Délmagyar logó

2016. 09. 28. szerda - Vencel 9°C | 22°C

Toroczkai: Semmit sem tennék másként

Toroczkai: Semmit sem tennék másként Rendőrök és tüntetők a tévészékház lépcsőjén 2006-ban.
,,Rehabilitálja" 2006-ot országgyűlési határozat, ismerje el az akkori tüntetők érdemeit! - kéri a Jobbik. 2006 összetett jelenség volt - figyelmeztet a politológus.
Pártjának és az Országgyűlésnek is azt javasolja, fogadjon el egy határozatot, amely rehabilitálja 2006-ot – nyilatkozta csütörtök reggel a Kossuth Rádióban Vona Gábor, a párt elnöke. Magyarázatul hozzáfűzte, elégtételt kell adni azoknak, akik tüntettek, akik a rendőri atrocitások elszenvedői voltak. Egy ilyen gesztus az 1956-os forradalom évfordulóján időszerű volna a pártelnök szerint.
 
 Toroczkai László javaslatára vonult át a tömeg az MTV-hez.
Toroczkai László javaslatára vonult át a tömeg az MTV-hez.


2006 szeptemberében kiszivárgott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őszödi beszéde, amelyet a MSZP-frakcióülésen mondott el. A közfelháborodás szeptember 17-én kormányellenes tüntetéseket eredményezett. A demonstrálók egy része később megtámadta az MTV székházát, jelentős károkat okozva. Október 23-án az Astoriánál tartott Fidesz-tömeggyűlés után a rendőri fellépés közben többen súlyosan megsérültek. 472 tüntetővel és 45 rendőrrel szemben összesen 348 eljárás indult, ebből 224-et megszüntettek, jogerős ítélet 38 esetben született, 22 magánszemélyekkel szemben. Kártérítési perek indultak az állam ellen.

Két év múlva már több mint 7 millió forintot ítéltek meg a bíróságok a rendőri fellépések sértettjeinek.
A budapesti események egyik résztvevője Toroczkai László volt. Az ő javaslatára vonult át a tömeg az MTV-hez. Ő ma Ásotthalom polgármestere. Vona javaslatáról tőlünk hallott először. Szerinte a történelmet nem országgyűlési határozatok írják, hanem az utókor, és az események megítélése függeni szokott attól, milyen beállítottságú a kormány. Ami saját szerepét illeti, semmit sem bánt meg, semmit sem tenne másként. – Mondták rám, hogy Fidesz-, majd hogy MSZP-ügynök vagyok, és terrorista, de ha mi 2006 és 2010 között nem tüntetünk, megmutatva a visszásságokat és hazugságokat, a Gyurcsány-kormány marad hatalmon, amely most szélesebbre tárta volna a kapukat a migránsok előtt, mint Angela Merkel – érvel Toroczkai.

– Az a gond ezzel a határozattal, hogy 2006 nagyon összetett jelensége a közelmúltunknak. A legkényesebb a tévészékház ostroma volt, az egyik véglet, a másik oldalon pedig ott vannak a jogsértően fellépő rendőrök – reagált a Jobbik-tervezettel kapcsolatos kérdésünkre Löffler Tibor politológus. Arra is felhívja a figyelmet, hogy 2006 eseményeit sokféle indíttatású csoportok alakították. A Kossuth tériek egy része kvázi forradalomban gondolkodott, ideiglenes kormányt, alkotmányozó nemzetgyűlést követelt. Voltak ott szélsőjobb csoportok, de járt a téren Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás is. A Fidesz is radikálisan lépett fel, de nem akart forradalmat. – Sok jobboldali sem értett egyet az utcai megmozdulásokkal. A baloldali érzelműek közül pedig sokan ma is úgy gondolják, az egész mögött a Fidesz állt, amely meg akarta puccsolni a köztársaságot. Szóval pontosan meg kellene fogalmazni azt a határozatot, és így is megosztottsággal reagálna rá a közvélemény – mondja a politológus.
Eddig történelem, innen politológia

Most 1989–90, a rendszerváltás az az időbeli határvonal, ameddig a történészek foglalkoznak a múlttal. Ami azóta történt, az a politológia területe. Ahhoz, hogy 2006-ot a történettudomány kellő távolságtartással vizsgálhassa, történészek szerint még legalább 15 év kell: a fordulópont az lehet, amikor a 25-30 évre zárolt levéltári források hozzáférhetővé válnak.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több mint kétszáz határsértőt fogtak el  a hétvégén

Kétszáztizenkilenc határsértőt fogtak el péntektől vasárnapig az ország területén - tájékoztatott az… Tovább olvasom