Délmagyar logó

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 5°C | 10°C Még több cikk.

Túlélésért küzdenek a szegedi kortárs művészek

Nincs fizetőképes kereslet, alig maradtak műgyűjtők, a kortárs képzőművészeti piac összeomlott Magyarországon. Ha nem vállalnak más munkát is, a művészek – néhány külföldön is keresett sztáralkotó kivételével – a napi túlélésért küzdenek.
Művelt, gyarapodó középosztály legfeljebb a politikai szlogenekben létezik Magyarországon; az embereknek kevesebb pénzük marad műtárgyvásárlásra, mint korábban. Pedig a kortárs munkák ára a 2008-as válság óta nem követte még az inflációt sem; a művészek gyakran áron alul is hajlandók megválni alkotásaiktól, hogy bevételhez jussanak – állítják egyöntetűen a helyzetet jól ismerők.

Becsődöltek a galériák


– A kortárs képzőművészeti piac ma egyszerűen nem működik, pedig a gazdasági válságból állítólag már kezdünk kilábalni. Lehet, hogy az ingatlanpiacon ez már érezhető, de mi még nem tapasztaljuk. Nincsenek kisebb kereskedelmi galériák, amelyek nyíltak, azok néhány év alatt becsődöltek. Akik érdeklődnének a festmények, kisplasztikák iránt, azoknak nincs pénzük; akiknek van, azok pedig nem erre költik. Állami megbízásokat ma már szinte csak szobrászok kapnak köztéri alkotásokra különböző évfordulókhoz kapcsolódva – mondja Aranyi Sándor festőművész, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz-művészettörténet Tanszék korábbi vezetője. Szerinte Nyugat-Európában jobban működik a piac, de már ott sem olyan jól, mint 20 éve, és a külföldi értékesítéshez közvetítők kellenek.

Aranyi Sándor szegedi műtermében. A festőművész szerint  a kortárs képzőművészeti piac ma egyszerűen nem működik. Fotó: Schmidt Andrea
Aranyi Sándor szegedi műtermében. A festőművész szerint a kortárs képzőművészeti piac ma egyszerűen nem működik. Fotó: Schmidt Andrea

Kevesebb a pályázat


– Amikor valaki ezt a pályát választja, benne van a pakliban, hogy nem könnyen fog boldogulni, mert a művészet nagyon szubjektív dolog. A piacot túlkínálat jellemzi, a művésznek nemcsak a munkája minőségére kell ma már figyelnie, hanem saját menedzserének is kell lennie. Erre nem mindenki alkalmas. Az elmélyült alkotómunka egészen más személyiséget kíván, mint a kapcsolatépítésre, pörgésre épülő önmenedzselés – véli a Barcsay-díjas fiatal szegedi festőművész, Kántor Ágnes. – Az utóbbi években egyre kevesebb lehetőségünk van a boldogulásra itthon. A pályázati lehetőségek száma csökkent, megszűntek bizonyos ösztöndíjak. A galériák is nehéz helyzetben vannak, ezért nehéz bekerülni hozzájuk futtatott művészként. A képzőművészet elméleti hátterével is szeretek foglalkozni, ezért szívesen vállaltam tanítást az egyetemen. Így persze kevesebb időm marad a festésre, de legalább kompromisszumok nélkül azt csinálom, amit szeretnék. Érdemes külföldre pályázni, nekem a nemzetközi sikerek, pozitív visszajelzések adják azt a pluszt, ami miatt nem hagyom abba az alkotómunkát – teszi hozzá Ágnes, aki észtországi egyéni kiállítására készül.
Az utóbbi években született munkáiból január 22-én nyílik tárlata Tallinnban.

Kántor Ágnes tallini egyéni kiállítására készül. Fotó: Veréb Simon
Kántor Ágnes tallini egyéni kiállítására készül. Fotó: Veréb Simon

Szellemi kaland is


30 ezertől 3 millióig

Az 1990 óta kortárs festmények értékesítésével foglalkozó Kubinyi Galéria a Fischer Ernőnél és Vinkler Lászlónál tanult, vásárhelyi születésű Csáky Lajos festőművész Tiszai délután című 50×70 centiméteres tájképét 184 ezer forintért árulja, pályakezdő alkotók kisebb méretű olajképeit már 30-40 ezerért is meg lehet kapni. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas Gross Arnold Ősz című 10×21-es rézkarcához 94 ezerét lehet hozzájutni. A Munkácsy-díjas Tenk László 60×80-as Toszkán táj című olajképéért 580 ezret, az ugyancsak Munkácsy-díjas Galambos Tamás A szakma lázadása című fanyar iróniájú, pikáns festményéért 3 milliót kérnek.
– A képzőművészek kiváltságos, szűk rétege tud csak külföldre dolgozni. Például Fehér Lászlónak a képeit Nyugaton is jó áron el lehet adni. Itthon jóval alacsonyabbak a kortárs festmények árai, mint egy évtizeddel ezelőtt, így könnyebben, olcsóbban lehet akár jelentős alkotásokhoz is hozzájutni. Bár a műtárgyvásárlásnál fontos szempont lehet a befektetés is, elsősorban nem ez a jellemző. Az a kevés gyűjtő, aki megmaradt, inkább „szerelemből", szenvedéllyel vásárol. Kiszámíthatatlan, hogy mennyivel, de közép- és hosszú távon várhatóan jelentősen emelkedik majd a nívós műalkotások ára. Mecénásként, gyűjtőként kortárs munkákat vásárolni szellemi kaland is. Mindig benne van annak a lehetősége, hogy az idő igazolja a döntésünket, de az is előfordulhat, hogy csalódás éri az embert. A játék izgalma is inspirálja a gyűjtőket – hangsúlyozza Nátyi Róbert művészettörténész, az SZTE JGYPK rajz tanszékének helyettes vezetője.

Mostoha helyzetben


– A piac logikája szerint a világszerte tapasztalható tendenciákkal együtt a magyar műalkotások árának is folyamatosan emelkednie kellene, ehelyett a bőséges kínálat szerény kereslettel és olcsó árakkal társul. Az állami és az önkormányzati mecenatúra is jelentősen csökkent, azok a múzeumok, amelyek korábban vásárlóként jelentkeztek, egyre kevesebb műalkotást tudnak venni, a kevés magángyűjtő pedig nem tudja kitölteni a keletkezett űrt. Budapest kivételével nincs kortárs képzőművészetre szakosodott galérista. Szegeden különösen mostoha a helyzet: a kortárs művészetnek nincs lehetősége professzionális galériában megjelenni. Az a komoly polgári műgyűjtő hagyomány, amely a két világháború között még létezett Szegeden, 1945 után szinte teljesen megszűnt. Mára csak néhány olyan magángyűjtő maradt, akinek kifejezetten a kortárs művészet az érdeklődési területe. Az 1990-es évektől elsősorban a 20. század eleji magyar művészetre – az avantgárdra, a Nyolcakra, Kassákra és körére – koncentráltak a gyűjtők. Az oktatástól a múzeumpedagógián át a műkereskedelemig rengeteg dolognak meg kellene változnia ahhoz, hogy felkészültebb, szélesebb látókörű közönségből több műgyűjtő kerüljön ki – véli Nátyi Róbert.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Alsónadrágban melegítette az akkumulátort Jurkovics Milán

A 27 éves szegedi fiatalember, Jurkovics Milán második útifilmjét Izland mozgásban címmel mutatta be a Magyar Televízió. Videóval. Tovább olvasom