Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Újra a hódok hazája lesz Körtvélyes

Visszatelepítik a hódokat a körtvélyesi holtágba. A Csaj-tónál a Kárpát-medence legnagyobb gémtelepe jött létre. Pusztaszer közelében negyven bivallyal legeltetik le a túlszaporodott gyékényt: újra elfoglalhatja helyét az eredeti növényzet. Hírek – Csongrád megye jubiláló tájvédelmi körzeteiről.

A közelgő daruvonulásra terített asztal fogadja a madarakat a Csongrád megyei tájvédelmi körzetekben. Fotó: DM/DV
A nemzeti parkok egyik fő feladata az élőhelyek megőrzése, illetve rekonstrukciója. Így őrzik a terület élővilágát. Még egykor itt honos, de kipusztult élőlények újrahonosítása is szóba kerülhet.

Iszapkotrás a jövőért

Somodi István, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságon belül működő Mártélyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi tájegységvezetője mondja: a WWF Magyarország természetvédelmi szervezet hódokat telepít a Hódmezővásárhely környéki körtvélyesi holtágba. A hód – Európa legnagyobb rágcsálója – egykor honos volt itt, de az egész országból régen kipusztult. A WWF Magyarország az utóbbi években sikerrel kezdte meg újrahonosítását több helyen is. Mint köztudott, a Duna mentén a Gemenci-erdő egyik fő turistavonzó látványosságává is a hódok váltak.

Azt, hogy a körtvélyesi holtág hosszú távon is otthont nyújthasson a Tisza-hullámtér jellegzetes élőlényeinek, iszapkotrással segítik elő – éppúgy, mint ahogyan a közeli mártélyi holtágon is történt a közelmúltban. Negyvenezer köbméter iszapot távolítanak el a folyamatosan töltődő holtágból, így félszáz évvel tovább marad fönn vizes élőhelyként – ismerteti a helyzetet a szakember. A tájvédelmi körzet a napokban ünnepelte fönnállása 35. évfordulóját, ebből az alkalomból beszélgettünk.

A kardoskúti Fehér-tó napja

Kitárja a kapuit a látogatók előtt ma az egyébként szigorúan védett kardoskúti Fehér-tó, a VII. Fehértó-nap alkalmából. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatósága reggel 9-től délután 4-ig biztosít programokat az érdeklődőknek Kardoskút-Pusztaközpontban – tudtuk meg Domokos Andreától, a nemzeti park munkatársától. Megfigyelőtoronyból madárritkaságokat láthatnak, melyeket szakember ismertet előttük, a közelben szemügyre vehetik a génbankként is működő nemzeti park szürkemarhagulyáját, illetve racka- és cigájanyáját. A gyerekek egész nap kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. A terület Csongrád és Békés megye határán található, Szegedről a Hódmezővásárhely–Erzsébet útvonalon keresztül közelíthető meg legkönnyebben.

A legnagyobb gémtelep


A szintén a nemzeti parkhoz tartozó Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben – amely pedig harmincéves lett– több, kiemelkedően sikeres élőhely-rehabilitációs program is történt. Tajti László természetvédelmi őrszolgálat-vezetőtől tudjuk: a Tömörkényhez közeli Csaj-tó egyik nagy, 130 hektáros egységén sekély vizű, mocsaras vízimadár-élőhelyet hoztak létre – így alakult ki itt a Kárpát-medence legnagyobb gémtelepe. Több száz pár különböző gém, kócsag fészkel a területen. Kitűnő terület jött létre a fokozottan védett szerecsensirály számára is: az országban négyszáz pár fészkel belőle, s ebből kétszáz párnak a Csaj-tó ad helyet.

A pusztaszer-vesszősszéki élőhely-rekonstrukció is siker. Az itteni szikes tó mellett egykor kacsanevelő telep létesült, a vízbe rengeteg tápanyag jutott – és a területet ellepte a gyékényes. A félszáz hektáros gyékényállományt negyven bivaly segítségével ritkítja a tájvédelmi körzet, visszaállítva az eredeti, ritkaságszámba menő, sziki jelleget.

Kukorica a darvaknak

Daru-táplálkozóhelyet is kialakítottak a szakemberek: 25 hektáron évről évre kimondottan részükre vetett kukorica biztosít táplálékot az őszönként érkező, sokezres darucsapatoknak. A madarak megfelelő táplálékhoz jutva nem a környékbeli gazdák gabonavetéseit látogatják.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Máig adtak haladékot a háziorvosok

Az Országos Mentőszolgálat ígérete szerint a hét végéig kifizetik a szegedi háziorvosok elmaradt… Tovább olvasom