Délmagyar logó

2018. 01. 22. hétfő - Vince, Artúr -3°C | 4°C Még több cikk.

Tudásra épül az ipar

Szeged - A versenypiacon a gazdaság szolgáltatójaként is helyt kell állnia a modern tudományegyetemnek. Az új kihívásra a szegedi universitás válasza: a tudásfelesleget, vagyis az alap- és alkalmazott kutatás eredményeit hasznosítja a magas hozzáadott értéket előállító cégek révén.
Az egyetem és az ipar kapcsolatáról Kiricsi Imre kutatás-fejlesztési rektorhelyettessel beszélgettünk.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) sikerességének a gazdaság szemszögéből már nemcsak az a mércéje, hogy itt hány diákot és milyen eredményességgel tanítanak, illetve hogy az oktatógárda miféle tudományos fokozattal és hány publikációval büszkélkedhet, hanem az is, hogy az intézménynek milyen a kapcsolata az iparral. Ez utóbbi szempont érvényesülését jelzi, hogy a kutatás-fejlesztési, vagyis az innovációs munkát külön rektorhelyettes felügyeli, koordinálja.

Az iparral korábban is kapcsolatban állt a szegedi egyetem, ahol a felhalmozott tudásmennyiséget jelzi, hogy 830 minősített oktató, közte közel húsz akadémikus dolgozik.

A DEAK öt diviziója

A DEAK Zrt. a korábbi Biopolisz pólusprogramhoz hasonlóan öt divíziót működtet: az egészségipar, a zöld biotechnológia, a hulladékkezelés és bioenergetika, valamint az informatika és a gazdaságfejlesztés területén, ez lényegében lefedi a városban folyó kutatás-fejlesztési tevékenységet.

Az úgynevezett kutatás-fejlesztési (K+F) megbízásos munkák elvégzésének helyi szabályai alapján az előző évtizedekben az ipari partnerekkel kapcsolatban álló tanszékek részesültek a néhány millió (egyetemi szinten körülbelül kétszázmillió) forintos bevételből. Amikor a kormány fél évtizede létrehozta a kooperációs kutatási központot (KKK), majd kiírta egy új pályázatot, akkor változott a helyzet. A szándék az volt, hogy a vállalatok által amúgy is fizetendő innovációs járulékot visszajuttassa a cégeknek, de úgy, hogy közben a tudomány eredményeit is minél hatékonyabban hasznosítsa. Csak tőkével rendelkező ipari partnerekkel együtt lehetett projekteket megvalósítani. Erre reagált az SZTE: megalakította a Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (DEAK), egyre több ipari partnert bevonva. Aztán – a pályáztatási szisztéma változásához is igazodva – megszületett két regionális egyetemi tudásközpont is: a Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT) és a Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (KNRET). Ezek már kifejezetten iparorientált kutatásokat végeznek – magyarázta Kiricsi Imre kutatás-fejlesztési rektorhelyettes. Tehát színesedett a paletta, az egyetem irányításával másfél-két milliárd forintos program valósul meg.

Az alap- és alkalmazott kutatás korábbi 80-20 százalékos arányára mára nagyjából 50-50 százalékra változott a szegedi egyetemen. A kutatás-fejlesztési rektorhelyettes elmondta: jelenleg körülbelül 70 ipari partnerrel áll kapcsolatban az SZTE. Ugyanakkor az egyetemi tudásból kivitt eredményekre épülő pici vállalkozások, úgynevezett spin-off cégek is működnek az SZTE holdudvarában. Az itteni kutatási eredmény ipari-gazdasági hasznosításával próbálkozó 34 kicsi vállalkozás zöme a Tisza-parti városban, egy kisebb része más településen próbál gyökeret verni.

De három gazdasági társaságnak is résztulajdonosa az egyetem. Az SZTE-nek a Biopolisz Kft.-ben tulajdonostársa a Duna-Tisza Holding, a szegedi önkormányzat, az SZBK. E cég feladata – többek között – az egyetem számára a szabadalmaztatás és technológia transzfer segítése. Az Innogeo Kft. egyik feladata a tulajdonosok (az SZTE, a Mórakert Szövetkezet a mórahalmi önkormányzat) képviselete a regionális fejlesztési ügynökségben. A legújabb, a pályáztatási szisztémára reagáló, az MTA Szegedi Biológiai Központtal (SZBK) közösen alapított DEAK Zrt., melynek küldetése az egyetemen létrejött mérési és kutatási felesleg értékesítése, azaz a tudomány szegedi fellegváraival kapcsolatban álló ipari partnerekkel a kapcsolatok működtetése és bővítése.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Volt már sikeresebb éve is Csongrád megye gazdaságának

Szeged - Lassult a Csongrád megyei építőipar 2007-ben, s bár teljesítménye jobb, mint a régió másik két megyéjében, az idei év sem lesz könnyű. Tovább olvasom