Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Tovább pusztult Mészáros Balázs öröksége

Szeged - Csónakmotorját ellopták, varsáit tönkretették, most egy építőipari cégnél dolgozik Mészáros Balázs, az Örökség című, több díjat is elnyert ausztrál–magyar dokumentumfilm főszereplője.
„Mi, horgászok és halászok nem mehetünk egymás ellen, mert ebből csak a Tiszát kizsákmányoló bűnözők húznak hasznot" – mondja. Úgy döntött, a békesség kedvéért saját területén nem hagy a vízben szerszámot.

A 2003-ban készült, magyar és nemzetközi díjakat is elnyert film főszereplőjének életéről a nézők – az Egyesült Államoktól Dél-Koreáig – megtudták, hogy nehéz körülmények között is föltalálja magát, makacs, és ha néha összezördül is barátnőjével, azért kitartanak egymás mellett.

Kudarcok szárazon és vízen

Mészáros Balázzsal azonban az elmúlt négy évben nagyon sok minden történt. Volt sírásó, aztán az önkormányzat megbízásából mezőőri munkát vállalt, de továbbra is halászott. A nyugalom nem sokáig tartott. – Rá kellett jönnöm, hogy én erre a feladatra alkalmatlan vagyok; aztán meg akit szárazon fogtam meg, az a vízen állt rajtam bosszút, de előfordult az is, hogy rám támadtak, szabályosan féltem itthon, a saját házamban.

Végül a halászatban sem telt öröme. Nagy halakra specializálódott vállalkozásának – amely eredetileg azokat a ragadozókat szelektálta, amelyek már fogható méretű békés halakat is esznek – a cián vetett véget. Azután már nem ért el olyan eredményeket, mint a mérgezés előtt. Hálóit, édesapjától örökölt szerszámait tönkretették a „jóakarói". Aztán amikor két fővárosi újság riportereinek meg akarta mutatni, mennyire nem lehet halat fogni a Tiszában, és fölhúzta az ártéren lerakott varsáját, kilencvenegy kilós harcsát talált benne: ekkora halat évtizedek óta nem fogtak errefelé. A hatalmas harcsával sem jött egyenesbe: a kereskedővel nem tudott megállapodni a parton, amikor az azt mondta neki, „úgysem kapsz érte többet", Balázs dacból inkább fölajánlotta a több tízezret érő halat egy baráti társaságnak. Ingyen.

A nulláról kezdte újra

Élettársa pedig, akivel kedvesen, viccesen évődik a filmben, már nincs vele: a hölgy azt mondta, Algyőre be sem akarja tenni többé a lábát.

Balázs most egy építőipari vállalkozásnál dolgozik, járja az országot, csak hét végén van itthon. Így fordulhatott elő, hogy távollétében a nemrég vett csónakmotorját is elvitték, mégpedig a kutyaházból, ahová elrejtette: abban bízott, ott senki sem fogja keresni.

Mészáros Balázs a Tiszán. Ma már csak hét végén halászik, ha itthon van. Fotó: Gyenes Kálmán

Hozzáteszi: mindennek szerinte nincs köze a horgász-halász ellentéthez. Inkább ahhoz, hogy a Tiszát egyre több olyan ember akarja kizsákmányolni, aki ritkán jár egyenes úton. – Épp ezek az emberek azok, akik most a kezüket dörzsölgetik, nekik jó, ha mi, halászok és horgászok összekülönbözünk – véli. Hozzáteszi: a szegedi halfesztivál idején bedobált halbeles zsákok jelzik, hogy valami nagyon nincs rendben a Tiszából élő emberek körül. Szerinte jó érzésű ember – legyen az halász, vagy horgász – nem csinál ilyet, és nem rakhat el méreten aluli, vagy épp tilalmi idővel védett halat sem, egyszerűen azért, mert a holnapra, az unokákra is gondolni kell.

Balázs önkritikus, amikor arról beszél, neki is köszönhető, hogy az algyői Tisza-szakaszon addig ismeretlen halászok is felbukkantak, ő pártfogolta őket. Ma már nem tenné meg ugyanezt. De arra emlékeztet, hogy amikor arról volt szó két éve, hogy a Tiszán száguldozó jetskiseket kell megrendszabályozni, még sikerült összefogni a horgászokkal. Szerinte most is erre lenne szükség, épp a görbe úton járó emberekkel szemben, és azért, hogy ez a víz az utódok számára is legalább ilyen szépen megmaradjon. Balázs szerint is társadalmi megbízatású halőrök kellenek a Tiszára, akik ellenőrizzenek halászt és horgászt egyaránt, szigorral. Ezt mint a halászati szövetkezet ellenőrző bizottságának tagja mondja.

Nem hagy hálót a vízben

Területét – amely az algyői strand fölötti nagyfeszültségű vezetéktől a gátőrház magasságában lévő nyúlgátig tart – kiváltotta, és ezen olykor, hétvégenként halászik is. De csak olyan eszközzel, aminek a végét a kezében tartja. Szerszámot nem hagy a vízben egy napra sem. Azért sem, hogy ne mérgesedjen tovább a viszony a horgászok és a halászok között. Itt más nem halászhat, csak ő, ezért kijelenti: ha valaki hálózni lát valakit az ő területén, és lefényképezi, ő ötvenezer forintot ad a képért. Amikor megkérdezem, ezt hogyan fogja kifizetni, azt mondja, még nem tudja. De ha már megfogadta, nem marad adós.

Szebb napokat is látott

„Korunk hősét úgy hívják, hogy Mészáros Balázs" – így kezdte az Örökség, egy halász története című filmet méltató írását 2003-ban az Élet és Irodalom kritikusa, Báron György. A filmben Balázs megnézi a romániai bányavállalat iszaptárolóit, aztán repülővel Ausztráliába utazik, a ciánszennyezésért felelős cég vezetőjével tárgyal. Megpróbálja elérni, hogy a Tiszából élő emberek kárát is megtérítsék. Mindene rámegy a küzdelemre, villanyát is kikapcsolják. Ezért az elpusztult gólyát, amelyet a hűtőben tárolt, át kell vinnie édesanyjához. A történet végén a kitömött madarat az iskolának ajándékozza. Hegedűs Péter megrázó erejű filmje több díjat nyert, az Oscar-jelölés közelébe is eljutott. Szakmabeliek úgy vélték, jobban megérdemelte volna a szobrot, mint Michael Moore „politgiccse", a Kóla, puska, sült krumpli.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A házassági szerződéssel sok konfliktus megelőzhető

Szeged - Sokan tartanak attól, párjuk mit szólna, ha előhozakodnának a házassági szerződés… Tovább olvasom