Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

Útban van a hullámtéri rengeteg

Szeged - A hullámtéri rengetegek egyre inkább nehezítik az árvízvédelmet a Tisza magyarországi szakaszán. A szakemberek mielőbbi beavatkozást sürgetnek, a szaktárca pedig azon dolgozik, hogy legálabb egy 600-800 méteres hullámtéri sávon megnyissa az utat a szőke folyó előtt. Az optimális viszonyok elérése csak hosszú távon remélhető.
Csak a gátaknak kellene, de a hullámtéri területek gondozatlan erdőségei és a sűrű aljnövényzet is feltartóztatja a Tisza árhullámait, a természetes akadályok pedig nagyon lelassítják az árvizek levonulását. A folyó menti rengeteg problémája leginkább az utóbbi években csúcsosodott ki, a 2006-os rekordárvíz pedig minden eddiginél látványosabban világított rá a hullámterek mielőbbi rendezésének szükségességére. A Tisza-szabályozás tervezői százötven évvel ezelőtt a még úgy számoltak, hogy a meder és a gátak közötti hullámtér fele-fele arányban vezetik le az árhullámokat. Mára ez az arány jelentősen eltolódott: 90 százalékban ugyanis a mederben vonul le a vízoszlop, a legtisztább ártéri részeken pedig legfeljebb a vízhozam 20 százaléka. Jól példázza a súlyosbodó helyzetet, hogy amíg 1970-es árvíznél másodpercenként 4000 köbméter víz folyt le a Tiszán, tavaly csupán 3900 köbméter, mégis megdőltek a vízállásrekordok.

Néhány évtizede még kubikus brigádok „botolták", ritkították telente a hullámtéri erdőket, a gátkoronára összegyűjtött rőzserakások pedig felhasználhatók voltak hullámverés ellen. Ennek a gyakorlatnak manapság nyomát sem lehet látni, a növényzet szinte korlátlanul hódíthat teret magának. Részben e folyamat eredménye az is, hogy a hullámterek feltöltődnek: 1850 óta egy-másfél méterrel emelkedett a föld szintje a gátak között.

Az érintett területek szerteágazó tulajdoni viszonyai mellett az is nehezíti a probléma kezelését, hogy a hullámtéri földek kiestek a mezőgazdasági művelésből, az elvadult környezetre pedig – érthető okokból – szemet vetettek a természetvédők, akik egy háborítatlan ökológiai folyosót szeretnének látni a Tisza völgyében.

Kompromisszumra kell jutni az érintettekkel, mert ha ezt a folyamatot nem sikerül megállítanunk, emelhetjük a gátakat az egekig – mondta lapunknak Dobi László. Az Atikövizig igazgatója szerint meg lehetne találni a közös nevezőt, hogy a védett természeti értékek is megmaradjanak, és a hullámterek is tisztuljanak. Ehhez azonban szükség lenne a hullámtéri gazdálkodás, azon belül is a legeltető állattartás állami ösztönzésére, támogatására, ennek jótékony hatására ugyanis vannak már pozitív példák, például a Csongrád fölötti alpári öblözetben, ahová szürkemarhákat telepítettek. Hosszú távon csak így remélhető, hogy fenntarthatóak maradnak az árvízvédelmi szempontból optimális viszonyok. Ugyanakkor a tározóépítéseket is folytatni kell Dobi László szerint, a két program együttes megvalósítása nyújtaná a legnagyobb biztonságot a Tisza mentén élőknek.

600-800 méteres sávban

Mi is körüljártuk ezt a problémát, és beláttuk, hogy a földtulajdonosokra rótt művelési kötelezettségek nem hoznak kellő eredményt, ezért most olyan programon dolgozunk, amely lehető tenné, hogy a könnyebb lefolyás érdekében legalább egy 600-800 méter széles sávon rendezzük a hullámtéri állapotokat – nyilatkozta lapunknak Göncz Benedek, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium árvízvédelmi és környezeti kárelhárítási osztályának főosztályvezető-helyettese. Arról, hogy hol vezet majd ez a sáv, pár hónap múlva elkészülnek tervek, de a megvalósítás jóval időigényesebb lesz. Előbb az érintett területek gazdáit ösztönöznék rendteremtésre, de ha másképp nem megy, kisajátításokat kezdeményeznének, s onnantól az állam maga hajtaná végre a feladatot, illetve – az árvízvédelmi szempontok figyelembevételével – bérbe adnák ezeket a földeket. A legeltető állattartás támogatása kapcsán Göncz Benedek megjegyezte, erre az AVOP-pályázatok lehetőséget biztosítanak. Szeged fölé, a jobb partra tervezett árapasztó tározó – mivel nem került be az első öt projektbe – csak a következő uniós pénzügyi ciklusban, vagyis 2013 után épülhet meg.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kaktusz újra kivirágzik

Szeged - „Az a jamaikai trombitás, egy jó fej, nem vitás..." – ez az örökzöld sláger is… Tovább olvasom