Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Újratemetik a Székely himnusz zeneszerzőjét

Szeged - Kiemelt sírhelyen temetik újra a székely himnusz zeneszerzőjének, Mihalik Kálmánnak a földi maradványait a szegedi Belvárosi temetőben. Tífuszban halt meg, sírja sokáig jeltelen volt. 1990-ben mutatta meg a nyughelyet Gál Imre fafaragónak egy idős asszony, aki a titkot csaknem hetven éven át őrizte.
Mihalik Kálmán (1896–1922) orvos, zeneszerző Kolozsvárott járt középiskolába és egyetemre. Harcolt az első világháborúban, majd az egyetemmel Budapestre, aztán Szegedre került. Kutatóorvosként dolgozott, és csak 26 éves volt, amikor tífuszban meghalt. Egy évvel halála előtt írta Csanády György (1895–1952) költő, hírlapíró, szerkesztő szövegére a zenét. A dalt először 1922-ben énekelték a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének közgyűlésén. Úgy vált népszerűvé, az erdélyi magyarság második himnuszává, hogy szinte mindig tiltották, Romániában büntették is éneklését.

A régi sírt Gál Imre gondozta, az újra is ő faragja a kopjafát. Fotó: Schmidt Andrea
A régi sírt Gál Imre gondozta, az újra is ő faragja a kopjafát. Fotó: Schmidt Andrea


A szocializmus idején csak kisebb közösségek rendezvényein, családi eseményeken hangozhatott el, mégis a folklór része lett, különböző zene- és szövegváltozatai születtek. Három éve a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés résztvevői a Székelyföld hivatalos himnuszává nyilvánították. Nálunk a rendszerváltás után vált szélesebb körben ismertté, legutóbb pedig azáltal, hogy Áder János köztársasági elnök beiktatásakor is elhangzott a parlamentben, és vita támadt a sajtóban arról, jó volt-e ez így, hiszen a kiadott programban nem szerepelt.

A zeneszerző sírja évtizedekig jeltelen volt, különös körülmények között vált ismertté.

– Amikor 1990-ben átköltöztünk Magyarországra, Szegedre, az MDF régi, Római körúti székházában csütörtökönként találkoztunk mi, az erdélyi kör tagjai – meséli Gál Imre fafaragó, a kör elnöke. – Egyszer egy ilyen alkalomra érkeztem, és a lépcsőn fölfelé igyekvő néninek megfogtam a karját, hogy segítsek fellépni. Megkérdezte, székely vagyok-e, és amikor hallotta, hogy igen, azt mondta, akkor nem is megy tovább, velem osztja meg élete titkát. Meglepődtem, nem tudtam, miről lehet szó. Elmesélte, 17 éves korában ott volt a székely himnusz zeneszerzőjének temetésén, és meg tudja mutatni, hol a sír. Egyébként zárkózott volt, csak a keresztnevét árulta el, azt sem mondta meg, milyen kapcsolatban volt Mihalik Kálmánnal. Lakásának címét sem tudhattam: megbeszéltük, a Dugonics téren találkozunk másnap, én kiviszem a temetőbe Mária nénit, és vissza is hozom; így mondta: „mert egyelőre nem akarok ott maradni". Kivittem, ő elkalauzolt arra a helyre, ahol akkor hulladékot tároltak, egymásra dobált koszorúk, száraz virágok alatt volt a nyughely. Egy év múlva meghalt a néni, én pedig sokáig jártam a temető gondnokságára, hogy hivatalosan is kiderüljön, hol a sír. Végül segítettek: a 228-as parcella az, a néni tényleg majdnem pontosan tudta a helyet. Mi, a családommal kitakarítottuk, rendbe hoztuk, és halottak napján mindig megemlékeztünk ott is.

Az emlékhely gondozásában a Mihalik Kálmán Alapítványt és a kört egyre többen támogatják, így a megyei önkormányzat is. Abban pedig, hogy most méltóbb, központi helyre kerülhetnek a zeneszerző maradványai, a Testamentum Kft. segített. Mihalik Kálmánnak jövő kedden kiemelt sírhelyet avatnak a szegedi Belvárosi temetőben. Emlékbeszédet mond Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős miniszter, a sírt Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök szenteli be.

Olvasóink írták

  • 15. zx001 2012. május 23. 07:45
    „Szertném megkérdezni a t. balodali (vörös) társaságot, hogy a romboláson
    kívül még mit tudnak felmutatni az elmúlt 100 évb?l.”
  • 14. vuk 2012. május 21. 14:08
    „Meg mindig nem ertem, hogy mi a feneert kell ujratemetni mindenkit, huszonharmadjara...
    "De most aztan jo melyre!" (Hofi)”
  • 13. macusnéni 2012. május 21. 06:22
    „Legalább a cikk író ki is írta volna,hogy hány órakor lesz az újra temetés.Az ott élő emberek már a 70-s években is énekelték egy Kolozsvár meletti kis faluban.Én akkor halottam életemben először. Kérdezték,hogy én nem ismerem? Az biztos a mai helyzetben pedálozni kell a külföldön élő magyaroknak ,hogy küldjék a borítékokat a választáshoz,mert az itthon élők nem fognak szavazni rájuk .Nem lesz meg a 2/3-d.”
  • 12. Egyolvasó 2012. május 21. 05:35
    „Van itt pénz ebben az országban, ne is sírjon senki, hogy gazdasági válság van. A gyerekek pedig had éhezzenek, és a gyermekmentőknek sincs szükségük pénzre. Inkább ilyen és ehhez hasonló közösség építésre dobjunk ki több milliót.”
  • 11. SP 2012. május 20. 21:01
    „Lehet egy zenemű
    mestermű, szűk csoportnak íródott, és soha nem lesz sláger, elfelejtik.

    Lehet egy zenemű
    középszerű, átlagembernek íródott, és sláger, mi több, himnusz lesz belőle, tömegekből vált ki mély érzelmeket.”
  • 10. pirosmedence 2012. május 20. 15:47
    „Vannak jó és rossz himnuszok. A székely himnusz finoman szólva is a leggyengébbek közül való: zeneileg nulla, hallatszik, hogy nem "szakember " munkája, a szöveg meg - azt inkább ne forszírozzuk. Ezt leszámítva: teljesen nyilvánvaló a dolog politikai síkra történő terelése: újabb alkalom a fidesz-kdnp melldöngetésére, összeborulás, sírás-rívás lesz bőven, na meg Semjén Zsoltika a sok eszével! Gondolom, jönnek sokan "erdélyi testvérink" is, lehet gyúrni a következő választásra!!!! Meg egyáltalán: mi a francnak ez nekünk pl. Áder beiktatásán? Sokaknak régóta csípi a szemét, ennek ellenére szerintem nem sokára (szeptembertől?) pl. kötelező lesz, mint a pártállamban az Internacionálé meg a szovjet himnusz - az a gyerek, amelyik nem tudja elénekelni, megbukik! A név mindent elárul: székely himnusz, akkor énekeljék a szülőföldjükön a székelyek!”
  • 9. öregvegyész 2012. május 20. 14:31
    „Egy kis kiegészítés.
    A kolozsvári egyetem évkönyvei alapján
    Mihalik Kálmán
    Stül: Oravicaháza (Krassó-Szöréy vm. 1896 febr 21, magyar R.Kat
    Végzett: Kolozsvári Unitárius Gimnázium 1915
    Apja Mihalik Lajos. Állami Tanítóképző Intézeti tanár, Kolozsvár.
    Tanulmányok: Kolozsvári Egyetem 1915-1919 ( 4 félév)
    Ha ezeket az adatokat összevetik a Wikipediával ,akkor azt hiszem Reinbold Béla mint az intézeti igazfatója igencsak a családi bizalom alapján alkalmazta és valószínűleg a gyakorlatlansága miatt következett be a tragikus balesete, bár akkor a frontszolgalatokat is beszámították.
    De ez semmit nem von le zeneszerzői értékéből, csak professzorának felejőtlenségét hangsúlyozza az adott viszonyok között. Aztán néhány év után ő is meghalt.”
  • 8. öregvegyész 2012. május 20. 13:41
    „Nem értem,se a cikket,se az újratemetést.A kápolnával szemben a városi előkelőségek között, valószínűleg tragikus halála miatt adományozott helyen mindig ott volt. Tessék megnézni kiknek a sírjai vannak körülötte. Azt is megértettem, hogy valakik idővel érzelmi okokból egy kopjafát is állítottak a sírra. De miért kellene újratemetni, Meg: Ki találta ki ezt a Mari nénis mesét hozzá? Hozzátennék még valamit,:Tessék megnézni Mihalik Kálmán arcképét a net-en.”
  • 7. achilleus 2012. május 20. 12:57
    „Párhuzamos életrajzok:

    Claude Joseph Rouget de Lisle (Lons-le-Saunier, 1760. május 10. - Choisy-le-Roi 1836. június 26.) Ő költötte és komponálta a Franciaország himnuszát 1792. április 25-e éjjelén, de ezt akkor még sem ő, sem mások nem tudták. Egy összejövetelen az akkori strasbourgi polgármester (Philippe-Frédéric de Dietrich) kérte fel, (...)l, hogy írjon egy indulót a Rajna irányában hadba vonuló francia csapatoknak (Chant de guerre pour l´armée du Rhin). Rouget másnap hajnalra készen volt a remekművel és sem előtte sem utána hasonló nagyságrendű mű nem került ki kezei közül. A dal kézről kézre járt, de hónapok teltek el, míg egy Marseille-ből induló önkéntes csapat felfedezte a dallam erejét és lendületét. Mire Párizsba ért, már teli tüdőből énekelte a néhány századnyi katona (...). Már 1795-ben nemzeti himnusszá nyilvánították, később azonban többször is betiltották (pl. Napóleon), mígnem 1879-ben véglegesült. ... Rouget de Lisle 1836-ban, ismeretlenül hunyt el Choisy-le-Roi-ban. - http://hu.wikipedia.org/wiki/Claude_Joseph_Rouget_de_Lisle”
  • 6. SP 2012. május 20. 11:14
    „Székely himnusz több mint 1 zene.
    Himnusz.
    Imádság.
    Nem véletlen tiltották be.
    A "revizionizmus forradalmi dala"
    adott szituációban nagyobb erejű lehet, mint a kormányzó 6alma.

    Jelentéktelen
    dolgozattal pl. köztársasági elnököt lehet elmozdítani.”
  • 5. smalltown 2012. május 20. 01:16
    „ebben az orszagban mindenki megorult?????”
  • 4. kvikszot 2012. május 19. 22:43
    „SP:
    Nyugi. Tudja mindenki, mi a különbség a Kormányzó és egy zeneszerző között.”
  • 3. SP 2012. május 19. 22:19
    „Remélem a VERES festéköntögetők nyugiban maradnak.”
  • 2. bigroy 2012. május 19. 21:52
    „Nemcsak Romániában hanem sajnos anno az átkosban is idehaza Magyarországon is tiltva volt ez a felemelő himnusz...anno 1981-ben eme dal énekléséért a hatalmon lévő rendszert védelmező rendőrség tagjai írtozatosan elvertek engem meg pár barátomat az Alsóvárosi Tóth vendéglőben:::”
  • 1. SP 2012. május 19. 21:22
    „Szegedi Belvárosi temetőben
    a II. őrzött kapu mellett van pillanatnyilag a sírhely.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szent-Györgyi Albert helyei

Az MR1 népszerű műsorsorozatának riportere, Farkas Erika tegnap azokon a helyeken sétált, amelyeken egykor Szent-Györgyi. Tovább olvasom