Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

Tud bánni az SZTE az ingatlanaival

Szeged - Ha a társadalom képesnek tartja a szegedi egyetemet arra, hogy 62 milliárd forintból gazdálkodjon, akkor képes lehet arra is, hogy a vagyonával felelősen bánjon – mondta tegnap Szabó Gábor azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet Sándor Klára SZDSZ-es országgyűlési képviselővel együtt tartott a felsőoktatási törvény tervezett módosításával kapcsolatban. Ennek általános vitája már megkezdődött a parlamentben.
Az egyetemek vagyongazdálkodása egyszerűsödhet, vállalkozásaik kevesebb bürokratikus akadállyal kerülhetnek szembe – ebben egyetért Szabó Gábor, az SZTE rektora – a Magyar Rektori Konferencia társelnöke – Sándor Klára és Magyar Bálint SZDSZ-es országgyűlési képviselőkkel, akik a felsőoktatási intézmények szabadabb vagyongazdálkodása érdekében törvénymódosítást nyújtottak be a parlamenthez. A tervezetet a rektori konferencia is támogatja.

Sándor Klára a csütörtöki sajtótájékoztatón külön kiemelte: nem vagyonátadásról és nem privatizációról van szó. Hanem arról, hogy az intézmények szabadabban gazdálkodhassanak ingatlanaikkal, könnyebben apportálhassák azokat a fejlesztésekhez. Ma már nem életszerű, hogy egy ilyen döntés, mire megjárja a bürokrácia lépcsőfokait, két évbe is beletelik.

Szabó Gábor olyan, már a sajtóban is megjelent észrevételekre reagált, hogy majd ámokfutó rektorok herdálják el az egyetemi vagyont. Ez nem így megy – mondta az SZTE rektora –, hiszen a törvény majd meghatározza, mekkora többséggel kell a szenátusnak jóváhagynia a vagyongazdálkodással kapcsolatos döntéseket. Felgyorsítja azonban a folyamatot, hogy a szenátusi döntést követően rövid, a szándékok szerint 15 nap múlva már lépni lehet. További megkötés, hogy a vagyont csak oktatási-kutatási-fejlesztési célokra lehet hasznosítani, ezt az Állami Számvevőszék ellenőrzi, s ha nem így történik, akkor a vagyon visszaszáll az államra.

Szabó Gábor hozzátette: az önkormányzatok, vagy például az Akadémia szabadon gazdálkodhat a vagyonával. Ugyanakkor egy 62 milliárd forintos költségvetéssel rendelkező szegedi egyetem még mindig nem. Azt is elmondta: az SZTE 400 ingatlannal rendelkezik, amelyek könyv szerinti értéke 44 milliárd forint, a piaci ár pedig ennek akár a duplája is lehet. A 400-ból ebben a pillanatban 6-8 azok száma, amelyeket már „kivontak a forgalomból", valamit kellene velük kezdeni, de meg van kötve a kezük. Természetesen van köztük olyan is, amit eladnának, ilyen egy Gém utcai ház, valamint olyan ingatlan – mint például Újszegeden a két kollégium közötti menza –, amely campusberuházásra lenne kiválóan alkalmas.

Olvasóink írták

  • 4. freia 2008. november 07. 20:11
    „goromba, Pol Pot sohasem tanult a Sorbonne-on.
    És még ez a legkisebb ökörség a hozzászólásodban.”
  • 3. goromba 2008. november 07. 09:26
    „Sándor Klára is magába nézhetne, mert egy neopolpotista értelmiségellenes oktatáspolitika fő szószólója! (Magyar B. nem a Sorbonne-on tanullt? (Mert Pol Pot ott kapott diplomát!))”
  • 2. bankoknak 600 milliárd, ha kell, ha nem 2008. november 07. 09:21
    „Negyvenmilliáros megszorítás

    Az új büdzsé a hét évvel ezelőtti szintre veti vissza a magyar oktatás finanszírozását.
    Utoljára frissítve: 2008. november 7., 01:52
    Hiller István oktatási miniszter elismerte, hogy az új büdzsé elképesztő mértékű, negyvenmilliárd forintos megszorítást hoz a közoktatásban, és a felsőoktatástól is súlyos milliárdokat vonnak el. A Fidesz figyelmeztetett: az új költségvetési változat csődbe viszi az önkormányzatokat, az iskolákat, és óriási mértékű pedagógus elbocsátásokhoz vezet.”
  • 1. zweistein 2008. november 07. 09:01
    „"Szabó Gábor hozzátette: az önkormányzatok, vagy például az Akadémia szabadon gazdálkodhat a vagyonával."

    Ez így van. Az Akadémiai Törvény rendelkezik az ingatlanokról is, a Felsőoktatási Törvényben ennek nyoma sincs. Tudtommal az Akadémia sem arról nevezetes, hogy vagyonának felélésével lenne vádolható. Bár az Európai Unióban példátlan, hogy az állami költségvetés 1%-ánál kevesebbet fordítana az állam kutatásra+fejlesztésre (2007-ben, 0,95%). Mi lesz így a Lisszaboni Nyilatkozat célkitűzéseivel? Az egyetemi intézmények csak akkor szorulnának rá ingatlanaik kényszereladására, ha az kormányzat tovább csökkenti a normatívákat (Csehország után nálunk a legalacsonyabb az egy hallgatóra jutó normatíva az EU-ban), vagy egyéb intézkedésekkel lehetetlenítené el a finanszírozhatóságot.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Betegcsereper: az ápolót felmentette a bíróság

Szeged - Négy és fél év után véget ért a szegedi betegcsereügy: a Legfelsőbb Bíróság csütörtökön részben megváltoztatta a Csongrád Megyei Bíróság ítéletét. Tovább olvasom