Délmagyar logó

2017. 11. 24. péntek - Emma 4°C | 11°C Még több cikk.

Új barlangot talált a Szegeden tanuló Csaba és Zsolt

Húsz éve nem találtak olyan szenzációs barlangot Budapesten, mint az év elején a Gellért-hegy oldalában. A felfedezés izgalmait két fiatal szegedi barlangász, Leél-Őssy Csaba és Márta Zsolt is átélte.
Lapunkban február 15-én számoltunk be arról, hogy a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat szenzációs barlangot fedezett fel Budapesten, a Gellért-hegyen. A második oldalon Leél-Őssy Csaba barlangász fotóját közöltük. Nemrég levelet kaptunk édesapjától, Leél-Őssy Szabolcstól, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docensétől, aki jelezte, a képen szereplő fiatalember Szegeden tanul, s itteni barátjával már két éve kutatnak fővárosi barlangokban. Megkerestük hát a Dugonics András Piarista Gimnázium két tanulóját.

Hófehér járatok

– Mindenkiben dolgozik a kincskeresés ösztöne. Ásol, kutatsz és olyan helyre jutsz, ahol előtted még senki sem járt. Nem tudhatod, mi vár rád, egy tízcentis rés vagy egy 75 méter hosszú, 13 méter magas terem – indokolja nem mindennapi szenvedélyét a 17 éves Márta Zsolt és a 18 éves, budapesti, Szegeden kollégista Csaba.

– Az év elején a Gellért-hegy oldalában, egy 300 millió forint értékű telken építkezés indult: egy markoló feltépett egy hasadékot, a természetvédők pedig azonnal leállíttatták a munkát, gyanítva, hogy egy barlang lehet ott. A milliomos tulajdonos nem bánta a kutatást – eleveníti fel az izgalmakat Zsolt. – Még soha nem jutottunk be sehova ilyen könnyen, általában hat-nyolc órán keresztül túrjuk az agyagot, míg elegendő nagyságú járatot találunk. Huzatot éreztünk, nem is hideget, akár 18 fokosnak is tippeltük – meséli Csaba, majd hangsúlyozza: az elmúlt húsz évben nem volt ilyen szenzációs felfedezés Budapesten, mint a Citadella-kristálybarlang: hófehér föld alatti járatvilág, levegőben lengedező gipszhajszálak, a falakon bonsai fákhoz hasonló bonyolultságú aragonitbokrok fogadják az embert a 60 méter hosszú barlangban.

236 nap a barlangban

Nyolc hónapot töltött a külvilágtól teljesen elszigetelten, a föld alatt Maurizio Montalbini olasz szociológus és barlangkutató. Csütörtökön, 236 nap után látta meg újra a napvilágot. Magányában azt tanulmányozta, hogyan képes az ember teljes elszigeteltségben, az időtől vagy a tértől teljesen függetlenül élni.

Csak a felét tárták fel


A kutatók 17 méter mélyre jutottak le, a nagyközönség viszont valószínűleg nem látogathatja majd, mert szeretnék megőrizni háborítatlanságát. Budapest alatt egyébként összesen 60-70 kilométernyi barlanghálózat lehet, ennek máig alig a felét tárták fel.

Majd talán Csaba és Zsolt: két esztendeje kutatnak együtt, komoly balesetük nem volt ugyan, de előbbi már ripityára törte az egyik ujját, Zsoltnak, vagyis „Tatának" pedig volt már egy „halálközeli élménye". – Jó egy éve a József-hegyi barlang egyik termében kutattunk. Csak a fejem látszott ki egy résből, éppen kifelé másztam. Előttem, egy lejtős részen egy lány ráült egy legalább 400 kilós lapos kőre, amely ettől megindult felém. Centikre a fejemtől állt meg – borzong még mindig az emléktől is. Nem véletlen a szabály, hogy legalább három kutatónak kell egyszerre bemennie a barlangba: ha egyikük beszorul, valaki maradhasson vele, a másik pedig indulhasson segítségért.

Átcuppanni a szűkületen

– Olyan helyre nem mész be, ahonnan nem tudnál kijönni – ismerteti a barlangászok aranyszabályát Csaba. – Kivétel, ha rád omlik a barlang. Ilyenkor bízol a többiekben: kibontják utánad. A klausztrofóbia tehát nem szerencsés ebben a szakmában, valamint jó, ha vékony az ember. Bár ismernek 120 kilós barlangászt is, ő mindig magával visz egy vizeskannát, tartalmát beönti a szűkületekbe és szabályosan „átcuppan" rajtuk.

A vizeskanna mellett nincs is túl sok védőfelszerelésük: sisak, overall, garbó. Esetleg térdvédő. Persze enni- és innivalót is visznek magukkal, hiszen egyhuzamban akár 12 órát is töltenek a barlangban. Ilyenkor teljesen elvész az időérzékük. Pedig nem árt tréningezniük, ha nagy álmukat akarják valóra váltani: részt vennének egy négynapos túrán Mexikóban, a világ legnagyobb és legszebb, 150 kilométer hosszú barlangjában, ahol 8 méteres gipszkristályok lógnak a plafonról.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gregor-emlékkoncert a zsinagógában

Gregor Józsefre emlékeznek utolsó közéleti kávéházi fellépésének egyéves évfordulóján a szegedi… Tovább olvasom