Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Új lakáskódex készül – Három törvény helyett egy lesz

A leváltott közös képviselő még két hónapig „hivatalában" maradhat ügyvivőként – egyebek mellett ilyen új szabály is szerepel a lakhatásitörvény-javaslatban. Az elmaradt közös költség miatt csak hosszú folyamat végén lehet jelzálogot tenni a tartozó lakására.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban még a múlt évben elkészült a lakáskódex, de az nem fért az országgyűlés őszi jogalkotási programjába, idén azonban várhatóan már szavaznak róla a honatyák. Megalkotását az indokolta, hogy a magyarországi négymilliós lakásállománnyal jelenleg három külön törvény foglalkozik: a társasházi, a lakásszövetkezeti, továbbá a bérlettel, eladással foglalkozó jogszabály. Az új törvényjavaslat ezt a hármat fogja egybe.

A társasházaknál a legfontosabb új szabály, hogy felettük az ügyészség látja majd el a törvényességi felügyeletet, vagyis vizsgálja a társasház működésének, a közgyűlés határozatainak jogszerűségét. Amennyiben az ügyészség jelzésére sem áll helyre a törvényes működés, akkor az ügyész a bírósághoz fordulhat. Erre azért van szükség, mert a társasházak többségében 50-100, vagy annál is több lakás található, így sokszor döcög azok jogszerű működtetése. (A lakásszövetkezetek felett eddig is és ezután is a bejegyző cégbíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletet.)

Ügyvivő közös képviselő

Gyakori probléma, hogy a társasház közös képviselőjét felmenti a közgyűlés, majd hónapokig nem választ helyette újat. Addig pedig senki nem szedi a közös költséget, és nem fizeti a közüzemi számlákat sem. Az ebből származó bonyodalmak miatt a javaslat legfeljebb két hónapig meghagyja ügyvivőnek a leváltott közös képviselőt mindaddig, amíg újat nem választ a közgyűlés.

A lakásszövetkezeti szabályok többsége a korábbi törvényben is szerepelt már: például az, hogy az elmaradt befizetések miatt csak a folyamat végén lehet jelzálogot bejegyeztetni a tartozó lakására. A sorrend az írásbeli felszólítással kezdődik, majd következik a bírósági fizetési meghagyás kibocsátása, ez utóbbi végrehajtó általi érvényesítése, és csak ezután jön a jelzálogjog bejegyzése.

A javaslat bérletre vonatkozó része továbbra is tartalmazza a magán-, valamint az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadásának feltételeit, és szélesíti a bérbeadó jogait. Így például megszűnik a rendkívüli felmondásra előírt határidő, az önkormányzati bérlakások közül pedig csak a szociális alapon bérbe adottaknál mondja ki kötelezően azt, hogy a házastárs is bérlőtárssá válik. A magántulajdonú lakás bérlője is jogosult lesz arra, hogy albérletbe adja a lakást, de csak akkor, ha ehhez a tulajdonos előzetesen és írásban hozzájárult.

Az önkormányzati bérlakások értékesítésekor fennmarad a bérlő elővásárlási joga, de a törvény mindössze annyit mond, hogy „lakott vételáron" kell eladni a lakást. Az összeg és a fizetési feltételek meghatározása már az önkormányzat dolga. A lakott vételár a gyakorlatban a piaci ár felét jelenti.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyerekdarab a nagyszínpadon: a kisfiú meg az oroszlánok

Szeged - Egyiskolányi gyerekkel néztük végig A kisfiú meg az oroszlánokat pénteken a Szegedi Nemzeti… Tovább olvasom