Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Üsd a magyart! - 80 éven túl gyógyuló sérülések?

Magyarverés. Furcsa kifejezés. Eléggé friss terminus, alig néhány éve használatos. 1990-ben még csak értetlenül néztünk volna, ha halljuk, ma már pontosan tudjuk, hogy mit jelent. Egybeírandó, vagy legalábbis egybe szokták írni a sajtóban, mint valami tevékenységet, vagy foglalkozást: juhtenyésztés, klímaszerelés, padlóburkolás, magyarverés. Lassan külön TEAOR száma is lehetne. A Google nekem 48600 találatot adott a szóra.

Az európai népek többsége idővel rájött, hogy egymás leigázása, megölése, és kifosztása kevesebb hasznot hoz, és jóval több költséggel jár, mint az együttműködés. Fel is hagytak hát a németveréssel, a franciaveréssel, az angolveréssel, a belga-, lengyel- és litvánveréssel. Úgy tűnt, a magyarverésre is csak néhányan gondolnak már nosztalgiával, amikor kiderült, hogy ezt a hagyományt néhányan nagyon is szeretnék még ápolni.

Bár egy-egy Malina Hedvig üggyel, vagy a sokat vitatott dunaszerdahelyi rendőr attakkal a szlovákok is igyekeznek tartani a lépést, magyarverésben mégiscsak a szerbek járnak az élen, a hírekből legalábbis erre lehet következtetni.

80 éven túl gyógyuló sérülések

2004. szeptember 15. VajdaságMa.info

„Megdögletek, magyarok!" feliratot találták Sötét Lászlóék szerdán reggel szabadkai otthonuk falán. A fehér ajtóra pedig a "Halál" feliratot festették vörös színnel, cirill betűkkel, s a közepébe egy körülbelül 35 centiméteres kést döftek. Arról a szabadkai Sötét családról van szó, akinek 19 éves fiát, Deniszt három héttel ezelőtt a városközpontban megverték.

Sötét Deniszt 2004. augusztus 21-én hajnali fél négy körül verték meg. Négyen-öten szálltak ki mellette egy autóból. Egy Zsolt nevű fiatalembert kerestek, de nem találták meg, ezért Deniszre támadtak. Közben azt üvöltötték: Nem baj, ez is magyar, üsd! Sötéték végül politikai menedékjogot kértek, és kaptak Magyarországon.

Halál - olvasható az ajtón.
"Halál" - olvasható az ajtón.

2006. március 11. Magyar Szó

Október 28-án hajnali 3 óra körül egy tucatnyi fiatalból álló csoport belekötött egy 19 éves magyar fiúba, és nemzeti alapon sértegette. Az incidens a temerini Újvidéki utcában történt az egyik autóbuszmegállón, N. T. Gábort nem bántották, de a mellette álló, egy évvel fiatalabb, ugyancsak temerini T. Róbertet az erőszakoskodók megverték és megrugdosták. A csoport ezután egy 18 éves lányt is bántalmazott, majd beözönlöttek a peremvárosi autóbuszba, ahol megverték a 21 éves újvidéki D. Zsoltot, a buszvezetőt és a járműben tartózkodó magyarokat pedig szidalmazták.

Hová lett a testvériség?

Testvériség-egység! A Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság (JSZSZK) egyik alaptézise volt ez. Fentről jött szlogen, a pártban találták ki, de sokáig úgy látszott, működik. A legenda szerint a fasizmus felett aratott győzelem, és a szabadság közös kivívása kovácsolta egységbe Jugoszlávia népeit. Ilyen eszmék mentén élt a több mint 23 milliós országban legalább tíz különféle nemzet. A keveredés miatt – és a propaganda hatására – a nyolcvanas években már sokan jugoszlávnak vallották magukat. Az 1981-es népszámláláskor a lakosság 5,4 százaléka tartotta magát „jugónak". Azaz több mint egymillió ember.

A magukat jugoszlávnak vallók aránya 1981-ben.
A magukat jugoszlávnak vallók aránya 1981-ben.

Gyerekként én is bevettem a mesét a testvérnépekről, az együtt kivívott szabadságról, a vértől vörös pionírkendőkről. Erről szóltak a filmek, ezt írták a könyvekben. Örültem a jugoszláv sportsikereknek, büszkén mondtam, honnan származom. Bár, ha jobban belegondolok, már akkor sejthettem volna, hogy nincs ezzel a nagy testvériséggel minden rendben. Nyáron a foci, telente a hógolyózás ment „magyarok a szerbek ellen" alapon. A kilencvenes években már sokan és sokat tettek azért, hogy a jugoszláv életérzést elfelejtsük, és szembesüljünk új helyzetünkkel.

Ez itt Szerbia!

A háborúkban megerősödött szerb nacionalizmussal együtt megjelentek az első falfirkák, a mára már klasszikussá vált „Halál a magyarokra!" és hasonlók. Okot persze nem írnak hozzá soha. Egyértelmű dolgokhoz, ugye minek magyarázat? Egy ideig a szülővárosomban, az úgynevezett „csirkepiac utca" végén, együtt díszelgett a falon a „Szlóbó, te tolvaj!", a „Vesszen Trianon!", és az „Ez itt Szerbia!". Leggyakrabban ez utóbbit firkálták a falakra. Festettek pár „Halál a magyarokra" feliratot is, sőt egy „Halál a csángókra" firka is sokáig állta az idő próbáját egy szabadkai panelház oldalán. A katolikus templom falán édesanyánkról állítottak valótlanságot, más firkálók Budapestet ajánlották úticélnak. Bár írásban már tudatták velünk, hogy kik vagyunk és főleg azt, hogy hol a helyünk, a kilencvenes évek elején még mindig nem volt nagy divatja a magyarverésnek. Kifinomultabb módszerekkel szorították perifériára a magyarokat. Néha előfordult egy-egy verés vagy verekedés, de nem volt jellemző. A korábban elszigetelt jelenséget szokássá a háborún nevelkedett ifjúság emelte.

Egyre több hír szól magyarverésről. Illusztráció: delmagyar.hu
"Magyarverés történt". Illusztráció: delmagyar.hu

A tolerancia mítosz vége

A kilencvenes évek hibáiért nemcsak a horvátországi szerb menekültek áradatával, a több százezer áldozattal, és Koszovó elvesztésével fizetnek a szerbek. Húsz év alatt a nacionalizmus kaszinóiban óriási összegeket játszottak el. Fél milliónál is több fiatal hagyta el Szerbiát az utóbbi évtizedekben. Ezrével vándoroltak ki a művészek, az értelmiségiek és a jó szakemberek. Közben a Szerbiában mostanság felnőtté váló korosztály egész gyermekkorát vesztes háborúkban és gazdasági összeomlásokban töltötte. Sokan közülük legfeljebb 3 évesek lehettek, amikor a tolerancia, a sokszínűség, a jólét és a kultúra virágzása nem valami szólam, hanem a valóság volt a Vajdaságban. Ezeket a fogalmakat nosztalgiára hajlamos politikusok még ma is elhintik egy-egy beszédben, pedig hol vannak már azok az idők amikor bátran kiáltottam magyarul a barátom után az utcán?

2008. június 17. Kossuth Rádió/MTI

Temerinben minden ok nélkül megtámadták, és súlyosan bántalmazták az utcán békésen közlekedő 19 éves K. Rolandot és a 18 éves K. Viktort. K. Rolandot sörösüveggel leütötték és megrugdosták. Sérülései olyan súlyosak voltak, hogy az újvidéki kórházban szombaton sürgős műtéti beavatkozásra volt szükség, hogy ne veszítse el látását. Az incidenst követően a tettesek terepjárójukba pattantak és elmenekültek a helyszínről.

Sürgős műtéti beavatkozásra volt szükség
Sürgős műtéti beavatkozásra volt szükség.

Állíthatjuk-e, hogy a Vajdaságban mindezek ellenére jól megférnek egymás mellett a magyarok és a szerbek? Állíthatjuk, és igazunk is lesz. Az utcán, a boltban, a piacon, és mindenütt együtt élnek békében. Nem izzik a gyűlölet a városokban. Nem üldözik hivatásszerűen a magyart. Csak néha valaki nemzetiségi alapon kap egy kiadós verést. Nem kell felfújni.

Olvasóink írták

22 hozzászólás
12
  • 22. renicd89 2008. november 12. 18:18
    „Nem értem mi értelme van annak hogy egyes leosztják a másikat csak azert mert nem ugyanaz a véleményünk, és én is külföldről írok és miért ne szólhaték hozzá ha van véleményem...elég kritikán aluli ahogy osztasz...”
  • 21. antracit 2008. november 12. 15:53
    „Egy logikus kérdés:"Vajon miért írják ki falfirkákkal a szerbek ,hogy OVO JE SRBIJA,vagyis EZ ITT SZERBIA,ha biztosak benne,hogy valóban Szerbia?"
    Gondolom ők sem biztosak abban,hogy a fal amire írnak Szerbiához tartozik.”
  • 20. pickup 2008. november 11. 21:35
    „Igen Balasevic egy igazi Vojvodinski mornar. respect!”
  • 19. TELSTAR 2008. november 11. 19:57
    „Nem kell ahhoz Szerbiába menni...”
  • 18. heritage 2008. november 11. 15:42
    „Bocs, hogy itt próbálok informálódni, de kanizsai vagyok én is de nem hallottam a filmforgatásról, ezen túl nagyon örülök neki, hisz Balasevicet nagyon tisztelem, és csak az érdekel, hogy forgatási helyszínt tudsz e vagy h mikor történik ez... kösz a választ előre is!”
  • 17. eurocyberfilm 2008. november 11. 13:33
    „Megigértem hogy nem szólok hozzá többet, de egy a helyzetet kissé ismerő forumozó is megjelent és ezért megszegem igéretem.Annó a kilencvenes években volt egy gitáros-énekes-költő Djorgyje Balasevity,nagyon aktuális politikai és szerelmes dalokat játszott.Most épp Magyarkanizsán egy filmet forgat amerikai koprodukcióban a vajdasági emberek szellemiségéről szól a film.Nem magyar,nem szerb ,nem horvát a vajdasági
    eberekről .Annó a milosevici időkben énekelte :NE VÉDJÉL TÖBBET MINKET,KARJAIDBAN ELVESZÍTJÜK ÉLETÜNKET
    szabad fordításban.Akkor arról szólt a dal hogy ne védje a szerb népet milosevity és bagázsa .
    Nos a vajdasági magyarság nagy része is azt kéri ne védje őt se belső sem külső erő ,ahogy eddig azután is meg lessz Ő.A betelípítésekről viszont igazd -(tok) van,ezért nem fogadja a be a betelepülők első generációját a szerb vajdasági sem.Idő kell hogy a külömböző kultúrák egymás mellett békében és toleránsan meglegyenek.
    Lásd az USA elnökének szülei is más kulturából jöttek és az amerikaiak nagyon nagy töbsége elfogadta sőt
    politikai ellenfelei is elnöküknek tekintik.
    Ezért hagyjuk a határon túlon élő magyarokra hogy ők mondják meg hogy mit akarnak.Erőnek erejével ne mi szabadítsuk fel (főleg ne szabadíttatsuk fel másokkal )őket.Valamint ne osszuk fel mint szép hazánkat ,magyarra és még magyarabra.”
  • 16. horvathi 2008. november 11. 11:04
    „Az a baj, hogy ´99-ben csak repülők mentek Magyarország felől!
    Ha a NATO akkoriban szárazföldi csapatokkal is bevonult volna, akkor a Vajdaság és Szerbia közötti köteléket lehetett volna lazítani valami különleges területi státusz létrehozásával: VFOR csapatok kialakítása.
    Akkor valamilyen korlátot is lehetett volna szabni a Szerbiából érkezők betelepítésének, az etnikai arányok erőszakos megváltoztatásának.
    Akkor nem álltak volna elő a magyarverések okai, a VFOR csapatok keményen gátat vethettek volna a nemzetiségi villongásoknak.”
  • 15. 751510 2008. november 11. 10:55
    „Koszovó helyzetét ne hasonlítsuk már trianonhoz. Egy 90%-ban albánok-lakta, két megyényi területről van szó. Trianon egy kicsit több volt ennél, mind számokban, mind abszurditásban. Gondolom arról nem hallottál, hogy olyan államoknak kellett jóvátételt fizetnünk, mint Románia (akik hadat üzentek az OMM-nek, és nem fordítva) vagy Csehszlovákia (akikkel nem álltunk hadban). Elég abszurd, ha hozzávesszük, hogy a határmenti nagyvárosokat (Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti, de akár Temesvár, Szabadka, KAssa...) csak azért csatolták el, hogy a vasút az új államkreálmányokhoz kerüljön. Az elcsatolt vonalak arányában a vasúti szerelvényeket is át kellett szolgáltatnunk, minthogy az elcsatolt legelők arányában a haszonállatállomány is hasonló sorsra jutott. Nem beszélve arról, hogy majd 3,5 millió magyar rekedt határainkon kívül.Csallóköz azért került szlovákkézre, mert bár 100%-ban magyarok lakták, az ott található jó termőföldek nélkül a Csehszlovákia nevű államtákolmány életképtelen lett volna.
    Szóval ha egy mód van rá, ne említsük egy lapon trianont Koszovó esetével, ne legyünk aránytévesztőek!”
  • 14. eurocyberfilm 2008. november 11. 10:49
    „Hozzászólok:
    Az öcsém több szerbet vert meg mint ti.
    Csak hát persze azok a verekedések sem nemzeti alapon történtek,habár keverték a szart ott is keményen a szerbek(is)
    De nem vagyok hajlandó tovább erről vitatkozni.Van jobb dolgom is.
    Nem vagyok provokátor és nem akarok provokálni.
    Csak a tényekkel vitatkozni nem lehet.
    Kellemes cívódást néktek
    Én fudbalmecsre nem járok tőletek huligánok távol álok”
  • 13. flexsnake 2008. november 11. 10:34
    „A cikkhez tessék hozzászólni.”
  • 12. eurocyberfilm 2008. november 11. 10:23
    „Bocs még egy apróság.
    A nagy CCCR Jugoszláviához hasonlítod?
    Nagy Imre ötvenhatban melyik nagykövetségre menekült a magyar és szovjet "bajtársai elöl"?
    Ki tudja és miért?”
  • 11. eurocyberfilm 2008. november 11. 10:20
    „Nem szeretném itt kioktatni a hozzászolókat de Koszóvó elcsatolása Szerbiától mihez hasonlítható?
    Nem prókátorkodni akarok de mérjünk egyenlő mércével. A vajdasági magyarokat pedig igenis érzékenyen érintette az hogy Magyarország felöl jöttek a bombázók.Én akkor épp egy filmes kongresszuson
    voltam Belgrádban hát mit mondjak annak ellenére hogy a nyelevet elég jól ismerem számomra is elég kellemetelen volt az ott lévő kollegáknak megmagyarázni ki kit támadott meg és miért Szeged feleöl jön egy feketefelhő.”
  • 10. 751510 2008. november 11. 10:01
    „.suhym.

    Egyetértünk.”
  • 9. .suhym. 2008. november 11. 09:50
    „Jugoszlávia széthullását Trianonhoz hasonlítani elég erős túlzás véleményem szerint. Ugyanennyi erővel a nagy és "dicsőséges" Szovjetunióval történtek és Trianon közé is tehetnénk egyenlőségjelet!”
  • 8. flexsnake 2008. november 11. 09:45
    „Mindenhol vannak atrocitások.A rendőrség feladata hogy ezeket felderítse a bíróságé pedig hogy példásan megbüntesse az elkövetőket.”
  • 7. 751510 2008. november 11. 09:44
    „A NATO bombázását a szerbek maguknak köszönhették, mért lenne lelkiismeret-furdalásunk? Természetesen a vajdasági magyaroknak nem esett jól, de ők mit tehetnek az egészről?!”
  • 6. eurocyberfilm 2008. november 11. 09:25
    „Egy kissé ködösítő írás.A hozzászólások meg nyilván javarészt extremista jobb vagy baloldaliak lesznek.Borítékolom.Én magyar vagyok római katolikus(ma már ezt ki kell hangsulyozni nem evidens nem elég hogy az anyanyelvem és a születéshelyem az)Más dolog hogy bejártam a világot ,láttam angolt,spanyolt szlávot.
    Még a nyelvükön is próbálok komunikálni.A magyar,szerb,horvát,szlovák,albán nacionalizmusok mind ugyanazon az alapon működnek.Közép és délkelet Európa az új demokratikus változásoknak köszönhetően
    megtelt frusztrált emberekkel és érzéseikkel.
    Szerbia megélte a maga Trianonját,bombázta a NÁTÓ gazdasági leépülés és egy diktátor uralma alatt élt.
    Mit várunk hogy toleránsabbak legyenek mint mi?
    Hogy Magyarország légterén keresztülrepülő gépek bombáira vágytak Vajdaságban?Horgos mellett is landolt egy grafit bomba.
    Ezekután az ott élő magyaroknak nem voltak álmatlan éjszakáik?
    A másik a mai akciósfilmek világában divattá vált roszfiúnak lenni,fudbalmecseken randalírozni.Most nem a szlovákiaira gondolok,mert sokan nem tudják hogy a szerb szurkolókat is jól megverték Horvátországban a rend őrei és fordítva.Sokkal összetetebb ez a középeurópai ösznépi nacionalista verekedés mint gondolnánk.
    Főleg ha belekeverjük a nemzetközi bűnözői körök leszámolásait és annak hatását a fiatalokra és az átlagemberekre.A sajtónak meg mindennapra kell egy ütős szalagcím .”
  • 5. 751510 2008. november 11. 09:23
    „egyszeru polgar

    Ossz meg velünk olyan esetet, mikor cigányt vert magyar! Ilyeneket kitől hallasz?? Nem tudom honnan írsz, de cigányt még képen sem láttál, az tuti.

    "Csak néha valaki nemzetiségi alapon kap egy kiadós verést. Nem kell felfújni. " Képzeljük el, ha itthon hasonlók előfordulnának: valaki románul, szerbül, cigányul beszél, erre 3-4 magyar fiatal ugrik oda, és veri őket sörösüveggel félholtra. Itt bizony nácirasszistanyilasfaszista-veszélyt sikítana minden liberális jogvédő, és már rég európa kínpadján ülnénk. A dunaszerdahelyi rendőrattacknál is a magyar szurkolók voltak a széslőségesek, a rend pedig tökéletesen végezte a dolgát... Hogy szurkolóink provokáltak volna??? MInden, ami a magyarral kapcsolatos, Szlovákiában provokációnak minősül. Vajon mennyire profi egy olyan rendőrség, amely felül a provokációknak???”
  • 4. 3nak 2008. november 11. 08:11
    „Te mirol irogatsz?
    VALAKI VERI A CIGANYOKAT?
    KI ES HOL?
    Kulfoldrol osztod az eszt, csak ugy kerdezem, mert ekezet nelkul en is tudok irni, mint a pelda is bizonyitja.
    Fogalmad sincs az itthoni helyzetről. Onnan én is nagyon okos tudnék lenni:D:D
    A kibicnek semmi sem drága!
    Csak hogy ne halj meg bután, megsúgom neked, hogy Magyarországon nem a cigányokat verik, hanem a cigányok verik a magyarokat!
    Hogy kerül ide ráadásul még a fasizmus is, ez aztán a nagy kérdés számomra.”
  • 3. egyszeru polgar 2008. november 11. 07:27
    „Az egeszseges nacionalizmus nem osszeegyeztetheto a fasizmussal. Termeszetesen minden nemzet buszke szarmazasara es ez igy termeszetes. Az viszont elitelendo, hogy barmely allam lehetove teszi a szarmazasi kulombsegekbol eredo brutalitast.
    Szamomra erthetetlen, hogy a hatarokon tul elo magyarokkal szembeni atrocitasokat eliteljuk, ugyanakkor itthon a ciganysag ellen hasonlo jelensegeket tapasztalunk. Ezzel nem azt mondom, hogy nincs problema, mert bizony sulyos a gond e tekintetben. A megoldas pedig nem a magyar- vagy ciganyveres, hanem a feszultsegeket szulo okok felmerese es megfelelo kozponti rendeletek es azok vegrehajtasarol valo gondoskodas.”
22 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Miről mondunk le a pénzügyi válság miatt?

Szeged - Másképp érinti a válság a vállalkozót, az egyetemistát, a nyugdíjast. Lakásfelújítás, taxizás, gyerekvállalás. A gazdasági válságot a háztartások is megszenvedik, a hétköznapi emberek is kénytelenek átalakítani személyes terveiket – Ön miről mondott le a válság miatt? Tovább olvasom