Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 14°C Még több cikk.

Túlépítik Szegedet

Nagy házak, sok autó, kopár utcák, nagy, ásító garázskapuk, lebetonozott udvarok. A várostervezők 200 ezres Szegedet álmodtak – zsúfolt utcák lettek belőle. A szabályokat ugyan folyamatosan módosítják, de a befektetői érdek erős, a köz pedig lassan lép. A fogyó Szegeden egyre sűrűbb a beépítettség.
A Tó utcában az épületek mellett az autók is fokozzák a zsúfoltságot. Fotó: Karnok Csaba
Egyre sűrűbben állnak a házak Szegeden, de a dolog szabályos – a város 1993-ban született hosszú távú tervei „nagy Szegedet", 200 ezres várost feltételeztek. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester szerint ez az oka a város egyre sűrűbb beépítésének. Az akkori koncepció szerint a növekedésének a belterületen belül kell helyet adni. A mostani ciklusban azonban már beavatkoztak: „visszavettek" az intenzitásból. Alsóváros, Felsőváros vagy Rókus torz utcáival azonban már nem lehet mit csinálni.

Nagy Sándor hangsúlyozta: jelenleg már nem tartják kívánatosnak azt, hogy a beépítés egyre sűrűbb legyen. A módosítások sora folytatódik. Kezdeményezte például, hogy utcára ne lehessen garázsajtót nyitni.

A laksűrűséget alapvetően meghatározza, hogy az adott terület milyen beépítési módú területként szerepel a városi szabályozásban. A városi főépítész, Sz. Fehér Éva is tudja, a beruházók arra törekszenek, hogy minél jobban kihasználják a telkeket. Hosszú távon azonban a lakók sem járnak jól a sűrű beépítéssel, és a városi polgárok is tiltakoznak. Kétfajta féket építenek be a szabályozásba: minden lakáshoz biztosítani kell a telken egy gépkocsi elhelyezését, ez korlátozza a lakásszámot.

Emellett az építési szabályzatban megadott építménymagasság korlátozza a létesíthető szintek számát. Sz. Fehér Éva elmondta: kertvárosi beépítés mellett maximum négy lakás helyezhető el egy épületben, egyébként pedig az említett gépjármű-elhelyezési kötelezettség, és az építmény magassága korlátozza a tervezőt. A főépítész emlékeztet arra, hogy még az 1999-ben született építési szabályzat is engedte a beépítés sűrítését. Újabban előtérbe került az intenzitás csökkentése: Felsővároson, Alsóvároson, Rókuson már megtették.

A beépítés sűrűsödése azonban szinte elkerülhetetlen. Kiss Lajos területi főépítész úgy látja, általános tendencia, hogy adott területen a lakásszám nő, a biológiailag aktív területek aránya csökken. Ebben a tulajdonosok üzleti érdeke játszik szerepet. – Kérdés, hogy a közösségek mennyire fogadják el ezt a jelenséget. Az egyéni és a közösségi érdeket kell összehangolni, a helyi jogszabályokba megfelelő fékeket kellene beépíteni – tette hozzá. A területi főépítész szerint ezt a helyi civil társadalomnak kell kikényszerítenie.

Figyelni kell azonban arra is, hogy a várostervezés olyan alkufolyamat, amelynek során a vállalkozások jó működését és a jó életkörülményeket egyaránt biztosítani kell. – A befektetők látják, hogy adott területen sok lakást el lehet helyezni, és elemi érdekük, hogy a gyorsabb megtérülést biztosítsák. A szabályozás pedig lassú, így elszakad a valóságos folyamatoktól, miközben a környezetterhelés minden egyes többletlakással nő – figyelmeztet Kiss Lajos. A területi főépítész azonban a beruházóval ellentétes gazdasági érdekekre is fölhívta a figyelmet: a sűrűbb beépítéssel a fajlagos lakásárak esni kezdenek, és a kisvárosiasodó kertváros presztízse csökken.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Papp Edina nem utazott Törökországba

Nem utazott Isztambulba a tavaly nyáron elrabolt és Törökországba vitt szegedi kisfiú édesanyja.… Tovább olvasom