Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Újra Nő a múltból - a szegedi színházban

Szeged - A Szegedi Nemzeti Színház műsorán ismét megjelenik Roland Schimmelpfennig nagy sikerű darabja, ennek kapcsán kérdeztük Bodolay Gézát, a darab rendezőjét.
– A budapesti Színházi Találkozó sikere után még itthon is láthatja a közönség három alkalommal, október 2-án, 9-én és 10-én a művet. Gidró Kati ugyanakkor jól láthatóan gyermeket vár. Mennyiben befolyásolja ez az előadást?

– A vendégjáték kapcsán több nézőnk azt hitte, hogy színházi ötlet okán játszik Tina áldott állapotban, s igencsak elcsodálkoztak, hallván, hogy valóban ez a helyzet. A darabban szereplő ifjú pár: Andreas és Tina éppen különválni készül, Andreas családja a tengerentúlra utazna, ha nem érkezne meg a NŐ A MÚLTBÓL – Szabó Gabi. Az előadás így, hogy Tinát várandósan látjuk, újabb fordulatot nyer, hiszen nemcsak az apák egykori bűne ismétlődik újra a szemünk előtt, hanem a harmadik generáció esélye is itt kísért immár, láthatóan. Gondolom, ezért is hitték sokan, hogy rendezői „koncepció".

Gidró Katalin a Nő a múltból egyik jelenetében.
Gidró Katalin a Nő a múltból egyik jelenetében.

– Az élethelyzet okozta változás miképpen jelenik meg az előadásban? Sok mindent kellett átalakítani?


– Semmilyen fontos motívum nem változik: Tina nem ugrándozik az elején, és Andreas költői festőmonológja alatt a modell immár nem annyira Vénuszra, mint az angyali üdvözletre emlékeztet, de ez nyilván éppúgy lehet a festészet tárgya. A feszültség talán még komolyabb így, és Andreas tragikai vétsége kétségtelenül súlyosabbá válik, ahogy a szülők nemtörődömsége is.

– Schimmelpfennig első magyarországi fordítójaként négy itthoni bemutatót jegyzett, a Nő a múltból viszont egy korábbról már ismert előadás szegedi bemutatója. Nem volt elég új darabja a szerzőnek?

– De igen, viszont társulatunkban épp ennek a kiosztása volt a legkézenfekvőbb, engem pedig izgatott a lehetőség, hogy a hat évvel ezelőtti másik rendezésnél érvényesebbet mutathassunk. A közönséget szerencsére alapvetően nem ilyen megfontolások, hanem a történet izgalma, iróniája és váratlansága köti le.

– Sokat változtatott a szerző előírásain, illetve a fordításon?

– Csak a fordítás félreértéseit igazítottuk a magyar nyelv szabályaihoz, a szerző kompozíciója szinte kottaként működik, és az előadás éppen ezt hangsúlyozza, mint az operában. A zenéket persze itt magunk választhattuk – ez valódi különbség, de Schimmelpfenniget „vezényelni" igen szórakoztató játék.

– Mi lesz a dráma tagozatnál a folytatás?

– Többek között a mostani címszereplő az egyik oka, hogy ismét előveszem legkedvesebben visszatérő művünket, Katona József Bánk bánját, tavasszal. 1968 óta nem játszották Szegeden. Szabó Gabit Gertrudis szerepében láthatjuk majd, az évad amúgy a terveknek megfelelően, szépen halad.
(X)

Olvasóink írták

  • 1. paprikáskrumpli 2012. október 03. 09:52
    „Tegnap láttam és kifejezetten nem tetszett. Az első fele még nagyon vicces volt, aztán már unatkoztam. Megbotránkoztatónak találtam, hogy az ifjú művész úr nemi szervét is szabadon hagyva teljesen pucéran állt ki a színpadra.
    Számomra a kismama sem adott új jelentést a történetnek, sőt aki nem tudja hogy nem kitömött hassal állt a színpadra Gidró Katalin, az talán nem is érti hogy mi a jelentősége.

    A színészek jól játszottak, nekem Szabó Gabi tetszett a legjobban.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy ház a Gránit soron

Gránit sornak hívhatják október elsejétől Szentmihályon a Márvány utcába vezető földutat - a 100 méteres soron jelenleg csak egy ház áll. Tovább olvasom