Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Törvényben szortírozzák a vallási közösségeket

Szeged - Előrelépés lesz az új egyházügyi törvény Máté-Tóth András szegedi valláskutató szerint, mert kategorizálja a vallási közösségeket. Ugyanakkor probléma, hogy például az új jogszabálytervezet túlságosan keresztény, és ez alapján nem lehet szűkíteni a bejegyzést kérők körét.
Három szempontból is előrelépésnek tartja az új egyházügyi törvénytervezetet Máté-Tóth András, a szegedi egyetem vallástudományi tanszékének vezetője, aki szakértőként közreműködött az előkészítésében. A javaslat figyelembe veszi az elmúlt húsz év változásait, vállalja, hogy kategóriákba sorolja az egyházakat, és azt is tisztázza, kinek van joga mérlegelni a kérelem tartalmi részét a bejegyzési eljáráskor.

– Nehézségeket látok abban, hogy a tervezet túlságosan keresztényalapú. Úgy határozza meg a vallási tevékenységet, hogy annak szinte csak keresztény közösségek felelnek meg – hívja fel a figyelmet a valláskutató. A törvény nem definiál következetesen, mert a különböző csoportokat nevezi vallási közösségeknek, amelyek csak technikailag azok. Ilyen a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége (MaZsiHiSz), ami szövetség, a vallását gyakorló zsidó viszont nem a szövetségbe tartozik, hanem az egyik hitközségbe. Javítani kell a kategorizálás kritériumait, különben nem lehet szűkíteni a bejegyzésre jogosultak körét. (Az pedig alapelvárás volt, hogy a törvény rendet vágjon a háromszáznál is többre tehető hazai egyház kontrollálhatatlan „dzsungelében" – ahogy a napokban Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára fogalmazott.)

Az Erdélyi Gyülekezet vagy az üdvhadsereg nem kerülhetne e törvény hatálya alá, mert elsősorban nem vallási, hanem szociális tevékenységet folytat. A törvénykezési sietségből pontatlanság is adódik: a listán egy tucat közösség neve hibás. Az a kitétel pedig sérti a vallásszabadságot, miszerint csak a törvénybe bejegyzett közösségek használhatják ezután az egyház nevet.

Máté-Tóth András valláskutató: a szöveg nem lesz képes feketén-fehéren elcsitítani a politikai vádakat. Fotó: DM/DV
Máté-Tóth András valláskutató: a szöveg nem lesz képes feketén-fehéren elcsitítani a politikai vádakat. Fotó: DM/DV

Politikai alku?

Kérdésünkre – a törvénytervezet ad-e alapot azoknak a vádaknak, miszerint a kormányzat szerződik a felsorolt egyházakkal a hatalma megerősítéséért cserébe – a kutató elmondta: a szöveg nem lesz képes feketén-fehéren elcsitítani a politikai vádakat.

A legtisztább kategória – Máté-Tóth András szerint – az első, az elismert egyházaké, amit az 1895-ös törvényből emeltek át. A másik kettő azonban képlékeny, mert szerepel benne olyan közösség, amelyik egyik kritériumnak sem felel meg. A szakember elmondta, szerencsés, hogy a történelmi egyházak elnevezés sem a régi törvényben, sem az újban nem szerepel. A kifejezést csak a közbeszéd használja – az első kategóriára. Az egyházügyi törvényt június 10-én nyújtották be a parlamentnek, kétharmados többség kell a megszavazásához. Jövő januárban lép hatályba, ezért a valláskutató szerint nem kellene elkapkodni a véglegesítését.

44-es lista

Elismert felekezet kategóriába sorol a törvénytervezet 13 egyházat, köztük a katolikus, a református, az evangélikus, a baptista, az unitárius egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét. A második kategóriában 8 egyházat nevez jelentős közcélúnak, amelyekkel szerződést köt. Ilyen a metodista egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hit Gyülekezete és az üdvhadsereg. 23 egyházat nevez meg a harmadik kategória, ezeknek szorgalmazza a vallási közösséggé nyilvánítását. Itt szerepelnek a mormonok, a nazarénusok, a buddhista és iszlám vallási közösségek, valamint a Jehova Tanúi.

Olvasóink írták

  • 2. Morpheus_RexXx 2011. június 24. 17:03
    „Hurrá... finomítva, devisszajön a cucli vallásgyakorlás korlátozása... inkább a működésük alapján kellene szigorítani...
    és kik döntik el, hogy kik dönthetik el mi az engedélyezhető? hát a politikai egyházak... hurrá...”
  • 1. Jozsoci 2011. június 24. 15:54
    „2/3-os többség kell. Az ellenzéknek semmi értelme nincs a parlamentbe bejárni, megvan a 2/3-ad. Érdekes dolog pl ez a Hit Gyülekezete. Honnan kerültek ezek elő? Minden tiszteletem Németh Sándoré, ő egy életművész, szerintem sokszoros milliárdos. A kapott lóvék után nem kell adózni. A tévében van három család, akik mondják, hogy kaptak tőlük segélyt az árvíz után. Óriási!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy híján hatezer doboz csempészett cigit fogtak Ásotthalomnál

Cigaretta-csempészeket fogtak el a szegedi határrendészek szerdán este Ásotthalom külterületén. Tovább olvasom