Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Újkőkori bemutatóhelyet javasolnak Gyálarétre

A gyálarétiek gondos tájépítészettel megformált újkőkori bemutatótér fejlesztését javasolják. Trogmayer Ottó régész volt a vendégük.
Trogmayer Ottó régész (jobbról) a gyálaréti egyesület megbeszélésén. Fotó: Gyenes Kálmán
Szabó László vízmérnök, Fekete Zoltán építész, Bozsik Katalin szerkesztő és Trogmayer Ottó régész a megbeszélésen. Fotó: Gyenes Kálmán

Máshol az újkőkori leletek helyszíneiből turisztikai látványosság lesz. Gyálarét környékén nemcsak újkőköri településnyomok vannak, de itt került elő a magyarországi legrégebbi ép termékenységi szobor is.

Gyálaréti értelmiségiek azt javasolják, hogy a városrész határában feltárt majdnem 8000 éves településnyomokból és tárgyakból tájépítészeti szakértelemmel rekonstruáljanak egy újkőkori lakókörnyezetet. A kezdeményezés megbeszélésének Trogmayer Ottó régész, nyugalmazott egyetemi tanár és múzeumigazgató volt a vendége.

A Tisza-szabályozás előtt Gyálaréthez tartozó Lúdvár nevű részen találta meg Trogmayer Ottó az 1970-es években azt az újkőkori termékenységi szobrocskát, amely a mostani Magyarország területén előkerült legrégebbi művészi ábrázolás ma. A neves régész már korábban is támogatta, hogy a Lúdvári Vénusz másából készüljön szobor a környéken. Gyálarét közelében két újkőkori lelőhelyen is dolgoztak régészek, az egyik a lúdvári, a másik pedig az a Szilágyi-major, ahová a helyiek az kőkori „skanzent" szeretnék létrehozni. Gyálaréttől Deszkig a kor falvainak számos nyomát találták meg a régészek, akik közül Trogmayer Ottó Paluch Tibor szegedi régész munkáját emelte ki.

Trogmayer Ottó
Trogmayer Ottó
A Lúdvári Vénusz szobrocskájáról Trogmayer Ottó korábbi interjújában beszélt portálunknak.  A környéken a korabeli termékenységi istenszobrocskákból sok töredéket találtak, de ez volt az egyetlen, amely viszonylagos épségben került elő. Készítői a Kőrös-kultúrához tartozak, amelynek kiterjedése keleten a román Prut folyóig, délen a dél-bulgáriai Rodope hegységig, nyugaton a Balaton-felvidékig nyúlt. A lúdvárihoz hasonló szobrocska töredékben a bácskai Hódság településen került elő, ahol ma a falu központjában ennek szobra is van.

A gyálaréti szoborra még nincsenek tervek, de Lapis András szegedi szobrászművész érdeklődik a téma iránt. Trogmayer Ottó úgy véli, az eredetileg 16 centiméteres szobor másának legalább 1,6 méteresnek kell lennie, és legjobb, ha valamilyen időtálló korszerű anyagból készül, így nem fenyegeti, hogy ellopják, mint a fémszobrokat, és nem lesz drága a faragása. Trogmayer Ottó abban is előrelátó, hogy a szobor és az újkőkori bemutatótér helyszínét nem célszerű pontosan az ásatások helyén megválasztani, mivel akkor a rablóásatók nekiállnának kincset keresni ott.

Trogmayer Ottó egyetért azzal, hogy a szobor és az újkőkori bemutatótér számára tájba illő környezet kell, amely egyúttal a Gyálarétre remélt turisztikai fejlesztésekhez is igazodik.

A megbeszélésen kiderült, a Gyálaréti Civil Összefogás Közhasznú Egyesület is bevette céljai közé a gyálaréti értelmiségiek által javasolt újkőkori bemutatóhelyet.

Az egyesület pontokba foglalja az önkormányzat számára mindazokat a fejlesztéseket, amelyek megfelelnének a falusias, pihenni vágyókat vonzó Gyálarét céljainak. A listában szerepel a már tervvel rendelkező kerékpárút, valamint a Tisza holtági „fekete víz" rehabilitálása is.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Diótörő a gyermekklinikán

Farsangi játékot szervezett beteg kisgyerekeknek a Szegedi Kortárs Balett. Tovább olvasom