Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Uniós pénzből mentették meg a 48-as ereklyéket

Szeged - Ahogy ma a Terror Háza vagy az Emlékpont, a maga korában az aradi ereklyemúzeum számított a legmodernebb történelmi kiállításnak. Civil összefogás hozta létre, a Ceausescu- érában vizes pincébe száműzték – most zömmel uniós pénzből mentették meg és állítják ki kincseit Szegeden.
Ez olyan gondosan katalogizált tárgy- és iratgyűjtemény volt, hogy a két világháború között példaként állították a román muzeológusok elé. Létrejötte pedig azért izgalmas, mert rávilágít arra, mi mindent tudtak elérni az egyesületek a dualizmus kori Magyarországon – mutat rá Zakar Péter történész, a megyei közgyűlés alelnöke, a projekt kezdeményezője. – Az aradi Kölcsey Egyesület 1881-ben alakult, tagjai az aradi gazdasági, politikai elit képviselői, ellenzékestül, kormánypártostul. Jellemzően szabadkőművesek, akik a magyar közművelődés ügyét szolgálták. Előadásokat, ünnepségeket szerveztek, ingyen tanították írni-olvasni az aradi laktanya katonáit, könyveket adtak ki, létrehozták a filharmóniai társaságot, régészeti ásatásokat vezettek, szakértelemmel – sorolja Zakar. Abban az időben – 1875-től 1901-ig – Salacz Gyula korábbi 48-as nemzetőr és honvéd hadnagy volt a város polgármestere, vezetése alatt kezdett kialakulni a modern aradi városkép. A Kölcsey Egyesület előbb megyei múzeumot akart létrehozni, 1886-ban Márki Sándor tag javasolta a szabadságharcos emlékmúzeum megalapítását, az elnök, Varjassy Árpád építész pedig társadalmi kezdeményezést indított. Felhívásaikra közel 4000 emléktárgy és komoly iratanyag gyűlt össze a hozzátartozóktól, aradiaktól. Melléjük állt a kor híres festője, Zichy Mihály két képpel, amelyeket sokszorosítani lehetett, megteremtették az anyagi hátteret is. 1892. október 6-án ideiglenesen, majd 1893. március 15-én végleg megnyílt a múzeum a színházi bérpalota második emeletén. Kossuth Lajos ugyan azt üzente, hogy egy ilyen múzeumnak Budapesten lenne a helye, a város sajátos szerepe a szabadságharcban és a Szabadság-szobor 1890-es felavatása után viszont nyilvánvalóvá vált: ennél jobb helyen nem lehetne. Az állam is segített, méltó helyre, az 1913-ra megépített kultúrpalotába költöztette a Szabadságharci Emléktárgyak Országos Múzeumát.

Damjanich-ereklyék: a mankója és a tábori széke is látható a szegedi múzeumban. Fotó: Schmidt Andrea
Damjanich-ereklyék: a mankója és a tábori széke is látható a szegedi múzeumban.
Fotó: Schmidt Andrea

A háború idején bezárták, de az impériumváltást jó állapotban vészelte át, bővítették a harcok román résztvevőinek emléktárgyaival. Az igazi fordulat a Ceausescu-érában következett: a gyűjtemény egy dohos, vizes pincébe került, a szövetek, papírok pusztulni kezdtek. 1989 után szegedi muzeológusok első lelkesedésükben elhoztak bemutatni egy gazdag válogatást, de az anyag visszakerült az aradi pincébe. Többször megkísérelték, hogy uniós együttműködéssel kihozzák onnan, végül 2007-ben Csongrád megyei képviselői indítvány nyomán és az új aradi múzeumigazgató, a szász származású Peter Hügel segítségével végül sikerült felmérni a gyűjteményt, restaurálni a még menthető 3500 darabot, katalógust készíteni és bemutatni. A munka 200 ezer euróba került, ebből 170 ezer euró uniós támogatás, a többi a két állam pénze fele-fele arányban.

– Így a szegedi múzeumban március 4-éig, később pedig a budapesti Hadtörténeti Múzeumban látható többek között Damjanich kardja, Görgey pisztolykészlete, jó néhány korabeli kép, köztük portrék, amelyeket egy várfogságra ítélt nemzetőr tiszt, Rákóczi-Parcsetics Hugó festett társairól – mondja Zakar. – Jóval az után, hogy a kivégzések lezajlottak, az aradi várfogságra ítélt honvédtisztek olvashattak, kertészkedhettek, sőt egy parancsnok becsületszóra még a városba is kiengedte őket, csak meg kellett ígérniük, hogy visszajönnek, és jól zárják az ajtót, nehogy a várőrség tagjai megszökhessenek. Ilyenkor vitték ki odabenn faragott emléktárgyaikat, amelyeket az aradi polgárok mind megvettek, így támogatták őket.

Olvasóink írták

  • 1. GondaIstván 2012. március 02. 14:43
    „A kiállítás nagyon jó, érdemes megnézni.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sudoku: az ember 7-es, a számítógép 100-as szintig is eljut

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Analízis Tanszékének docense, Makay Géza kutatásaival a megszokottnál jóval nehezebb példák is elérhetők a népszerű logikai játékban, a sudokuban. Tovább olvasom