Délmagyar logó

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

Tudomány és ipar együttműködése

Gyümölcsöző, ha az elmélet és a gyakorlat, a tudomány és az ipar összefonódik. A Szegedi Tudományegyetem és a régió nyolc ipari vállalkozása együttműködésének eredményeként jött létre a Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (KNRET), mely a közös kutatás-fejlesztés kerete. A KNRET megtartotta első konzorciumi ülését, rögzítette működésének kereteit.
A dél-alföldi régió életminőségét javító integrált rendszerek fejlesztése nevű projekt 1,6 milliárd forintos költségvetését 1,2 milliárd forinttal támogatta a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda. A Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (KNRET) konzorcium vezetője 2008-ig a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).

– A program célja, hogy öt alprogram keretében a környezettudomány és a nanotechnológia területén – kapcsolódva az informatikai fejlesztésekhez és az alternatív energiatermelés lehetőségeihez – olyan megoldásokat és eszközöket dolgozzon ki, amelyek mérhető javulást eredményeznek a környezet minőségében, a regionális ipar fejlesztésében, az itt élő emberek egészségében – mondta Szabó Gábor projektvezető, az SZTE rektora a konzorciumi szerződés aláírásakor tartott sajtótájékoztatón. A projekt célja új spin-off cégek létrehozása és a meglévők erősítése, valamint a regionális gazdaság szerkezetátalakításában való aktív közreműködés.

A nanotechnológiai kutatások területén a program olyan funkcionális anyagok kifejlesztését tervezi, amelyek a többi alprogramban is alkalmazhatóvá válnak – tudtuk meg Kiricsi Imre tudományos igazgatótól. Az SZTE kémiai tanszékcsoportjának tanszékvezető tanára fontosnak tartja, hogy a program környezettechnológiai kutatásainak fókuszában viszont a hulladékkezeléssel és -gazdálkodással kapcsolatos, alkalmazásorientált problémák mellett a környezeti monitoringrendszerek kialakítása álljon. E tudásközpont a víztisztítás regionális problémáit vizsgálja, fő feladata az élelmiszer-ipari vizek kezelésének új technológián alapuló megoldása.

A harmadik terület, a biotechnológia új módszereket nyújt a biomasszából történő metántartalmú biogáz, biohidrogén és bioetanol előállítására. A geotermikus energia kiaknázásának megoldása pedig segíthet az alternatív energiafelhasználás uniós előírásainak betartásában.

Népegészségügyi problémákat vizsgál a negyedik, azaz az egészség alprogram. Így például a környezetbe kerülő részecskék humán egészségtani vonatkozásainak megfigyelését helyezi előtérbe, illetve a nanotechnológia egészségügyi (kozmetikai, gyógyszeripari és terápiás célú) alkalmazását.

E négy kutatási terület között az informatika teremt kapcsolatot. Bemutatták a sajtótájékoztatón a Nano című angol nyelvű interdiszciplináris folyóiratot, melynek szerkesztőbizottságában hat egyetemi munkatárs dolgozik, s azt is példázza, hogy mennyire terjeszthető ki egy-egy tudásközpont hatóköre.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kíváncsiság és empátia

Ezek a hetek sokak számára a döntéskényszer hetei: február közepéig-végéig választani kell a… Tovább olvasom