Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Utazó: Sanghaj, a múlt nélküli város

Sanghaj nem ősi város, fejlődése csak a XIX. század közepén indult. Az ópiumháború után, 1842-ben egy brit gyarmati terület, nem sokkal később egy francia koncesszió létesült. Ekkor indult a város máig tartó gazdasági, kereskedelmi, bankvilági karrierje.
Sanghaj nem ősi város, fejlődése csak a XIX. század közepén indult. Az ópiumháború után, 1842-ben egy brit gyarmati terület, nem sokkal később egy francia koncesszió létesült. Ekkor indult a város máig tartó gazdasági, kereskedelmi, bankvilági karrierje. Jelentőségét mutatja, hogy itt volt 1921-ben a Kínai Kommunista Párt alakuló kongresszusa és a hatvanas évek hírhedt kulturális forradalmának központja is. A városban soksávos autópályák futnak, többszintes kereszteződésekkel, rengeteg a felhőkarcoló, és folyamatos az építkezés. Sanghaj gőzerővel készül a 2010-es világkiállítás megrendezésére.

A Bund a gyarmati Sanghaj szíve. A Huangpu folyó partján húzódó sétányon sorakoznak a régi bankok, hivatalok, szállodák, kaszinók. A klasszikus vonalú épületsor mögött magasodnak a belváros felhőkarcolói. Szemben, a folyó túloldalán az 1990-es évek közepétől épült ki Pudong, a város XXI. századi futurisztikus negyede. A Kelet Gyöngye tv-torony 468 méterével a világon a harmadik legmagasabb. A 263 méteres magasságban lévő zárt kilátójából élvezhetjük a panorámát. Szemben a Bund, mögötte a nyüzsgő nagyváros felhőkarcolóinak párába vesző tömege. A pudongi oldalon a Jin Mao Dasha (Arany Gazdagság Tornya) 421 méteres (88 emeletes, az 50. emeletig irodaház, felette szálloda), mellette már túlhaladta magasságát az épülő Sanghaji Pénzügyi Világközpont (492 méteres lesz). Körben mindenütt felhőkarcolók, valóban ez Kína Manhattanje. Talán nem véletlenül féltékeny Peking Közép-Kína metropolisára.

Alkudhatunk az áruházakban

Sanghaj világhírű bevásárlóutcája a Nanjing Road. Épületei a gyarmati időket idézik, melyek fölé már felhőkarcolók nyúlnak. Hatalmas függőlegesen írt, kínai betűs reklámfeliratok és nyüzsgő forgatag. Nagyon nagy áruházak és márkaüzletek vannak, és jó bennük vásárolni. Nyitáskor a vevőknek a fogadásukra felsorakozott és meghajló eladók sorfala között kell belépniük. Az eladók nagyon kedvesek, mindig mosolyognak, sokszor hárman is hordják a próbafülkéhez a ruhadarabokat.

A 15 milliós metropolisz

Sanghaj Kína legnagyobb városa, 15 millió lakója van. Az északi szélesség 31. fokán (nagyjából Kairó szélességén) fekszik, éghajlata szubtrópusi monszun. Nyáron 36–38 fokos forróság van, és igen magas a levegő páratartalma. Ezt egyébként a helyiek is láthatóan nehezen viselik. Sokan közlekednek napernyővel, esetleg a fejükön kis nedves törülközővel. 
Az üzletek, áruházak két csoportba sorolhatók: lehet alkudni vagy nem lehet alkudni. Utóbbiakból van kevesebb. Meglepő, hogy még az áruházakban is harcolhatunk az alacsonyabb árért. Az eladók többnyire csak kínaiul beszélnek, egy-két szót azonban tudnak angolul, és számológépük is mindig van. Az áruházakban általában kevesebb engedményt kapunk. A bazár jellegű boltokban az alkut az ár felénél kevesebb összeggel kell elkezdeni. Az is előfordul, hogy a nyolcvan jüanos csecsebecsét végül tíz jüanért kapjuk meg. Az akciók náluk is népszerűek. Az áruházi polcokra kihelyezett számok, mondjuk 8 vagy 5, azt jelzik, hogy a terméken szereplő ár hány százalékát – ez esetben nyolcvan vagy ötven – kell megfizetnünk. A feliratok döntő többsége kínai betűs, azonban arab számokat használnak.

Az árukészlet szerint négyféle üzlet van, és ezek jól megkülönböztethetők. A legjobbak és legdrágábbak a márkaboltok. Vannak a márkás cuccokat valamiért olcsóbban árusítók (nyilván leesett az áru a platóról vagy kishibás). A harmadik lépcsős boltokban a márkajelzések csak rákerültek a termékre, de nincs mögötte minőség. A teljesen gagyi, mutatós termékek boltja a legolcsóbb. De még ettől is van lejjebb: az utcán kézből vagy ponyváról árulók tömege. Itt ne csak olcsó kínai legyezőkre és bizsukra gondoljunk! Például nagyon sok a karóraárus, akiknél olcsón megvásárolhatjuk álmaink Rolexét (ami lehet, hogy már második felcsatoláskor szétesik).

Ülő és fekvő Buddha

A Jáde Buddha-templom Sanghaj legszebb műemléke. 1882-ben építették a Burmából hozott két jádéból készült Buddha-szobor számára. Érdekessége, hogy 1918-ban a város egy másik területéről telepítették mai helyére. Az Égi Királyok csarnokában a fal mellett a négy védőistenség nagyon színes szobra látható. A Nagy Bőkezűség csarnokában Buddha három inkarnációjának (Múlt, Jelen, Jövő) aranyozott szobra, kétoldalt tizennyolc tanítvány. Az emeleten az ülő Jáde Buddha kétméteres, egy tonna súlyú, egy darab jádéból faragott, drágakövekkel díszített alakja. Szintén az emeleten van a fekvő Jáde Buddha, ennek nagyobb méretű másolatát a földszinten helyezték el. Sárga ruhás boncok ma is lakják a kolostort.

Teaültetvények

Zhejiang tartomány székhelye a többmilliós Hangzhou. 1138 és 1279 között a déli Song-dinasztia fővárosa volt. Marco Polo azt írta róla, hogy „a legpompázatosabb a Föld kerekén". Környékén az európai ember számára oly egzotikus teaültetvények vannak. A legenda szerint Shen Nong császár rendelte el, hogy az ivóvizet fogyasztás előtt fel kell forralni. A kannába véletlenül tealevelek estek, az így nyert ital nagyon ízlett az uralkodónak. A Tang-korra az egész birodalomban elterjedt a teázás szokása. A teaültetvények teraszosan borítják a déli hegyoldalakat, évente többször is szedik a friss leveleket.

A hangzhoui Nyugati-tó közelében sorakoznak a nevezetességek. Egyik az Ihlető magányosság temploma, más fordításban Lélek rejteke kolostor. A bevezető sétányra leszakadó hegy oldalában sziklába faragott Buddhát ábrázoló domborművek vannak a X. századból. A kolostor egyike a legnagyobbaknak Kínában. 326-ban alapították, és egykor háromezer szerzetes lakta.

Kertek és selyem

A milliós Suzhou már Jiangsu tartományban van. Ősi település, a Nagy-csatorna ágai hálózzák be. A Ming-korban kulturális központ volt, így tudósok és kereskedők sokaságát vonzotta, akik gyönyörű kerteket építtettek birtokaikon. Közülük a Hálók Mesterének kertje az egyik legszebb. Nevét a hagyomány szerint annak köszönheti, hogy hivatalnok tulajdonosa egyszer kijelentette: inkább lesz halász, mint bürokrata. Kis területű, de nagyon változatos, a térkihasználás csodája. Lakó- és fogadóhelyiségek, aranyhalas tó, partján a Hold és szellő pavilonja, sziklakertek és gondosan összeválogatott növényzet.

A suzhoui selyem nagyon híres. A hagyomány szerint már Kr. e. 2640-ben Xi Ling császárné szorgalmazta a selyemhernyó-tenyésztést. Kezdetben csak a császári család tagjai járhattak selyemruhában. Európába a finom kelmék a selyemúton jutottak el. Értéke egykor az aranyéval vetekedett. Titkát Kína háromezer évig őrizte. A látogatható üzemben bemutatják a kínai eperfát (levele a selyemlepkék hernyóinak tápláléka), a petéket, a lárvákat (hernyókat), a bábokat. A bábgubókat gőzölik, beáztatva felpuhítják és a gépeken a róluk leváló selyemszálakat felgombolyítják. Gépeken szövik a mintás könnyű selymet.

Jüanügyek

A kínai fizetőeszközzel, a jüannal vigyázni kell. Egy euró most tíz jüan, bár az eurót inkább csak a szállodákban váltják át. A dollár viszont az üzletekben is működik. Az óvatlan turista átverésének többféle módjával is találkoztam. A százjüanost az eladó elveszi, leteszi a fiókba, majd ismét felveszi (persze ekkor már egy másikat) és visszaadja, hogy hamis (és az valóban hamis). Fizetéskor minden rendben, a húszas és az ötvenes is. Csak később derül ki, hogy a visszajáróba nem kínai, ez esetben belorusz pénz is keveredett (a bukta hetven jüan). A jüan váltópénzeiből (a fillérekből) is van papírpénz. Ezeket időnként jüanként adják vissza. A trükkök ellen úgy védekezhetünk, hogy fizetéskor nagyon odafigyelünk minden mozzanatra és főleg a bankjegyekre. A jüan fotóit a jobb útikönyvek is tartalmazzák.

Kínában a nyugati világhoz hasonlóan mindent elkövetnek azért, hogy a turista költekezzen. Ezt nagy kifinomultsággal teszik. Az egyes nevezetességek megtekintése után naponta valamilyen bemutatón, üzemben vagy szakosodott üzletben találjuk magunkat. A nagy fal meglátogatását követően éppen egy tűzzománcüzem esik útba. De ugyanígy kerülünk a jádefeldolgozóba, az igazgyöngy-, a selyemképvarró műhelybe. A teaültetvény meglátogatását is egy teaházi bemutató és kóstoló követi. Természetesen mindig vásárlás lesz a produkció vége.

Rebák Sándor
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Buci és a féltve őrzött 29 éves Daily Mail

Szeged - Féltett kincsként őrzi a londoni metrón talált Daily Mail – amelyhez a… Tovább olvasom