Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 16°C Még több cikk.

Utak közé szorult be a szegedi reptér

Üzletemberek kisgépei szinte egymás nyomában szállnak le a szegedi reptéren, a tavalyi 1,5 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően. A többi vidéki reptérhez képest rövidebbre és kisebb teherbírásúra sikeredett az aszfaltozott futópálya, de szakértők szerint az igényeknek megfelel.
Üzletemberek kisgépei szinte egymás nyomában szállnak le a szegedi reptéren, a tavalyi 1,5 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően. A többi vidéki reptérhez képest rövidebbre és kisebb teherbírásúra sikeredett az aszfaltozott futópálya, de szakértők szerint az igényeknek megfelel. Adottságaival és a kilátásaival kapcsolatban lapunk internetes oldalain is összecsaptak a vélemények azt követően, hogy megírtuk: befektetőre vár a légikikötő.

A szegedi reptér fekvése adott: a Röszkére vezető régi 5-ös, a Bajára tartó 55-ös, valamint a nyugati elkerülő út között található. Mivel kifutója merőleges az 55-ösre, így helyszűke miatt nem is lehetett 1185 méteresnél hosszabbra építeni. Az aszfaltozás, valamint a reptér körbekerítése, a fénytechnikai rendszer kiépítése a városnak 1,5 milliárd forintjába került 2006-ban.

Nem csoda, hogy a tavaly szeptemberi átadást követően mindenki óriási várakozásokkal tekintett az új légikikötőre, sokan azt képzelték, hogy ha fapados gépek nem is, de minimum charterek fognak majd a fejünk fölött röpködni. Sok minden nem jött össze az eltelt egy évben, leginkább az, hogy a szegediek a Bajai útról startoljanak Egyiptomba és a görög szigetekre. Legutóbbi cikkünkben idegenforgalmi szakértők éppen azt feszegették, Ferihegy közelsége mennyire rontja a szegedi indulás esélyeit (szerintük rontja), s ugyanitt merült fel az is, hogy a fejlesztés ellenére a kicsik – Győr, Debrecen, Pécs – között még mindig a legkisebbnek számít a szegedi légikikötő.

A szomszéd kifutója

Szeged közel 1200 méteres kifutójával lemarad a vidéki nagyvárosok mögött, a pálya ráadásul legfeljebb 20 tonnás, 50 fős gépet bírna el – a hivatalos állítások szerint. (Nem mindegy persze, milyen típusú, milyen erős a motorja, és milyen éppen az oldalszél, de valóban képes le- és felszállni egy ekkora gép – tudtuk meg külső forrásából.) Ilyen utasszámmal azonban nem éri meg charterjáratot indítani. Ezzel szemben Debrecen 2500 méteres, 60 tonnát elbíró kifutójáról 120-150 utast befogadni képes Airbusok és Boeingek szállnak fel a görög szigetek, Bulgária és Törökország irányába. A Balaton melletti Sármellékkel együtt szinte egyedülálló teljesítményt nyújtanak, katonai múltjuknak köszönhetően. Győrből kisebb gépek indulnak az európai városokba, akárcsak Pécsről. A baranyai megyeszékhelynek is van chartere: Korfura repül az egyetlen járat. A Győrhöz közeli Pér repterének fejlesztéséhez az Audi is hozzájárult, információink szerint az autógyár mérnökei, menedzserei napi rendszerességgel ingáznak Ingolstadt és Pér között.

Hogy lehet azt eldönteni, hogy kicsi-e a szegedi légikikötő? Mely paraméterek számítanak leginkább? – tette fel a kérdést lapunk az üzemeltetőnek, valamint egy szakembernek is. A Szegedi Közlekedési Társaság nevében nyilatkozó Bene István üzletág-igazgató szerint való igaz, hogy chartergépek nem indulnak Szegedről, de ez nem az üzemeltetőn múlik: a légitársaságok számára nem éri meg innen utakat indítani. Ugyanakkor a 6-12 főt befogadni képes kisgépek forgalmát tekintve rekordokat döntöget a szegedi reptér.

Az első félévben 161 „határnyitást" regisztráltak, ami azt jelenti, hogy a külföldi gépek érkezésekor a vám- és határvédelmi szervek kivonulnak a mi „nemzetközi" repterünkre. Idén tehát már meghaladtuk a megelőző öt esztendő legnagyobb nemzetközi forgalmát, a 2003-as 116-os darabszámot a határnyitásban. A múlt héten egy sugárhajtású gépet is fogadtak belga felségjelzéssel és belga utasokkal. Belgrádból érkeztek egy tízszemélyes repülőn, majd egynapos szegedi tartózkodás után Brüsszelbe indultak tovább.

Bene István szerint egy Szeged méretű városban nem azért fontos a reptér, hogy olyan bevételt hozzon, mint Ferihegy, hanem ezért, hogy légi úton is megközelíthető legyen. Ez a gazdasági fellendülés alapfeltétele. Bene állítását a reptérrel kapcsolatban szkeptikusan nyilatkozó, de neve elhallgatását kérő szakértőnk is alátámasztotta: nélkülözhetetlen a reptér, akárcsak a vasút, vagy az autópálya. De szerinte nem szabad szereptévesztésbe esni: itt sosem lesz nemzetközi légikikötő, és ez a megállapítás érvényes a többi vidéki reptérre is. Araddal, Temesvárral a jobb kiindulópontról startoló Debrecen – ott ugyanis komoly katonai reptér volt – sem versenyképes.

Hiába indul most charter Győrből vagy Debrecenből, a forgalom kicsi, a magas költségek miatt előbb-utóbb leállhatnak, belföldi járat pedig sosem lesz – véli szakértőnk. Szerinte nem véletlen, hogy a vidéki városok reptérfejlesztéseit az unió sem támogatja, egy esetleges befektető azonban a jelenlegi helyzeten jócskán javíthat. De nem lesz könnyű dolga, mivel a szegedi repülőtér beszorult három út közé.

Olvasóink írták

  • 2. Kmetovics Milan 2008. március 29. 08:15
    „"Üzletemberek kisgépei szinte egymás nyomában szállnak le a szegedi reptéren"

    Pár szó kiegészítésül: Valóban nagyrészt üzletemberek gépei szálnak le, azonban szegedi üzletemberek, és nem üzleti, csupán sport vagy kedvtelés céljából, repülésük semmilyen formában nem lendíti gazdaságunkat, semerre. És hogy szinte egymás nyomában? Ez kissé erős kifejezés, nap mint nap járok a reptérre, és ritkaság amikor idegen gépet vagy nem a szokásos pár embert látom kint.
    A betonos kifutónak semmiféle említésre méltó eredménye sincs. (leszámítva hogy már nincs keresztpálya, és a pályahossz is rövidebb) A milliárdos beruházásnak azért van jó oldala is, sokkal kevésbé rázkódik pár kisrepülő, és tulajdonosaik nyelvének elharapási kockázata hatalmas mértékben csökkent.

    A nagy eredményként emlegetett rengeteg le és felszállások döntő hányadát pedig, a Szededi Repülő Egyesület sporttevékenysége produkálja.

    Kmetovics Milán sportepölő”
  • 1. Gonda József 2008. február 09. 17:27
    „Én nap mint nap látom a reptér üzemeltetését de soha enyi gép még nem szált fel mint az utobi idökben, természetes nem a bevétel bár nagyon fontos inkáb tényleg egy befektető elkelne ami ott megvalosul és látni a mozgást csak ki fogja felkarolni hogy lessz e utasforgalom az attol füg, hogy hogy álnak majd a támogatások oda itélésében az nagyon fontos legyen Szegeden repólötér.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ezrek hűsölnek a szegedi strandokon

Megugrott a forgalom a szegedi strandokon. Reggeltől késő estig özönlenek a mártózni vágyók. Szükség… Tovább olvasom