Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Törökkanizsán, kisebbségben

Törökkanizsa - Nem könnyű megtalálni a vajdasági Törökkanizsát, mert így egyetlen tábla sem jelzi. Novi Knezsevác mindössze 15 kilométerre van a tiszaszigeti határátkelőtől – ezen a néven viszont a magyarországiak nem ismerik.
Nem könnyű megtalálni a vajdasági Törökkanizsát, mert így egyetlen tábla sem jelzi. Novi Knezsevác mindössze 15 kilométerre van a tiszaszigeti határátkelőtől – ezen a néven viszont a magyarországiak nem ismerik. A tízezres városnak már csak a harminc százaléka magyar – a gimnázium magyar tagozatára az idén egyetlen diák sem jelentkezett.

A tiszaszigeti határátkelőtől tizenöt kilométerre fekvő vajdasági Novi Knezsevácra könnyen eltalálunk. Ha viszont a Tisza-parti mezővárost magyar nevén keresnénk, már nehezebb dolgunk lenne. Az 1699-es karlócai béke után Törökkanizsa névre keresztelt település régi nevét már csak a magyarok használják. A tízezres várost jelző táblák egyikén sem szerepel a Törökkanizsa felirat.

– Ha a buszon hazafelé jövet Törökkanizsára kérünk jegyet, akkor a sofőr általában kiigazít: „Novi Knezsevácra, ugye!" – halljuk egy gimnazista fiataltól, aki azt sem titkolja, hogy emelkedett hangulatban a szomszédos középiskola szerb és magyar fiataljai között előfordulnak összetűzések. Azt is gyorsan hozzáteszi, hogy a viták nem politikai eredetűek, de sokszor gyűlölködésbe torkollnak. A feszültség korántsem akkora, mint a több évvel ezelőtt a Törökkanizsáról kiindult magyarverések idején.

Kitüntetés

Sólyom László köztársasági elnök ma Szabadkán kitünteti Huzsvár László nyugalmazott vajdasági püspököt. Az eseményre a püspököt két katolikus pap is elkísérheti. A kiválasztottak között van Bogdán József törökkanizsai plébános is, aki ezt nagy megtiszteltetésnek érzi.
Jelenleg a tízezres kisvárosban háromezer magyar él, akiknek legfőbb találkahelye a katolikus templom. Bogdán József plébános húsz éve tartja a lelket a magyarokban. Fáradozása nem hiábavaló, hiszen a magyar nyelv nem veszett el az erőteljes szerb betelepítés ellenére sem. Azt viszont sajnálattal említi, hogy az 1995-ben újraélesztett gimnáziumi magyar tagozat az idén jelentkezők hiányában már nem indult.
– Nagy az elvándorlás Törökkanizsáról. Sokan Szegeden tanulnak vagy Szabadkára járnak középiskolába – mondja a plébános.

Dobó Rudolf, a helyi gimnázium negyedikes, magyar tagozatos tanulója sem Szerbiában képzeli el további tanulását. Szolnokon vagy Szegeden szeretne informatikára jelentkezni. Ő az egyetlen a hétfős osztályban, akinek kialakult elképzelése van arról, mi lesz az érettségi után. A 18. században még közigazgatási központként jegyzett Törökkanizsán egyre kevesebb a munkahely. A plébánia épületéhez tartozó munkaközvetítőben mindennap nagy a forgalom: az emberek munkát keresnek.

Baráti viszony

A szegedi IM.G.G. művészeti egyesület már tizennégy éve minden nyáron a törökkanizsai alkotótábor vendége. Az ötletgazda Ágoston Lóránt, aki a vajdasági város szülötte, de több éve Magyarországon él. A deszki általános iskolában oktató festőművész a magyar és szerb szobrászok, festők és filmesek alkotásaiból kiállítást is rendez szülővárosában és a szomszédos Magyarkanizsán.
– A legnagyobb gyárunk a fűszerpaprika-feldolgozó, ahol kétszázan dolgoznak. Összesen ugyanennyien keresik a kenyérre valót a papírgyárban és a malomban. Mindhárom vállalatot privatizálták és belgrádi központtal működnek. Külföldiek nem szerezhették meg – tudjuk meg Molnár Rózsától, aki a környező falvakban tanít.

Azt már mi is látjuk, hogy két kínai áruház is települt a városba és egy magyar élelmiszer-láncolat is boltot nyitott. Áruhiány nincs. – A kereskedők már nem Magyarországon vásárolnak, hanem a Szabadkán megnyílt Rodityban – világosít fel Tóth Piroska, kanizsai banki alkalmazott. A vásárlóerő egyre kisebb, hiszen a minimálbér 12 ezer dinár, alig negyvenezer forint. Ennek ellenére Bozsóki Etelka szerint jó, ha az átlagfizetés Törökkanizsán eléri a nyolcezer dinárt.

Így már érthető, hogy Bogdán József plébános miért mondja: az emberek helyzete elég kilátástalan. Egyre többen járnak kocsmába és az sem véletlen, hogy a Vajdaságban a legnagyobb az öngyilkosságok száma a világon. És még egy szomorú tényt említ a plébános: Törökkanizsán háromszor annyian halnak meg évente, mint amennyien születnek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hatástalan maradt a szegedi koldusrendelet

Szeged - Szegeden láthatóan nem érte el a célját az úgynevezett koldusrendelet. Reggelenként a… Tovább olvasom