Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 23°C Még több cikk.

Újabb 6 évig Luxembourgban Czúcz Ottó

Jogászok, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség – ők az Európai Bíróság tagjai. A 27 bíró közül Czúcz Ottó idén zárta első 6 éves ciklusát. Amikor a Szegeden vakációzó jogtudóst mérlegkészítésre kértük, még úgy hírlett: hazahívják. A szegedi egyetemen, volt tanszékvezetői szobájában azonban már arról beszélgethettünk: az uniós Elsőfokú Bíróság magyar tagja hogyan folytatja a munkát Luxembourgban.
Európai Unió
– Reméltem, hogy időnként hazasurranhatok, és rendszeresen találkozhatok a szegedi egyetemen a hallgatókkal. De hat éve kiderült: az Európai Unió Törvényszéke bírájának munkanapjába másfajta elfoglaltság nem fér bele. Oktatói terveimet átírta az élet – sóhajt az EU egyik legfelsőbb igazságszolgáltatási szervezetének bírája, a szegedi egyetem fizetés nélküli szabadságon lévő oktatója, Czúcz Ottó. Előadói erényeit az utóbbi időben csak konferenciákon villanthatja föl. Pedagógus szerepkörét pedig akkor próbálgathatja, amikor az Európai Bíróság hozzá kerülő gyakornokaival foglalkozik. Kutatóként érdeklődése változatlan: humán témákat – szociális és biztonsági rendszereket – tesz nagyító alá.

Hétköznapjairól elárulta: fél kilenckor dolgozószobájában papírmunkával kezd, százszámra olvassa a sűrűn teleírt oldalakat. Aztán tárgyalásokon vesz részt, ott is a francia a munkanyelv, de a németet és az angolt is használja a magyar mellett. Kiemeli a 23 hivatalos nyelvű unió információáramlását segítő fordítórészleg kiváló teljesítményét. A néhány szegedit is foglalkoztató iroda jellemzéséül hozzáteszi: a bíróság költségvetésének felét elviszi a nyelvek közötti kalandozás.

– 110 ügyet fejeztem be, szorgalmas munkatársaimnak is köszönhetően – számszerűsíti 6 évét Czúcz Ottó. Uniós bíróként 3 jogi referens, 1 asszisztens és 1 titkárnő segíti a feladatot ellátni abban a testületben, ahol az ügyek átlagos átfutási ideje 2 év. Az esetek 80 százalékában 3 fős bírói tanács dönt, de a különösen bonyolult ügyekben 5 vagy 13 fős nagytanács határoz. Az utóbbi három évben a tanácselnöki szerepet is kipróbálhatta, mert a bírói testület élére választották kollégái Czúcz Ottót.
Az Európai Unió egyik legfelsőbb igazságszolgáltatási szervezetének bírája Czúcz Ottó.  Fotó: Karnok Csaba
Az Európai Unió egyik legfelsőbb igazságszolgáltatási szervezetének bírája Czúcz Ottó.
Fotó: Karnok Csaba

Az adminisztratív többletmunka mellett fejlesztési projektek eldöntésében is közreműködhetett. Ugyanis az Európa Bíróság 3 legfontosabb döntés-előkészítő fóruma közül az egyik, az infrastrukturális bizottság tagjaként 300, 70 és 270 millió eurós épületberuházások részleteiről határozott. Mindezt Czúcz Ottó folytathatja: a tagállamok kormányainak állandó képviselői, magyar javaslatra, újabb 6 évre bírónak nevezik ki Luxembourgba.

Ténybíróság

– Két általános hatáskörű és egy speciális testületből áll az Európai Bíróság. Az első közösségi igazságszolgáltatási szervezet 1952-ben alakult, az 1989-ben született Elsőfokú Bíróságot újabban – a lisszaboni szerződésben foglaltak nyomán – Európai Unió Törvényszékének nevezzük – magyarázza Czúcz Ottó, aki e legösszetettebb, így legmunkaigényesebb ügyekkel foglalkozó testület tagja. Ez az utolsó úgynevezett ténybíróság az uniós igazságszolgáltatási struktúrájában. Ennek hatáskörébe tartoznának például a tagállamoknak a Bizottsággal szembeni jogvitái. Vagy: itt kérhetnek jogorvoslatot a természetes és jogi személyek a Bizottság, illetve a Tanács versenyjoggal összefüggő – például kartell-, vagy dömpingügyekben – döntései ellen, a közösségi normákba ütköző állami támogatást érintő határozatok ellen.

Humán témák

A Csépán született Czúcz Ottót 1966-ban vették fel a szegedi József Attila Tudományegyetem Jogtudományi Karára – 1971-ben szerzett jogi doktorátust. A humán témák iránti érdeklődése jegyében 1974-ig a Munkaügyi Minisztérium munkatársa, egyetemére visszatérve pedig a munkajogi tanszék oktatója. 1989 és 1990 között a jogi kar dékánja, 1992 és 1997 között az egyetem rektorhelyettese. 1995-ben a kar munka- és szociális jogi tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjas. Vendégkutató, vendégelőadó a müncheni Max Planck Intézetben, majd a Genfi Egyetemen. Kutatási területe: a társadalombiztosítás, a nyugdíjrendszerek. Ezt gyakorlati oldalról is megvizsgálhatta: 1993–1997 között a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat tagja. 1998-tól az Alkotmánybíróság bírája. 2004-ben az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának tagjává választották, akkor lemondott alkotmánybírói és egyetemi tanári pozíciójáról.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egymást érték a dugók az iskolák körül

Szeged - Gyalog, biciklivel és villamossal gyorsabban lehetett haladni mindazoknak, akik tegnap… Tovább olvasom