Délmagyar logó

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 10°C | 24°C Még több cikk.

Újabb műemlékekkel gazdagodott Szeged

Szeged - Négy szegedi épület műemléki védettségéről határozott a szakminiszter. Ezzel a hatósági listán a város több mint százhatvan épített értéke szerepel. A régiós hivatal folytatja a kutatást, legközelebb a két körút közötti és ipari építményeket terjesztenek fel.
A Tisza Lajos körút három jellegzetes épülete lett a napokban műemlék. A közkeletű nevén kakasos – vagyis Kálvin téri református – templom Schulek Frigyes tervei alapján készült 124 éve. Tiszta téglafalai háromlevelű lóherét idéző szűk alaprajzra épültek, hogy gótikus csúcsokkal romantikus stílusban törjenek az égbe. Jellegzetes kakasa a naiv városi hagyomány szerint a reformáció idején az alsóvárosi templomot díszítette, de miután a törökök visszaadták a ferenceseknek az épületet, levették a tornyáról. Akkor adták át reformátusoknak, amikor a Kálvin téri templomukat építették. 1996-ban újították fel az épületet, orgonáját négy éve.

A Kálvin tér másik meghatározó épülete a sarkon kettényíló református palota. A Reök-palotát is tervező Magyar Ede álmodta meg eklektikus szecessziós stílusban. Kezdettől, vagyis 1912-től az egyházközség parókiája, iskolája, lakásai kaptak helyet benne. Jellegzetesek homlokzati kerámiamozaikja; egyik magvetőt, a másik termésbetakarítót ábrázol. A rendszerváltás idején renovált palotán ma a város és a református egyházközség osztozik. Az üzletek felett lelkészi hivatal, gyülekezeti termek és lakások találhatók.

Képgaléria az új műemlékekről. Fotók: Frank Yvette

A Tisza Lajos körút 109. szám alatt Márer Ármin terménykereskedő építtetett szecessziós iroda- és lakóházat. A Tóbiás László és Pick Móric által 1911-ben emelt ház játékos: egymásba folynak kupolái, szűk ablakai, csúcsos erkélyei. Meredek álboltozatai megtévesztők, le is potyognának, ha valódiak lennének. Korábbi vakolata kőfalat mímelt, az aprólékos megfigyelőre maszkok, bagolyszemek fintorognak. Felújításig az orvoskar könyvtára volt, most a kar dékáni hivatala kapott helyet benne. Diczfalusy Egon orvosprofesszor hagyatéka és inka-maja gyűjteménye, valamint a földszinti Szent-Györgyi Albert emlékszoba látogatható. Az alagsorban a hallgatói önkormányzat rendezkedik be, a ház másik felében kari foglalkozás-egészségügyi rendelő van.

A tavaly műemlékké emelt zsinagógával egy időben 1902-re készült el a zsidó hitközség székháza a Gutenberg utca 20-ban. Építője is ugyanaz, Baumhorn Lipót. Vakolt homlokzatát téglaburkolatú elemek teszik változatos eklektikus, mór és szecessziós stílusúvá. Székháznak épült, benne alakították ki a hitközség dísztermét, oktatótermét és könyvtárát. Télvíz idején – mivel a szomszédos zsinagóga nem fűthető – itt tartják az istentiszteletet. Az ötvenes években szeretetotthont és kóser konyhát is kialakítottak benne. Tavaly akadálymentesítették a házat, megújult a tető, most a külső és belső homlokzat felújítására pályáznak.

A szentesi PMK. Fotó: Tésik Attila

Hódmezővásárhelyen, Szentesen

A minap hírül adtuk, hogy Hiller István miniszter a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal javaslata nyomán két vásárhelyi és egy szentesi épületről is döntött. Műemlékké nyilvánította a hódmezővásárhelyi Petőfi Sándor Művelődési Központot és a tanyai iskolát, valamint Szentesen a Zsoldos-féle téglagyárat. A Petőfi Művelődési Központ ugyan csak 1951 óta áll, de jelentős művészettörténeti értékkel bír. A szentesi téglagyár pedig a város ipartörténete szempontjából jelentős épület, kéményének a szakértők szerint nincs párja az országban.

Százhatvanas lista

Százegy építészeti értéket nyilvánított műemlékké Hiller István miniszter a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal javaslata és a régiós hatóságok tudományos dokumentációja alapján. Ezzel Szegeden 160 fölé, országszerte közel 12 ezerre nőtt a műemlékállomány. A törvény a rendeltetésszerűen összetartozó épületegyüttest védi, amely az ország múltja, a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő. A Tisza Lajos körúton belüli belvárost területi védelem is őrzi, ott további félezer épületet felügyel a műemléki hatóság. Mátyus Zoltánné, a hivatal megyei irodavezetője elmondta, a nyolc éve felterjesztett lista végére értek. A kutatás azonban nem áll meg; a két körút közötti terület és az ipari épületek következnek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fejlesztések: szükség van-e ennyi fürdőre?

Szeged - Szegeden hatmilliárd forintos beruházásban épül fel az elkövetkező másfél év során az Aqualand, az élmény- és gyógyfürdő, miközben a többi Csongrád megyei városban is milliárdokat, de minimum százmilliókat ölnének fürdőfejlesztésbe. Tovább olvasom