Délmagyar logó

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 11°C | 21°C Még több cikk.

Tutanhamon szakálla csak a jéghegy csúcsa

Letörték Tutanhamon híres halotti maszkjáról a szakállt, aztán ragasztóval illesztették vissza. A kairói Egyiptomi Múzeumban történt malőrön második hete mulat a világ, pedig az eset nem egyedi. A restaurátorok szerint a hozzá nem értés és a jó szándék együtt borzasztó dolgokra képes. Tényleg tudunk vigyázni az értékeinkre?
Megsérült Tutanhamon fáraó kék-arany halotti maszkja Kairóban. Az Egyiptomi Múzeumban őrzött műtárgy mellett, a vitrinben ki kellett cserélni a világítótestet, és a múzeum dolgozója szerelés közben véletlenül meglökte a maszk szakállát, amely leesett. A malőrt megpróbálták titokban tartani, és a levált darabot epoxigyantával illesztették vissza. A ragasztó fölkenésekor az arcra is jutott valamennyi – lekapargatták, és ennek állítólag nyoma maradt.
Pedig 3300 évig bírta

A történtek miatt a múzeum büntetésből áthelyezte a harci kocsik osztályára a restaurátorok vezetőjét, és megbízták a helyreállítással Christian Eckmann német restaurátort, aki, miután vizsgálódott, január 25-én mindenkit megnyugtatott: a műtárgy nincs veszélyben, a hibát ki lehet javítani. Bár hozzátette, azt egyelőre nem tudja, hogyan fog hozzá, mert az epoxigyanta problémás anyag, nehezen oldható.

Az egyiptomi eset azért érdekes, mert amúgy Tutanhamon nem volt jelentős fáraó. Csupán azért lett híres, mert az ő sírjában, az 1922-es régészeti föltárásig több mint 3300 éven át minden épen megmaradt, nem tettek benne kárt a vandálok.

Az epoxigyanta mifelénk is kéznél szokott lenni, ez az erős ragasztók alapanyaga.

A kairói Egyiptomi Múzeumban készített felvételen a múzeum egyik dolgozója tartja a kezében Tutanhamon fáraó halotti maszkjának szakállát. Fotó: MTI/AP/Jacqueline Rodriguez
A kairói Egyiptomi Múzeumban készített felvételen a múzeum egyik dolgozója tartja a kezében Tutanhamon fáraó halotti maszkjának szakállát. Fotó: MTI/AP/Jacqueline Rodriguez

– Amikor az algyői tájházba behozott tárgyakat restauráltuk, megdolgozhattunk az olyan porcelánedényekkel, amelyek valaha összetörtek, a gazdájuk pedig, ahogy tudta, összeragasztotta őket – mondja Borbíró Márta főrestaurátor. A Móra Ferenc Múzeum munkatársának szobája olyan, mint a Miami helyszínelők laborja. Gyémántfejű fúró vési le az ópusztaszeri kútból előkerült több száz éves vaspántról a karbonátos szennyeződést, külön elszívó távolítja el a port és a vegyi anyagok páráját. A restaurátorok kémiából államvizsgáznak, tisztában vannak a szerves, szervetlen és műanyagok természetével. Injekciós tűvel nyomják bele a Feszty Árpád tanyájáról behozott mestergerenda szújárataiba a szert, amely konzervál, de a kártevő sem szereti.

Most már vigyázunk rá

A magyar Szent Korona eredetéről, sorsáról izgalmas írások, sőt éles viták olvashatók az interneten. A rendszerváltás után ötvösművészekből álló bizottság vizsgálta, és azt állapította meg, hogy nincs egységes szerkezete – mások ezt is vitatják. Mai szemmel a két elkülönülő rész összeillesztése sem volt színvonalas munka. A tetején lévő keresztet a 16. században úgy szerelték föl, hogy átfúrták a Krisztus-zománcképet. A kereszt azért ferdülhetett el, mert száz évvel később az ékszert nem megfelelően tették bele egy vasládába, és rácsukták a fedelet... Az összekötő ívek is meggörbültek, több panel eltörött. Mivel a képek szegecselése lötyögött, Ferenc József koronázása előtt Müller Lajos ékszerész ezeket cinezéssel rögzítette. Ezzel pedig „egy időzített, vegyi úton ható bombát rejtett el" – mondta egy előadásában Woth Imre koronaőr. Ez mit jelent? – A nemesfémet nem szabad cinezni: ha újból hevítik, ahogy vegyül az arannyal, összetevői által elkezdi bomlasztani, mint a sav, és az anyag szivacsosodik – ad magyarázatot Józsa Gábor szegedi ötvös, vésnök, szobrászművész.


Jézusból moncsicsi-baba

– Az epoxigyanta kemény. Sok idő telik el azzal, hogy földuzzasszuk a ragasztót, és szétszedjük a darabokat, hogy újra, szakszerűen restauráljuk az edényt – mondja Borbíró Márta. – Mi úgy dolgozunk, hogy ha már hozzányúlunk egy tárgyhoz, ne történjen olyan művelet, amely visszafordíthatatlan változást idéz elő. Az is fontos, hogy a végeredmény időt álló legyen, és ne bocsásson ki káros anyagokat. Sokan nem tudják, hogy a ragasztópisztolyhoz adott ömledékragasztók anyaga PVC, amely bomlik. Az anyag öregedése során a klór kiszabadul, és ha nedvességet kap, sósav jön létre, amely az egyik legagresszívebb anyag.


A műtárgyaknak nem csak a barbárok és a kétbalkezes emberek árthatnak. Három éve senki sem vette észre, hogy a spanyolországi Zaragoza mellett, egy templomban Elias Garcia Martinez Ecce Homo című festményét valaki a fölismerhetetlenségig átfestette. Jézus moncsicsi-babára hasonlít. Az esetre maga az elkövető hívta fel az önkormányzat figyelmét. Ő az akkor 80 esztendős Celia Gimenez volt, aki megelégelte, hogy senki sem törődik az átnedvesedett képpel, ezért ecsetet ragadott, munkához látott.

Néha csak a hőlégpisztoly segít

– A hozzá nem értés és a jó szándék találkozása megdöbbentő eredményeket produkál – mondja Bánvölgyi László szobrászművész, restaurátor. – Ezt mifelénk főként az út mellett, hidaknál álló kis Nepomuki Szent János-szobrokon lehet látni. Ezeket, függetlenül attól, milyen anyagból készültek, és milyen idősek, olykor évente, tavasszal, húsvétra készülve, talapzatukkal együtt bemeszelik, állagmegóvás céljából. Az is előfordul, hogy olajfestékkel kennek be kőszobrot, hogy védjék a nedvességtől, az ilyen réteg alatt azonban a kő elkezd pusztulni. A szentmihályi Nepomuki Szent Jánosnak színes volt a szeme: valaki egyszer befestette, mások ráfestettek, úgy, ahogyan jónak gondolták.


Márta a szegedi dóm melletti egyháztörténeti kiállításon látható Szentháromság-szobrot említi, amelyről öt átfestett réteget kellett eltávolítania. A leggyakoribb, hétköznapi „barbárság" az, amikor a régi politúros bútort, azért, mert megkopott, lekenik zománcfestékkel. Így még bírja valameddig, és jó tárgyhoz méltón túléli gazdáit és a gyermekeit. Ám ha az unoka beadja a helytörténeti gyűjteménybe, ott előbb hőlégpisztolyos kezelés, aztán szike, végül oldószer, és számtalan munkaóra kell ahhoz, hogy ismét értékes holmi legyen.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Júliustól használt lakásra is igényelhető a szocpol

A kétgyerekes családok akár 1 millió forintot is kaphatnak, aminek az is feltétele, hogy az egyik… Tovább olvasom