Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Ünnep, zászlók nélkül

Az Egyesült Államokban megszokott, sőt elvárt, hogy a polgárok kitűzik házukra a csillagos-sávos lobogót a nemzeti ünnepen. Itthon ez egyre kevésbé jellemző.
Csak kevesen tűzik ki a nemzeti lobogót az ünnepen. Fotó: Schmidt Andrea
Természetesnek vesszük, hogy nemzeti ünnepeiken a nemzeti jelképek fontos szerepet kapnak – a magyar zászlók például kikerülnek az épületek homlokzatára. Ez azonban sokaknak egyáltalán nem magától értetődő: jelzi ezt az ünnepnapokon a számtalan „csupasz" szegedi magán- és társasház, sőt jó néhány közintézmény is. Vannak épületek, ahol még zászlótartó sincs, ahová a nemzeti trikolor kitűzhető lenne.

Molnár László, a szegedi polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodájának vezetője elmondta: egy 1995-ös törvény az önkormányzatok hatáskörébe utalja a nemzeti zászlók, lobogók kitűzésének, felvonásának szabályozását. Szegeden egy 2003-as önkormányzati rendelet részletesen leírja, mikor, hova, milyen nagyságút kell kitűzni. A közigazgatási és közfeladatot ellátó intézményeken például mindig kellene zászlónak lengenie, más városi közintézményekre és a város frekventált pontjaira május 1-jén, 21-én – Szeged napján –, augusztus 20-án, október 6-án és 23-án kerülnek ki a trikolorok.

Európában még ritkább

– Az olaszok adnak arra, hogy a közintézményeken ott lobogjon a trikolor a nemzeti ünnepeken, de magánházakon nem szokás kitűzni – mondta el Pál József professzor, a szegedi Olasz Kulturális Központ vezetője. Az egyes régiók zászlaival inkább találkozni a június 2-i és április 25-i nemzeti ünnepeken. A franciák is visszafogottak a nemzeti jelképhasználatban. Antony Congnard, a szegedi Alliance Francaise lektora például megdöbbent a magyar iskolák fellobogózásán, mert ez gallföldön nem jellemző. Három nemzeti ünnepükön – július 14-én, május 8-án és november 11-én – szinte csak a polgármesteri hivatalokon vagy az állami tulajdonú cégek épületein látni a francia trikolórt. A franciák – bár állítólag tőlük származik – a kokárdát is furcsának találják.

A zászlókat az ünnep előtti napokon tűzik ki, az azt követő munkanapon szedik össze. Már, ami megmarad belőlük. A zászlók ugyanis kapósak: Molnár szerint három-négy évente a teljes állományt le kell cserélniük – pontosabban magától lecserélődik, mert ellopják őket. Pótlásuk több millióba kerül az önkormányzatnak. Az irodavezető hozzátette: ismeretei szerint a magáningatlanokra nem vonatkozik semmiféle szabályozás, így az tűzi ki a társas- vagy családi házára a nemzeti zászlót, aki akarja. Aki nem így tesz, azt sem büntetik meg.

A Szegedi Tudományegyetem épületein folyamatosan leng a trikolor, az állami ünnepeken kikerül melléjük az uniós és a kari zászló is – árulta el Merényi Mária, az egyetem főtitkára.
– Tőlünk még nem loptak el zászlót, mert magasan vannak kitűzve – mondta el Kaposvári Péter, a MÁV területi igazgatója, aki szerint mindig van zászló épületeiken a nemzeti ünnepeken.
– Nálunk egész évben kint leng a magyar zászló, de párszor már ellopták, ezért magasabbra költöztettük – magyarázta Krizsán István, a Szegedi Nemzeti Színház műszaki igazgatója. Akkor szokták levenni, ha időnként mosásra szorul, de ilyenkor is van helyette másik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elkelt a Szent István tér legrosszabb állapotú háza

Százhuszonhatmillió forintért vásárolta meg egy budapesti cég a Szent István és a Szent Mihály utca… Tovább olvasom