Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

További földgázlelőhelyek rejtőzhetnek odalenn

A Dél-Alföldön még számos, a frissen föltárt óföldeákihoz hasonló földgázlelőhely létezhet – hívja föl a figyelmet a geológus. A szénhidrogénvagyon utáni további kutatások tehát eredménnyel kecsegtethetnek Csongrád megyében is. Továbbra is gondot jelent azonban, hogy a föltárt szénhidrogéneknek csak kisebb részét lehet nyereségesen kitermelni.
Fúrótorony Óföldeáknál. Ahogyan fogy a világ szénhidrogénkészlete, úgy válnak mind értékesebbé az eddig kitermeletlen, mélyen lévő tartalékok is. Illusztráció: Schmidt Andrea
– Úgy néz ki a Kárpát-medence mélye, mint egy torta. A „tortalaprétegek" között „tortakrémrétegek" húzódnak.

Egymásra rakódott rétegek

„Tortalap-krém-tortalap-krém", így váltakoznak a földtörténet során egymásra rakódott rétegek – mutatja be Szónoky Miklós geológus, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott docense a földmély szerkezetét. A „tortalapok" a meddő szakaszok, a köztük lévő „krém" a szénhidrogén-tartalmú réteg; a tortástál alja az a kőzet, több ezer méter mélyen, mely alatt már nincs szénhidrogén – s ugyanennek a tortástálnak a szegélyei a hegységek, ahol szintén nincs mit keresnie a szénhidrogén-bányászatnak.

Végeláthatatlan, nagy szénhidrogén-lelőhelyek esetében – például Szibériában – a tortahasonlat egy az egyben alkalmazható: a rétegek egybefüggők, egyetlen réteg hosszan elhúzódik. A Kárpát-medencében a helyzet csak abban más, hogy ez a torta erőteljesen „meggyűrt torta": amint az afrikai kőzetlemez egyre közelít az európai kontinens felé, az egyes rétegek elmozdultak. E folyamat ma is javában zajlik – persze földtörténeti lassúsággal.

Csapdában gyűlik a szénhidrogén

Ebből két dolog következik: az egyik az, hogy az itteni szénhidrogénmezők nem olyan végtelenbe nyúlóak, mint ott, ahol az évmilliók során nem következtek be elmozdulások a föld mélyén – ugyanakkor, ha egy területen nem találnak szénhidrogént, attól még – néhány kilométerrel távolabb, a meggyűrt „torta" más rétegében, följebb vagy lejjebb – rejtőzhet a földben szénhidrogén. Érdemes tehát tovább kutatni lelőhelyek után.

„Bömbölve tört fel az olaj..."

Szónoky Miklós a szegedi egyetem elvégzése után, a hatvanas évek elejétől 1970-ig olajkutatóként dolgozott, negyvenhat szénhidrogénkutat adtak át Bács-Kiskun megyében, ahol üzemvezető volt. „Bömbölve jött fel a kőolaj, többszáz köbméter naponta, több tízezer köbméternyi földgáz kíséretében" – emlékszik vissza. Később visszajött a Szegedi Egyetem Földtani és Őslénytani Tanszékére, ahol végzett. Egy időben kőolajgeológiát is tanított, nyugdíjasként a környezetvédelem földtudományi alapjai című tárgyat is oktatja.

A legterjedelmesebb, s leginkább hozzáférhető lelőhelyeket – például az algyői mezőt – már nagyobbrészt kitermelték, de akadhatnak olyan, kisebb területeket határoló gyűrődés-, törésvonalak odalenn, amelyek között fölhalmozódik a szénhidrogén. Voltaképpen az Alföldön bárhol rábukkanhatnak „szénhidrogéncsapdákra" a lelőhelyek után kutatók, épp az összevissza töredezettség miatt. Sok lelőhelyről jelenleg is tudnak a kőolaj-kitermelők, csak – mivel túl nagy mélységekben húzódik a szénhidrogén-tartalmú réteg – eddig nem termelték ki, mert túl sok pénzbe került volna.

Ám egy tőkeerős ország tőkeerős szénhidrogéncégének – mint az óföldeáki leletnél is történik – megoldható a kitermelés, és koncesszióba adással hasznosítható a szénhidrogén.

Pénz hozza fel a földgázt

Továbbra is gondot jelent azonban, hogy a föltárt szénhidrogéneknek
csak kisebb részét lehet nyereségesen kitermelni, a nagyobbik hányad, 60-70 százalék, a föld alatt marad. Víz- vagy szén-dioxid-visszanyomással, igaz, fokozható a kitermelés mértéke, de ez ener-
giába kerül – és több energiát nem célszerű a kitermelésbe befektetni, mint amennyiért értékesíthető a kinyert energiahordozó. Ám ahogyan fogy a világ szénhidrogénkészlete, egyre inkább megéri pénzt fektetni az eddig föl nem tárt szénhidrogénmezőkbe is, s tovább folytatni a lelőhelykutatást.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Anikó lett a Bárka új tulajdonosa

Egy budapesti cég vásárolta meg a több mint négy éve üresen álló Bárkát. Szeged egykor volt… Tovább olvasom