: eddig 160 mázsányi haltetemet szállítottak el a Silorus Kft. telepéről. Szabó Zoltán, a cég ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta, amint észlelték a halpusztulás jeleit, leállították a vízbetáplálást, egyúttal értesítették az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeletet (Atiköfe). A szakhatóság munkatársai ki is mentek, hogy vízmintát vegyenek, a vizsgálat során pedig kiderült, hogy ammóniamérgezésről van szó – a megengedett határérték több mint százszorosát mutatta ki a laboratóriumi teszt.

A tórendszer medencéi között – az oxigén ellátás miatt – áramoltatják a vizet, mindegyikbe jutott a szennyeződésből, ezért – a kárászok és a méretes pontyok kivételével – egyik tenyésztett halfajta sem bírta ki a mérgezést. A csukák, süllők, harcsák, busák, illetve a tenyészhalak 90 százaléka elpusztult, a kár értéke elérheti a hetvenmillió forintot.

Szabó Zoltán úgy érzi, mindent elölről kell kezdenie. Eddig 160 mázsa haltetemet vittek el a tavaktól. Fotó: Segesvári Csaba

– 1993 óta a Dong-érből vesszük a vizet, és még soha nem volt ilyen problémánk. Próbáltuk kezelni a helyzetet, de a vegyszerezés sem segített, mert a pH-érték és az ammóniaszint is nagyon magas volt – mondta lapunknak Szabó Zoltán. A halászmester hozzátette: hiába értesítette időben a felügyeletet és a Kiskunsági Nemzeti Parkot, a mérgezés tudomásulvételén kívül nem történt semmi, nem intézkedtek. Bár a halászati társaságnál meg vannak győződve arról, hogy a Kecskemét és Kiskunfélegyháza felől csordogáló Dong-érből juthatott a tórendszerbe a szennyező anyag, ezt a hatóságok vitatják. – Ha nem tudjuk, honnan került a Dong-érbe az ammónia, kár a többi országra mutogatni, ha habzik a Rába. Előbb itthon kéne rendet tenni – vélekedett Szabó Zoltán. Úgy érzi, hiába venne föl hitelt, tenyészhalat nem tud vásárolni, mert hiánycikk, ezért mindent elölről kell kezdenie.

– Környezetszennyezésre utaló tényezőt nem találtunk a Dong-ér mentén, ezért az az álláspontunk, hogy nem onnan kerülhetett a szennyező anyag a tórendszerbe – nyilatkozta lapunknak Kardos Sándor. Az Atiköfe igazgatója hozzátette: ha az említett csatornán keresztül került volna a Csaj-tóba az ammónia, ott is elpusztultuk volna a halak, de ilyet nem észleltek. Ugyanakkor szerinte halfertőzés is okozhatta az ammóniafeldúsulást, ezért ezt a lehetőséget is meg kell vizsgálni.

A tenyészhalak 90 százaléka elpusztult, a kár 70 millió forint.
Fotó: Segesvári Csaba

A nemzeti park nem vizsgálódott

Az 1300 hektáros tórendszer a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozik, így fokozottan védett természetvédelmi terület, az átvonuló vándormadarak fontos pihenő- és táplálékhelye. A haltetemekre lecsaptak az itt telelő szárnyasok is, de elpusztult madárral egyelőre nem találkoztak a Csaj-tó halászai. A tórendszer - amelynél eddig 269 madárfajt figyeltek meg – természetvédelmi kezelője a Kiskunsági Nemzeti Park. Kíváncsiak voltunk az ő véleményükre is, de tegnap az igazgatót nem értük utol. Megkeresésünkre azt a választ kaptuk a nemzeti park titkárságán, hogy értesültek a halpusztulásról, a természetvédelmi őr többször kilátogatott a helyszínre, de azzal kapcsolatban nem volt felmérés, hogy a szennyezés okozott-e kárt a csanyi madárvilágban. A nemzeti parknál hangsúlyozták: a hatósági jogkör nem az övék, hanem az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeleté, így ők intézkedhetnek az ügyben.

Olvasóink írták

  • 10. Cc 2008. március 02. 19:35
    „Waterbar: a horgásznál és a vadásznál nincs kártékonyabb állat a földön, de mivel itt nagyban tenyésztik a halat, csak szakember tudja kideríteni, hogy mi történt.”
  • 9. waterbear. 2008. március 02. 16:14
    „Kedves Zoltán:-)

    A víz alá benézés nehézségeit jónak ecseteled:-D
    Történetesen búvároktató vagyok, és igen sokat merültem már "pocsolyákban", többek között Atkán és Mártélyon is.
    Rémisztőek helyenként a horgászok által vödörszám beszórt, fekete színű, rothadó etetőanyag halmok...
    Ha ez segít, szívesen segítségedre leszek a búvárkodás rejtelmeinek megismerésében, ha ez segítségedre lehet a halászatban. A weboldalamon keresztül elérsz.
    Azt hiszem nem a hal szeretete, nem szeretete a gond, az egészséges étkezési szokásokat mindannyian ismerjük, inkább a pénztárca vastagsága lehet az oka, ha néha néha egy árba kerül a hús és a hal.
    Minden tiszteletem a tradíciót felvállaló és továbbvivő, hagyományokat tiszteletben tartó családnak, de sajnos ez is egy olyan tradíciónak látszik, ami nem nagyon vállalható fel a mai gazdasági körülményekre való tekintettel.”
  • 8. "Szabó Úr" fia 2008. március 02. 15:34
    „A praktikeres ph mérők színskála alapúak melyeket ilyen nagy területen nehéz használni és fárasztó is! mivel ezek csepegtetősek. ilyeneket lehet találni díszállatkereskedésekben is. A szüleim mérték folyamatosan a PH-t de attól hogy az magas (amit természetesen tudtunk) csak egy előjel. Lehet, hogy minden mellékhatás nélkül lehet kezelni! De arra senki sem gondolt, hogy ilyen mértékű környezeti katasztrófa alakul ki valakinek gondatlanságából. Én azért nem reagáltam a magas Ph értékre, mert ez a halászatban előfordul.
    Lehet a vizinövények miatt, az iszapréteg vastagsága miatt stb...
    Azért nehéz halat termelni, mert a víz alá nem lehet benézni.
    A családomban a halászat tradícionális. Sok dolgot megértünk már.
    Nagyapám tanította apámat azokra a dolgokra, melyek nincsenek leírva a könyvekben. Én meg édesapámtól tanultam, tanulom meg ezeket a dolgokat. Ez az egész egy általános dolognak indult, melyet úgy gondoltunk minden gond nélkül tudunk kezelni. Részletes információt az első vízminta adott, mely nagy megdöbbenést okozott mind az egyetem mind a családom részére.
    Akkor jöttünk rá, hogy ez nem általános dolog, hanem mérgezés! Még pedig nagyon komoly, ami még nem fordult elő senkivel.

    Megéri e? Azt tudni kell, hogy magyarországon az egyfőre jutó halfogyasztás magyarországon 2,8 kg/fő
    Ez nagyon kevés... A környező országokban pedig 10-30 kg/fő
    Tehát értelem szerű, hogy a halállomány nagy részét külföldön értékesítjük. Előszeretettel vásárolják a magyar halat, mert tudják, hogy magyarországon szigorú szabályok szerint kell halat nevelni (mert ha nem, akkor jön a komoly büntetés). külföldön nincs halnevelés. ezt a multi áruházakban úszkáló halakon a hozzá nemértő ember is láthatja, ha a mi halunkkal öszehasonlítja.
    A minőségi hal egészséges, esztétikus, NEM ZSÍROS tehát látszanak az izmok melyek cik-cakkos formában láthatóak a hal oldalán.
    Mi egész évben kiszolgáljuk a vevőkört, de karácsony illetve húsvét idején az eladott hal mennyisége nem annyira kiugró.
    Éppen a multi cégek miatt. Mi a minőségi halat áruljuk természetesen magasabb áron mint a nagy áruházak. így sokan megveszik a rosszab ízű, minőségű halat mert olcsóbb. és az olcsóbb nem jobb. Ezért ilyen kicsi az egy főre jutó halfogyasztás! Mert rengeteg család csak karácsonykor eszik halat, esetleg húsvét. A mi családunkban ez az érték száz felett van.. :D
    Tehát mi eladjuk a halat. De a karácsonyi kaszálás "főszezon" már kb 8-10 éve nincs.”
  • 7. waterbear. 2008. március 02. 14:36
    „Kedves Zoltán!

    Amint írtam is, én a cikkekben rendelkezésre álló tényeket raktam össze, és örülök a szakszerű írásodnak, mert nem hagy teret a feltételezéseknek. Így azért szerintem látható, hogy ha az általad mért 600x-os ammónia érték a Dongérban magáért beszél, és egyben bizonyíték is, ami lehetővé teheti a halgazdaság kártalanítását.
    De azt is tudod, hogy ezek a tények, amiket most leírtál, nem szerepelnek sehol máshol... és a "Szerv" nem is tud állítólag erről a mértékű ammónia koncentrációról, Ők nem tapasztalták, legalább is ezt nyilatkozták.
    Azt gondolom, ha egy Praktiker-es medencéhez kapható Ph érték vizsgálót egy laikus is tud kezelni, talán nálatok sem kellene megvárni amíg hazaérsz hetente, hiszen a napi 5 perces méréshez nem kell főiskola, bárki meg tudja tanulni. Annál is inkább, mivel a vállalkozásotok amint több cikk is írja, több 10milliós veszteséget könyvelhet el, tehát ezeket a (napi?) méréseket jelentőssé, létfontosságúvá teszi. De ugye van rádiótelefon, és mégis csak hétvégén tudtál a hazaérkezésed után erről a problémáról, amikor már késő volt... mérni is.
    Nem akarok rosszat, szomorú ez mindenképpen, remélhetőleg lesz ennek felelőse és kártalanítanak benneteket, mert 30-70 millió kicsit sok tanulópénznek... szerintem.
    Gazdaságilag nem tudok, és nem is akarok vitába szállni Veled, nem ismerem az előállítási költségeket, de a szezonális árusítás mindenképpen kaszálást (adott intervallumban történő betakarítás, értékesítés) tesz lehetővé, minden pejoratív felhang nélkül, és akkor is, ha az eredmény mínusz előjelű. Viszont akkor ott a kérdés, hogy minek halat termelni 100 milliós nagyságrendben, ha veszteséggel lehet csak eladni? Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy lássa az ember, ez egy darabig megy csak és elolvad a vagyon... Talán ha ennyire veszteséges, most kéne elgondolkodni a profilváltáson, ha lesz kártérítés.

    Kedves Zoltán, még egyszer köszönöm a válaszod, és ne haragudj meg a még felmerült kérdésekért, de azt hiszem ezek más olvasókban is felmerülhetnek, a bántás minden szándéka nélkül is. És drukkolva azért, hogy ne menjen tönkre egy élet munkája!”
  • 6. "Szabó Úr" fia 2008. március 02. 13:04
    „Nagyon köszönöm a hozzászólásokat!
    Ami WATERBEAR-t illeti... Most hozzá szólnék
    Nézük először a higiéniát! Mi minden évben több országos rendezvényt bonyolítunk le. Pl.: Országos mentős találkozó, országos falugazdász találkozó, országos polgármester találkozó, országos 24 órás pontyfogó verseny (idén lenne a 10.) Ezek a rendezvények több 100 fősek esetenkén több mint 1000! Csak hogy a nagyobbakat említsem...
    Ahhoz, hogy ezeket a rendezvényeket lebonyolíthassuk igen komoly higiéniai követelményeknek kell megfelelni.
    Én az ország összes tógazdaságában jártam. De valaki mondjon nekem még egy olyan tógazdaságot, ahol: Egy darab szemét nincs eldobva, az alkalmazottaknak normális, HIGIÉNIKUS munkakörülményeket és kommunális helyiségeket biztosítanak, ahol nem 10 és nem 100 hanem sokkal több rózsa van elültetve és természetesen más virágok és fák.
    A kosarak persze koszosak mivel azokból a "sárga" és "fehér" kosarakból van összesen 10 darab... ha valaki úgy elhord azzal a 10 darab kosárral több mint 150 mázsa halat úgy hogy közben azok tiszták maradnak annak kezet csókolok! De biztosítalak affelől, hogy már fertőtlenítve vannak!!! De emlékeztetlek!! A pékségben lehetsz lisztes! Tógazdaságban meg sáros! Mi azokat a kosarakat és a halaskádakat szállítóedényeket folyamatosan kezeljük malachit-zölddel (fertőtlenítőszer) az esetleges betegségek elkerülése végett!!
    Ami engem illet! A gödöllői agrártudományi egyetem végzős hallgatója vagyok ( halászati szakirányon) és a diplomám fő részét a vizek mérése teszi ki. ÉN mérem a vizet! Mivel nappali tagozatos vagyok így csak hétvégén mérem a vizet! A szüleim az első tüneteket kedden vették észre. Próbálták kezelni! Én hazajöttem mint jó diák pénteken mit sem gondolva mekkora a baj! Természetesen vettem vízmintát és rohantam vele az egyetemre ahol kivizsgáltuk, elemeztük a vizet! (emlékeztetlek ekkor már eltelt 1 hét!) addigra az ammóni a koncentráció a Dong-ér vizében már 600-szoros volt míg a teleltetőkben "csak" 160-szorsa a megengedettnek ( a megengedett nem 1 és nem 2 mg/l hanem 0,05 mg/l ) A többi tóban, ahova nem került be a Dong-ér vize (mintákat vettem onnan is tehát nem a levegőbe beszélek) tökéletes volt! PH: 7, 2 ammónia: 0,00!!!
    Tehát az ammónia nem annak 10 sertésnek a trágyájából szivárgott a tavakba! Mellesleg a sertések kb 3 km-re vannak a tavaktól!
    10 sertés nem termel annyi ammóniát, hogy több mint 150 mázsa hal pusztuljon el, és az ammónia értéke több száz hektáron 1,5 m-es vízoszlop magassága mellett több mint százszorosára növekedjen!
    Karácsonyi kaszálás? vicces mivel a TESCO, CORA, METRO Bőven ár alatt árulja a rosszminőségű esetenként betek halat, ami ipari jellegű termelésben "készül" külföldön.
    Tehát míg ilyen takarmányárak és egyébb jelentős kültségek (nem térek ki rá) vannak egyetlen egy halász sem tudja eladni a halát karácsonykor, mert veszteséges lenne!
    Írok egy példát ami valós! Karácsonykor a multik a halat eladják 299és 449 ft között ez a rosszminőségű, másodosztályú ponty ami külföldről a környező országokból érkezik.
    A MAGYAR HALAT nem tudják a halászok ennyiért adni Mivel az előállítási költség kb 460 és 560 ft közé esik.. Nos hol a karácsonyi kaszálás?

    Végezetül: nem azért írtam, mert magyarázattal tartoznék bárkinek vagy esetleg a családom! Hanem a félreértések elkerülések végett!

    Azt kedves WATERBEAR tartsd szemelőtt, hogy itt egy élet munkája ment most tönkre...

    Bármi nemű kérdésre válaszolok! Üdvözlettel Ifj Szabó Zoltán”
  • 5. mani mani 2008. március 02. 10:53
    „De csak azért mert a disznók nem tudnak úszni.A környezetünkben levő vizeket igy is meg lehet fertőzni ugyanis a talajban levő repedéseken a viz ill.bárminemű folyadék a legközelebbi vizgyüjtőben köthet ki.Addig míg az okát a halpusztulásnak nem találták meg viszont kár találgatni!Arról úgyszintén fog bennünket tájékoztatni a sajtó.”
  • 4. waterbear. 2008. március 02. 10:46
    „A FigyelőNet írta:

    "Két héttel ezelőtt észlelték, hogy a halak mozgása a teleltető medencékben nem olyan, mint amilyennek lennie kellene. A vízmintavétel igazolta a problémát, az állatok viselkedése ammóniamérgezés miatt változott meg - mondta el Szabó Zoltán, a Csánytelep melletti telep halászmestere."

    Szóval nem a rendszeres vízmintavétel mutatta ki az ammónia mérgezést, az csak megerősítette a bajt. Érdekes, azt gondolná az ember, hogy a szakemberek a tavaszias februárban odafigyelnek a kivételesen meleg időjárás miatt a vízminőségre.
    Korántsem biztos az, hogy az ilyen mértékű ammónia koncentráció egy két nap alatt keletkezett.
    Egy akvarisztikai oldalról:
    "Az ammónia mérgező hatása egyaránt nő a pH és a hőmérséklet emelkedésével.
    Maximális megengedhető koncentrációnak általában a 0,2 mg/liter szabad ammóniát kell tekintenünk, 1 mg/liter már halálos mérgezést okoz."
    "...a magas ammónia-koncentráció ellen a szerves eredetű szennyezések rendszeres eltávolításával, a túletetés elkerülésével, a pH-érték megfelelő szinten való tartásával védekezhetünk."
    A fentiek ellenőrzése viszont rendszeres vízmintavételt igényelne.
    Ha viszont nem a betáp (Dong-ér) csatorna hozta a 250 hektárnyi területre a tömény ammóniát, akkor valahol a gazdaságon belül lehet a baj...

    Cc, valóban nem a tó közepén van a képeken a disznóól, de az is látszik a képeken, hogy a valaha sárga színű ládák, és egyéb talán fehér színű edények évek óta csak álmukban láttak mosószeres, fertőtlenítős vizet, és ilyen tisztaságú eszközök használata az élelmiszeriparban elgondolkodtató lehet, nem? A képek és Szabó Úr nyilatkozatai alapján alapján joggal gondolhat az ember némi hanyagságra, gondatlanságra. De ez csak egy laikus feltételezése, az ismert tények birtokában, majd a vizsgálat kimutatja hogy mi történt... vagy nem, de mindenképpen elgondolkodtató....”
  • 3. Cc 2008. március 02. 09:46
    „Ha jól szemügyre veszi valaki a képet, a disznóól nem a halastó közepén van.”
  • 2. csakmost 2008. március 01. 14:19
    „Disznó ürülék lehet az oka az is amonia!
    Szerintem”
  • 1. waterbear. 2008. március 01. 12:18
    „Háát, így jártak... ez is benne van a pakliban, ahogy hosszú évek óta a Karácsonyi nagy kaszálás is...
    Bár a fényképek alapján erős kétségeim merülnek fel a higiénés körülményekkel kapcsolatban, jól láthatnó némi sertés trágya is, kíváncsi lennék, annak leve vajon hová szivároghat...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Legnagyobb kincs: az igaz barátság

Szeged - A barátság éltet – ezt állapították meg ausztrál kutatók. Merőben más jellegű azonban a férfiak és a nők közötti barátság. Tovább olvasom