Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Trágyából tápanyag

Az állattartással istállótrágya is keletkezik, amelynek elhelyezése – a tulajdonviszonyok megváltozása miatt is – sokszor nehéz feladatot jelent. Pedig a szakszerűen kezelt és tárolt istállótrágya nem hulladék, hanem az érési folyamat után a talajba visszajuttatva tápanyagként hasznosul újra.
A sertések végterméke, a szerves trágya jól hasznosítható. Fotó: Gyenes Kálmán
Az állattartó telepeken keletkező és tárolt szerves trágya mennyisége meghaladja a felhasználás mértékét. Számottevően csökkent ugyanis az állattartó telepekhez tartozó mezőgazdasági terület nagysága. De az árak és a költségszerkezet változása is rontotta a szervestrágya-felhasználás versenyképességét a műtrágyával szemben.

Szennyezhet a nitrát

Magyarországon a nagyüzemi állattartó telepek többségében nem fordítottak gondot a trágyatároló helyek szakszerű, környezetkímélő kialakítására. Így a legtöbb esetben a trágyatároló helyen és annak közvetlen környezetében jelentős nitrátszennyezés alakult ki. Mindezt a környezetvédelmi állapotrögzítés is alátámasztotta, s az uniós mérések is igazolták a magyar állattartó telepek nagy részén. Különösen a nitrátérzékeny területeken érdemes az istállótrágya összetételéről talajvizsgálaton alapuló tápanyag-gazdálkodási szakvéleményt készíttetni.

A Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) keretében az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való minél jobb megfelelés érdekében támogatást kaphatnak a gazdálkodók. Ezt a támogatást azok az állattartók vehetik igénybe, akik vállalják, hogy állattartó telepüket ezen a jogcímen korszerűsítik.

Az állattartó telepeken felhalmozódott és folyamatosan termelődő szervestrágya-készletek csökkentésének legfontosabb célja: a gazdálkodó támogatása abban, hogy az állattartó telepen – a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével – tárolt trágyát a saját tulajdonú vagy bérelt földterületén, vagy szervestrágya-elhelyezési célból más földhasználóval kötött szerződés alapján a „trágyázás jó mezőgazdasági gyakorlatának" megfelelően használja fel. Azaz támogatást nyújt a szerves trágya a termőterületekre való kijuttatásához.
A trágya haszna

A szerves trágya használata nemcsak kedvezően hat a talaj szerkezetére, hanem – a talajtani vizsgálatokkal a szakemberek azt is alátámasztották – kielégíti az okszerű tápanyag-gazdálkodási igényeket is.

Az NVT agrár-környezetgazdálkodási alapprogramjában résztvevő gazdálkodót akkor támogatják az NVT forrásaiból, ha olyan, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytat, amely során az általa felvállalt célprogramban konkrétan meghatározott időközönként és előírt mennyiségben istállótrágyát használ fel. Az állattartó telepeken környezetvédelmi feltételeknek megfelelően tárolt szerves trágya ebben az esetben is a „trágyázás helyes gazdasági gyakorlatának" követelményei szerint hasznosítják a megfelelő szakmai, pénzügyi támogatás mellett.

Helyes gazdasági gyakorlat

A támogatás igénylésének speciális feltétele, hogy a gazdálkodó az úgynevezett telepi trágyakezelést az EU előírásoknak, illetve a „trágyázás helyes gazdasági gyakorlat" követelményeinek megfelelően végezze. A helyes gazdasági gyakorlat a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó előírásait a következő szempontok adják: a megfelelő tápanyag-gazdálkodás érdekében legalább öt évente el kell végeztetni a talajmintavételt és ennek alapján kell a továbbiakban a gazdálkodást folytatni. Továbbá a gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során a természetileg érzékeny, valamint a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területeken a megadott határértékeket nem lépheti túl.

Csurgalék

A gazdálkodó a hígtrágyát, a trágyalevet, valamint a csurgalékvizet és silólevet kizárólag olyan szivárgásmentes, szigetelt tartályban vagy medencében tárolhatja, amely legalább 20 évig ellenáll a korróziónak, és befogadási kapacitása legalább 4 havi mennyiség tárolását biztosítja.

Az 5 százaléknál meredekebb lejtésű területeken a trágyát csak növénnyel fedett területen, azonnali bedolgozás mellett használhatja. A trágya nem juttatható ki továbbá a felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 méteres sávban, valamint a hullámtereken, a parti sávokban és a vízjárta területeken sem.
A gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre, ha a trágyázás és a vetés közötti időszak nem több, mint 14 nap, és még az adott évben megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül a szóban forgó területre.

Tilos a trágya kijuttatása a termőterületre december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj 5 cm vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, illetve az összefüggő hótakaróval borított talajra sem. A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott olyan trágyatelepen tárolhat, ahol biztosítható az állattartó telepen keletkezett 8 havi trágyamennyiség tárolása. Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónapra alakítható ki a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek betartásával.

Nyilvántartások

A pályázat sikeres elbírálásának további feltétele, hogy az állattartó rendelkezzen az állományáról a hazai és az európai uniós szabályok szerinti nyilvántartással. Továbbá szarvasmarhatartás esetében az állatai az úgynevezett ENÁR-rendszerben is nyilvántartásban legyenek. A termelő saját használatában lévő földterületről vezetett saját nyilvántartásában a szervestrágyázás tényét és adatait fel kell jegyeznie. A pályázónak kötelezően talajvizsgálatot kell végeztetnie, és rendelkeznie kell az ennek alapján készítendő tápanyag-gazdálkodási (trágyázási) tervvel, illetve hígtrágya-felhasználása esetén hígtrágya-elhelyezési tervvel.

A támogatás folyósításának további feltétele a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat által kiállított igazolás, amely dokumentálja, hogy a szervestrágyázás szakszerűen és a nyilvántartásnak megfelelően történik. A pályázónak rendelkeznie kell folyamatos és naprakész, mérlegszerű nyilvántartással az állattartó telepeken – a nyilvántartott állatlétszámnak megfelelő – keletkezett és az állattartó által felhasznált szervestrágya-mennyiségről, azaz a készletekről. Továbbá a mezőgazdasági területek hasznosításával összefüggő naprakész nyilvántartással is rendelkeznie kell a gazdálkodónak, amely tartalmazza a szerves trágyázott területek adatait is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Emléktáblát avattak Gregor Józsefnek

Domborműves emléktáblát avattak az október végén elhunyt Gregor József tiszteletére az ünnepek… Tovább olvasom