Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Trópusi sebességre kapcsoltak a hazai erdők

Rendkívül jól jön a mostani, esős-napos időjárás az erdőnek. A tavalyi árvíz után kipusztult, majd újraültetett hullámtéri nyárcsemeték egy métert is nőhetnek a vegetációs időszak végére – szemben a szokásos, 30-50 centivel.
Tavaly június elején síri hangulat uralkodott a Tisza és a Maros hullámterében: víz alatt álltak az erdők. Nem sok híján ötszáz hektáron pusztultak ki a rekordárvíz miatt a csemeték, ekkora területen kellett újraültetni ezeket ősszel és tavasszal. Ez mintegy 60 millió forintba került – mondja Fazekas József, a Dalerd Zrt. vezérigazgató-helyettese. A természetvédelmi területekre hazai nyár és fűz kerül, az ezen kívül eső helyekre hazai és nemesnyár.

A nyár úgy nő, mintha húznák, jóformán trópusi sebességgel. Akár egy métert is nőhet a vegetációs időszak végére, ha megfelelőek maradnak a viszonyok – szemben az átlagos években produkált 30-50 centis növekedéssel. De a fűz is nőhet fél méternyit az idén.

Érték

Mennyi idő alatt termelhető ki a tavalyi árvíz okozta fapusztulás után újraültetett területről a nyáras? A kitermelési idő a nemesnyár esetében 20-25 év, a hazai nyárnál általában 40-50 év. A kitermelt fa hektáronként 300 köbméternyi térfogatot jelent, s köbméterenként hatezer forintot, a költségek leszámítása után. Persze a kitermelésig rengeteg, pénzben nem mérhető értéket is hoz az erdő – a természetvédelmin át a jólétiig.

Pedig nem jól indult az év: százötven milliméter csapadék hiányzott a talajból, és sokáig úgy nézett ki, míg a múlt évben a túl sok víz miatt következett be erdőpusztulás, idén a túl kevés miatt ismétlődik meg ugyanez. Csakhogy aztán, jóformán a legutolsó pillanatban, kedvező fordulatot vett a történet: elindult az esőzés, és most, hogy szinte naponta esik, életre kelt a senyvedő növényzet.

Egyébként még mindig kevés a hullámtéri talajban a víztartalék, hogy mennyire az, mutatja: egy-egy zivatar után szinte órákon belül eltűnnek a pocsolyák. Mindjárt itt van Medárd napja, és ha tényleg negyvennapos esőzés követné – akkor lennének igazán biztonságban a csemeték.
S hogy mennyi pénzt hozhat a kedvező víz- és időjárás az erdőgazdaságnak az idén? Ez csak a lehetséges megtakarításban mérhető. Átlagos esztendőben a csemeték húsz százaléka pusztul ki. Ha most ez az arány öt százalék alatt marad, s így jövőre nem nagyon kell újra ültetést végezni – hektáronként nyolcvan-százezer forintos megtakarítást jelent.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hétvégenként sorompó kerül a szegedi rakpartra

A tervezők végérvényesen, a városvezetés azonban csak hétvégenként zárná le a szegedi alsó… Tovább olvasom