Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Tovább alszik a Szilléri

Két olyan területe van még a városnak, ahol több száz kertes ház épülhet, ezek egyike a Nagyszilléri domb Petőfitelepen – nyilatkozta Sz. Fehér Éva városi főépítész. De előbb az apró telkek tulajdonosainak meg kell egymással egyezniük.
A terület kapós lehetne. Erre terjeszkedhet a város. Fotó: Segesvári Csaba
Közel húsz éve alszik a petőfitelepi, belterületnek számító Nagyszilléri domb beépítési terve. A 34 hektáros, a Marostői városrésznél is nagyobb területre először 1987-ben készített részletes rendezési tervet a Csomiterv: 950 lakásos tömböt, kistársasházakat húztak volna fel a környező térséghez képest két és fél méterrel magasabb „dombon", a jelenlegi szántók, kiskertek, bungalók helyén.

Utólag azt mondja Sz. Fehér Éva városi főépítész, nem baj, hogy a kistársasházas beépítés nem valósult meg, ugyanis nem illeszkedett volna a környezetbe, túlzottan „intenzív beépítés" lett volna. Helyette kertes házakat látna szívesen a Bánk bán és a Gerle utca határolta Nagyszilléri dombon. Az építkezések elkezdésének az az akadálya – hiába született meg éppen a tulajdonosok érdeklődésére 2002-ben a településrendezési terv –, hogy új telkeket kellene kialakítani a régiek helyett. A sok kis tulajdonosnak össze kellene fogni, közös földlapba bedobni a telkeket, majd azokat arányosan újraosztani, oly módon, hogy a közutakra, közterületekre szánt négyzetmétereket kivennék a kalapból. Azoktól annak tudatában válnának meg az emberek, hogy telkeik – az utaknak köszönhetően is – felértékelődnek.

Már húsz évvel ezelőtt is ugyanez akadályozta a Nagyszilléri domb beépítését – mondta Sz. Fehér Éva. Akkor se tudtak összefogni az emberek, ellentétben például a Lövölde utcaiakkal, akiknek ez nemrégiben sikerült. De nem akadt még olyan vállalkozó sem, aki hajlandó lett volna sorban megegyezni a tulajdonosokkal és apródonként felvásárolni a területet. Már az is előrelépés lenne – hangsúlyozta a főépítész –, ha a Nagyszilléri domb széle felől elkezdődnének az építkezések. A legbelső pontokon nem lehet elindulni, mert hiányoznak az utcák, azokat is kívülről befelé haladva kell kialakítani. Eztán következik az a folyamat, hogy továbbosztják a tömbbelsőket: egymással párhuzamos utcák között új utakat nyitnak a jelenlegi hatalmas telkek megosztásával, ha a tulajdonosok is úgy akarják.

A főépítész szerint, mivel a város terjeszkedése véges, nem emésztheti fel teljes közigazgatási területét, már csak a Nagyszilléri dombon és a Kállay liget mellett lehet egybefüggő építési területet találni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három szegedi vállalkozás is bekerült a Top 50-be

Három szegedi vállalkozás is szerepel az ötven legígéretesebb magyar céget bemutató országos… Tovább olvasom