Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Újabban egyre kevesebb vevő érkezik Szerbiából

Csongrád megyében évente mintegy száz ingatlan kerül külföldi magánszemélyek tulajdonába. A határon túli vevők főleg magánházat vagy lakást, közülük a németek szinte kizárólag tanyát keresnek.
Az elmúlt években meglepően alakult a külföldiek ingatlanszerzése Magyarországon, azon belül Csongrád megyében – derül ki az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium adataiból. Csongrád megye azért is érdekes, mert sokan, elsősorban a szakemberek, arra számítottak, hogy a délszláv válság negatív hatásai, Szerbia-Montenegró gazdasági helyzetének romlása, az ottani emberek folyamatosan csökkenő életszínvonala miatt rengetegen hagyják el az országot (Vajdaságot) és telepednek le az uniós állampolgársággal is kecsegtető Magyarországon.

Államilag ellenőrzött a vásárlás

A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal hatósági főosztály vezetője szerint az adatok ezt nem támasztják alá. Gömöri Katalin mielőtt erre részletesebben is kitért volna hangsúlyozta: a külföldiek ingatlanvásárlása államilag ellenőrzött. A közigazgatási hivatalok engedélye, hozzájárulása hiányában külföldi állampolgár nem szerezhet tulajdont magyarországi ingatlan felett. (Az EU-csatlakozás óta erre is van kivétel.)

Az „állami kontroll" egyébként azért szükséges, mert a föld a nemzeti vagyon része, és az sem elhanyagolható szempont, hogy egy-egy ingatlan tulajdonosváltása sérthet köz- vagy önkormányzati érdekeket is.

Egy hónap az átlag

A külföldiek ingatlanszerzésében a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal átlagosan 30 napon belül meghozza a határozatot – tudtuk meg a főosztályvezetőtől. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ez az alig egy hónap azért is figyelemreméltóan rövid, mert mielőtt a hivatal áldását adná a határon túlról érkező vevőnek, be kell szereznie az adott település polgármesterének hozzájáruló nyilatkozatát, hogy az eladás – mint arra fentebb már utaltunk –, nem sért-e önkormányzati érdeket. Sőt a legutóbbi szabálymódosítás óta sokszor a földhivatalt is meg kell keresnie a vásárlónak a hiteles tulajdoni lap beszerzése céljából.

Ez alól kizárólag az a valamelyik uniós országból érkező magánszemély kaphat felmentést, aki az adásvételi szerződés megkötésekor a földhivatalban nyilatkozik, hogy a megvásárlandó ingatlant elsődleges lakóhelynek vásárolja és használja. Ilyen esetben a külföldi vevőt semmi sem különbözteti meg a magyar állampolgároktól.

A másodlagos lakóhely vételéhez már az uniós polgároknak is be kell szerezniük a közigazgatási hivatal hozzájárulását, amit egyébként gyakorlatilag szinte mindenki megkap.

A megyében főleg németek és románok a vevők

Visszatérve Csongrád megyéhez: az elmúlt tíz év adataiból kiderül, hogy a térségben évente mintegy száz ingatlan kerül(t) külföldi magánszemély tulajdonába. Kétharmadukat szerb, román és német állampolgárok vásárolták meg, de míg a németek és a románok vásárlókedve nem csökkent, addig a szerbeké jelentősen visszaesett. Tavaly mindössze négy szerb állampolgár vásárolt a megyében ingatlant, feleannyi, mint amerikai. Még az olaszok és az osztrákok is több házat, tanyát vettek tavaly, mint a szerbek. A különben hivatal nem tartja nyilván, hogy a különböző országokból érkezett vevők milyen nemzetiségűek.

A lakás és a ház kelendő

ömöri Katalin azt is elmondta, hogy Csongrád megyében a külföldi magánszemélyek által megvásárolt ingatlanok többsége lakóház vagy lakás. A németek szinte kizárólag tanyákba fektették pénzüket, főleg Ásotthalom és Ruzsa környékén.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elkelt a Szent István tér legrosszabb állapotú háza

Százhuszonhatmillió forintért vásárolta meg egy budapesti cég a Szent István és a Szent Mihály utca… Tovább olvasom